Lázár János: Debrecen megerősítése is stratégiai cél

Mint azt a Világgazdaság megírta, a miniszter felidézte, hogy az elmúlt időszakot súlyos döntéshullám jellemezte, amikor személy szerint neki több ezer beruházást kellett leállítania azért, mert nem volt rájuk pénz. Most viszont eljutottak odáig, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tudott tárgyalni a kabinet.

Ezeket új struktúrába rendezték, amelynek a fókuszában Debrecen áll. Az egyik fő kérdés, hogy hogyan lehet ráhordani a munkaerőt a hajdúsági vármegye központjába. Ezért kiemelten fontos az úthálózat fejlesztése. A miniszter jelezte, az M4-es gyorsforgalmi utat Berettyóújfalu irányában folytatni kell, ahogy a Debrecen–Nyíregyháza összeköttetés (vasúti és közúti) is nagy hangsúlyt kap. Hozzátette, van egy nagy adósságuk is, amelyet teljesíteni akarnak: létesítenek egy Debrecen–Szeged-hidat.

Ezek az utak újulnak meg

Mint kifejtette, bár Budapest termeli a magyar GDP harmadát, a vidék megerősítése stratégiai cél, ezért vidéki centrumokat alakítanak ki. Ez alá számos projektet rendeltek:

• Berettyóújfalu és Békéscsaba között a 47-es út négysávosítása. 
• Új, szintén négysávos Tisza-híd épül Szeged és Hódmezővásárhely között.
• Négysávos utat vezetnek a Hódmezővásárhely–Orosháza–Békéscsaba–Debrecen viszonylatban.
• A Szeged és Debrecen közötti út Mezőberényig van rendben, onnan járhatatlan. Ezt is meg kell csinálni. Kecskemét és Békéscsaba között is lesz egy négysávos út.
• Algyőnél fejlesztik a kerékpáros infrastruktúrát mintegy két kilométer hosszan. Ennek köszönhetően az Algyő–Hódmezővásárhely és a Szeged–Hódmezővásárhely teljes egészében elérhető lesz kerékpárral.
• A Nagyfán működő börtön megközelíthetőségét is javítani kell, mert ennek a jelentősége megnőtt a migráció kezelése kapcsán. Az ide vezető utat az algyői hídtól szintén felújítják.

Kiemelt területek

Arra kérdésre, miszerint mikor készülnek el a beruházások, a miniszter azt válaszolta, hogy a projektek a következő ötéves ciklus részei.

– fejtegette. Mint ahogy azt a Világgazdaság írja, a miniszter megismételte, hogy Debrecen prioritás, az ország második fővárosa, egyben a vidék fővárosa. De lát potenciált Békéscsabában, Szegedben és Hódmezővásárhelyben is. Kecskemét már majdnem kész, de még itt is lehet növekedni. A Szeged–Debrecen viszonylat is kiemelt lehet, ahogy a magyar–szerb átlépési pont kikönnyítése is, mert amíg Szerbia nem EU-tag, addig nehezített a gazdasági együttműködés. Lázár János megjegyezte, hogy ezeknek a beruházási szándékoknak az infrastrukturális kiszolgálása az ő feladata.

A Lázár János által említett, nem csak vármegyénket érintő fejlesztésekről ide kattintva olvashat.