A szemét is lehet érték

A Debrecen, a mi kertünk akció keretein belül mintegy hétezeren igényeltek házi komposztálót az önkormányzattól tavaly ősszel. Dr. Köhler Mihály, gyémántdiplomás agrármérnök és címzetes egyetemi docens segít abban, miként érdemes komposztálnunk. – Debrecen belvárosából már a II. világháború előtt elkezdték a szervezett hulladékszállítást a téglagyári gödrökbe, melyek telítése után azokat leföldelték. Az egyre szaporodó hulladék tömeget ilyen módszerrel sem Debrecenben, sem más településen nem lehetett elhelyezni, ugyanis egy idő múltán nem volt hol tárolni a környezetszennyező anyagokat. Első lehetőségként az a javaslat állt elő, hogy válogassuk szét a hulladékot szerve és szervetlen részre, illetve fajtánként gyűjtsük és ezt követően a mezőgazdaságban és az iparban újrahasznosítsuk – beszélt a kezdetekről Köhler Mihály.

Konyhai hulladék

Mint azt a szakembertől megtudtuk, a települések hulladékából jó komposzt-alapanyagot nyerhetünk, ha a szerves anyagokat külön gyűjtjük. Például a konyhai hulladék jól kiegészülhet papírral, falevéllel, a kertből és más területről származó szerves hulladékokkal. Ezután már ne kerüljenek a felsorolt anyagok a szeméttelepre, növelve annak mennyiségét, illetve égetésre, káros anyagokkal terhelve környezetünk levegőjét. – Ha kis mennyiségű szerves anyagunk keletkezik, annak elég a komposztláda. Közepes mennyiségnél érdemes komposzttárolót építeni sűrű fonatos drótból, deszkából vagy egyéb olyan anyagból, amelyek rendelkezésünkre állnak vagy olcsón beszerezhetők. Nagy mennyiségű komposzt alapanyagnál már szabadon, halomba érdemes berakni, nem fontos építeni komposztálót. Ha ház körül állattartással is foglalkoznak, az ott keletkezett trágya bekomposztálható a növényi hulladékokkal. Törekedni kell arra, hogy a komposztálásra kijelölt hely árnyékos legyen – ismertette Köhler Mihály.

Jobb technológia

A komposztba berakott anyagoknak nedvességre van szüksége, melyet biztosíthatjuk esővízzel, vagy egyéb módon. A szakember azt tanácsolja, a nedvességtartalmat rendszeresen ellenőrizzük nedvességmérővel vagy egy egyszerű vaspálcával, szükség esetén pótoljuk azt. A komposzt alap lerakása után, amennyiben van gilisztapetékben gazdag kerti földünk, akkor abból egy vékony földréteget terítsünk el. Abban a giliszták kikelnek, és a felsőbb rétegekbe haladva segítik a szerves anyag feldolgozását, giliszta humusszá alakítva.

– A komposztban levegőre is szükség van, ezt legtöbb esetben az eddigi technológiával, forgatással biztosították. A forgatással azonban jelentős mennyiségű biogén gáz kerül a levegőbe, mely csökkenti a nitrogén tartalmát a komposztnak.

„Ezért dolgoztam ki a forgatás nélküli technológiát, ami természetes ásványi anyagok alkalmazásával együtt kivitelezhető.”

Erre a célra a riolittufa (vulkáni hamut) alkalmaztam, mely a komposztban levegős szerkezetet tart, megköti a biogén gázokat és megtartja a nedvességet. Növeli a komposzt makro-, mikro- és nyomelem tartalmát, ezzel több évre ellátja a talajt. Az abban termelt növények hozama, a beltartalmi értéke, minősége is jelentősen növekszik, egészséges táplálék kerül az asztalunkra – mondta Köhler Mihály, aki úgy véli a komposztálást meg kell tanulni, fontos a fiatalok bevonása már óvodás kortól az újrahasznosításba, a környezetvédelembe. – Jó példával járnak elő a városunkban is már szép számmal szaporodó ökoiskolák, a „Zöld városunk” mozgalom keretén belül a szervezet, csoportos szemétgyűjtések, a lakossági szemét szelektív gyűjtése és a debreceniek körében díjmentesen kiosztott több száz kerti komposztáló edények – fűzte hozzá a szakember.

PTZ