Lisztdrágulás: gombás fertőzés sújtotta a hazai földeket

Ezt dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója vetítette előre akkor, amikor a magyarországi búzatermelésről, illetve a kenyérgabona feldolgozásáról kérdeztük. A februári áremelkedést az energiaárak és a minimálbér növekedése okozza. Az április végére, május elejére prognosztizálható lisztdrágulás mögött a kenyérgabona árának növekedése, valamint a sertésállomány csökkenése miatt megcsappant korpakeresletből adódó korpaáresés áll.

A malomba kerülő búza ára januárig kilónként 48-50 forint volt. A januárban elindult exportszállítások miatt most már 56 forint körüli áron jut búzához a Hajdú Gabona. A beszállított búzának legjobb esetben is csak 75 százaléka lesz liszt, míg a feldolgozásának összes költsége a járulékokkal együtt eléri a kilogrammonkénti 25 forintot – tájékoztatott Lakatos Zoltán, aki részletezte a magyarországi búzatermelés adatait is. Hazánkban 950 ezer és 1 millió hektár közötti területen terem búza minden évben. A termésátlag hektáronként 5 tonna körül van, így összesen mintegy 5 millió tonna búza terem. Egy ember egy évben 80 kilogrammnyi lisztet és abból készült terméket fogyaszt. Ez azt jelenti, hogy az országban megtermelt búzamennyiség elvileg akár 50 millió ember ellátására is elegendő lenne. Az 5 millió tonnából 1,2 millió az őrlésre felhasznált búza, 900 ezer tonnát hasznosít a takarmányipar, 300 ezer tonnányi a vetőmag. 2,4 millió tonna megy belföldre, több mint 2,5 millió tonna exportálható.

Hosszú az út a búzától a lisztig

Általában Magyarországon 65-35 százalékos arányban terem kenyér-, illetve takarmánybúza. Legjobb esetben 70 százalék a kenyérbúza aránya. Ez 2019-re azonban nem igaz, mert a búza virágzása idejében, május végén, június elején sok eső volt, a párás levegőben elterjedtebb volt a gombafertőzés, miközben a felázott talajra, a feketeföldekre nem lehetett gépekkel rámenni, így a gazdák nem tudták elvégezni a növényvédelmi munkákat. A kötött talajon vetett búzákban komoly gombásodás indult meg.

Az ország termésének körülbelül 25 százaléka fuzáriummal és toxinnal fertőződött.

Ez megyénk déli területeire volt jellemző. A mennyiségében átlagos termés volt tavaly – tájékoztatott dr. Lakatos Zoltán, aki elmondta azt is, hogy 2019 második felében a világpiacon alacsony volt a búza iránti kereslet. Ez december végén kezdett élénkülni, az export szállítások januárban indultak meg. Ezzel együtt búza ára is mintegy 10 százalékkal emelkedett.

Sziták, hengerek fehérítik

– A búza az egyik legrosszabb hővezető. Ha a betárolt gabona télen lehűl mínusz 10 fokra, az nyáron fogja csak elérni a plusz 7-10 fokot. Minél hidegebb a búza, annál kevésbé tudnak a kártevők és a toxin kifejlődni. A gazdáknak minden lehetőségük megvan arra, hogy tudjanak a fuzárium ellen védekezni, amennyiben nem olyan időjárás van, mint a múlt évben volt. Kétszeri-háromszori védekezéssel a gombafertőzést el tudják kerülni. Repülőgépes permetezéssel tavaly is lehetett volna védekezni a gombafertőzés ellen, viszont a hazai parcellák kicsik, ezt a növényvédelmi módot nem lehet alkalmazni – magyarázta a szakember, majd áttért a malomipar fuzárium elleni védekezési módszerére. – A toxin- vagy fuzárium által fertőzött szemeket vagy a színük, vagy a fajsúlyuk alapján tudjuk kiválasztani és elkülöníteni az ép búzától. A gond az, hogy az ehhez szükséges felszerelések nincsenek meg minden malomban. Valójában nem a fuzáriummal van probléma, hanem a belőle képződött deoxinivalenol toxinnal. Ez koncentráltan a gabona héjában fordul elő. Akár állat, akár ember fogyasztja el, a szervezetéből nem ürül ki, felhalmozódik benne, mely mérgező, és ez nagy dózisban a megtermékenyülést is befolyásolhatja.

Tisztességes malom nem ad ki olyan terméket, ami nem üti meg az egészséges mértéket.

A malomba érkezett búzát mintegy tizenötféle paraméter, köztük a nedvesség, a fajsúly, a fehérjetartalom és a sikér alapján osztályozzák. Magyarországon ez utóbbi a legfontosabb mutató, míg Európa más részein az energiatartalom. Ezután kerül a búza a malom őrlőrendszerébe, ahol legalább hétfajta műveleten megy át, amíg liszt lesz belőle. A pelyva, a kő, a por, a vas kiválasztása után megmossák, hántolják, lekoptatják a külső héját. A barna héját, azaz a korpát elkülönítik a fehér részétől. Ahhoz, hogy a búzából fehér lisztet hozzanak ki, a súlyának minimálisan 25 százaléka ki fog esni, mégpedig úgy, hogy három százalék a törött vagy fertőzött szem, a többi pedig a korpa. A művelet során a sziták és az őrlőhengerek között jár a búza le és föl, és folyamatosan fehéredik. A korpatartalom és a szín alapján minősítik a lisztet. Amelyiknek a korpatartalma nagyobb, sötétebb, az a kenyérliszt, a finomabb, fehérebb a finomliszt. A teljes kiőrlésű lisztekben semmi különlegesség nincs, egyszerűen összedarálják a búzaszemeket. Ez a malomipar legtisztátalanabb terméke, mert a búza héját nem tudjuk kipucolni teljes egészében. Ennek ellenére a teljes kiőrlésű liszt is megfelel az ide vonatkozó egészségügyi követelményeknek, amennyiben azt a gyártó ellenőrzött alapanyagból állítja elő.

Sok a járulékos költség

– A liszt kilogrammonkénti árában benne van az is, hogy a legjobb esetben is a búzából csak 75 százaléknyi lisztet lehet kiőrölni. A gyártási költségek minden vállalatnál mások, mivel nagy mértékben befolyásolja az, hogy csomagolt, zsákos vagy ömlesztett formában szerelik-e ki a lisztet. A mi esetünkben a gyártáshoz szükséges energiafelhasználás kilogrammonként 3 forintot ad hozzá, a csomagolás, raklapozás 2 forintot, a gépek javítása, fenntartása, cseréje 2,6 forintot. A szállítás 4 forint kilogrammonként, a malomipar dolgozóinak bére 5,6 forint, további 7-8 forint a hatósági díjak, jutalékok, hitelek kamatai. Mindez összesen legalább 25 forintot jelent kilónként, ami nem kis költség, hiszen a Hajdú Gabona esetében évente 100 ezer tonnáról beszélünk – fogalmazott dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Jövedelmezőbb a francia fajta

Lakatos Zoltán részletezte azt is, hogy az utóbbi években csökken a szegedi és a martonvásári nemesített búzafajták aránya. Igaz, hogy ezek magas sikértartalommal és jobb sütőipari értékkel rendelkeznek, de kisebb hozamúak a hibrid fajtáknál. Ezzel szemben a szerényebb beltartalommal bíró, de hektáronként nagyobb hozamú francia típusú hibridbúzákat szívesebben vetik, mivel a nagyobb terméseredmények miatt jövedelmezőbbek. Ezt a tendenciát támasztja alá az, hogy az utóbbi években Magyarországon nem alakult ki komolyabb árkülönbözet a jó minőségű étkezési búza és a gyengébb minőségű búza ára között.

– A franciáknak jó, illeszkedik az étkezési szokásaikhoz. Magyarországon ezt a fajtát nem szereti a malomipar, mert vastagabb héjú, nehezebb az őrlése, több a kivett korpa belőle és rosszabb a kiőrlése, gyengébb sütőipari alapanyag. Nem állhatunk a termelők elé, hogy termeljék a magyar fajtákat, mert az jobb a malmoknak és a sütőiparnak, miközben ők kevesebb pénzhez jutnának. Lehet, hogy vissza fogunk kanyarodni a 90-es évek gyakorlatához, amikor ahhoz, hogy jó minőségű alapanyagot kaphassunk, termeltetnünk kellett az étkezési búzát.

Kovács Zsolt