Utazás a saját gyökereinkhez: ezernyi hagyomány földje a hortobágyi puszta

– A legeltetéses állattenyésztés ezernyi hagyománya kapcsolódik a Hortobágyhoz, az első nemzeti parkunk a hortobágyi. Itt megőrződött az az élet, az a genetikai alap, amely a szürke marhán, a rackán keresztül a ménesekig jelen van. Minden állattenyésztés alapja ide köt bennünket, és azt látjuk, hogy egyre nagyobb szükség van erre. Ez pedig nemzeti érdek is, hiszen ennél szebb épített környezet nincsen, továbbá számos egyéb más vad-, mezei állatnak otthont ad – válaszolta Nagy István agrárminiszter a Napló kérdésére a Hortobágyon tett minapi látogatásán.

Jótékony harmóniában

A tárcavezető a gulyások versenyét nyitotta meg a pusztai állatparkban, ekkor érdeklődtünk a Hortobágy, a puszta hazai mezőgazdaságban betöltött szerepéről, a távlati lehetőségekről.

„A Hortobágyon a természetvédelem, a hagyományos állattenyésztés, legeltetési gazdálkodás olyan egységet, harmóniát képez, amelyre a városi embernek óriási szüksége van.”

Nem véletlen a látogatószám növekedése, hogy az emberek egyre inkább érzik azt: ki kell jönni a természetbe. Hogy a puszta továbbra is népszerű, sőt egyre népszerűbb legyen, ahhoz az államnak támogatnia kell azokkal a beruházásokkal, amelyek gyarapítják az idegenforgalmi lehetőségeket, növelik az ideérkezők komfortérzetét. Ezekhez megfelelő éttermek, pihenőhelyek, kilátók kellenek. Ez, a gulyások, pásztorok munkáját bemutató rendezvény is pontosan ezért fontos. Ha szétnézünk, láthatjuk, hogy sokan eljöttek, vágynak arra a kultúrára, vágynak arra a kalandra, amit a Hortobágy jelent. Itt megérezhetik, hogy mik is vagyunk mi! Hiszen ezt keressük mindig, hogy honnan indultunk, és merre tartunk. És azt hiszem, ilyen téren a Hortobágy egy vezérhajója a vidéki turizmusnak, vezérhajója annak a megújulási szándéknak, amire a magyar agrárium hivatott – fogalmazott Nagy István.

Garantáltan jó minőségű

– Exportálható-e a Hortobágy? – tettük fel a kérdést Nagy István agrárminiszternek, akinek a válasza határozottan az, hogy igen. Mégpedig úgy, hogy egyre keresettebbek az itt előállított, ökológiai gazdálkodásból származó termékek, biotermékek. Ezeket az ott dolgozók szerte a világba el tudják juttatni, legyen szó akár bivaly-, akár szürkemarha-, akár rackahúsról.

– Ez egy fantasztikus gasztronómiai lehetőség. A gasztronómia megújulásának sikere pedig annak a felismeréséből ered, hogy a minőségi és a hagyományos élelmiszer-alapanyagra kell építeni, és azt kell a legújabb gasztronómiai technológiákkal az emberek elé tenni. És ez az, ami nagyon tetszik az embereknek, hiszen annyi, ipari körülmények között előállított terméket fogyasztanak, ki van éhezve mindenki arra, hogy természetes körülmények között termelt, garantáltan jó minőségű termékeket tudjon fogyasztani – folytatta Nagy István, aki beszélt egy másik típusú hortobágyi exportról is, mégpedig az élő állatokról.

Magyar kézben maradjanak

– Sokan jönnek rá arra, hogy a mangalicának milyen kincsei vannak, hogy a szürke marhát is mennyire érdemes tenyészteni. Továbbmegyek; a nóniusz mint a Hortobágy egyik jelképe is fantasztikus hírrel rendelkezik – mutatott rá a miniszter. – Óriási perspektíva van a tenyésztésében. Ezek az élőállat-exportban is megnyilvánulnak. Az a legfontosabb, hogy meg tudjuk őrizni a tenyésztési központjainkat, a magyar kezekben lehessenek ezek a tenyésztési feladatok.

Kovács Zsolt