Gondolkodásunk ereje pótolhatatlan

Talán nem túlzás: korunk egyik varázsszava a digitalizáció; ma már az élet oly sok területén jelen van, hogy ezek számbavétele is nehéz, amikor a fogalomhoz kapcsolódó időszerű kérdésekről beszélnénk. Maradva most csak a gazdaság világában, a hajdú-bihari vállalkozások közül eddig több mint 500-nak sikerült megszereznie a Digitálisan Felkészült Vállalkozás minősítést, s ezzel a megyei átlagok összehasonlításában kimagaslónak számít – tudta meg a Napló.

A digitalizáció tartalmi összetevőit nézve, a tapasztalatok szerint szinte minden vállalkozásnak van felülete a közösségi médiában, többé-kevésbé aktívak. – A kereskedelmi tevékenységek kapcsán a weboldalak, webshopok, social media megjelenések egyre professzionálisabbak, interaktívabbak. Az online értékesítés szárnyal, a magyar webfejlesztők nagyon magas szinten vannak nemzetközi összevetésben is. Más a helyzet azonban, ha a honlappal való ellátottságot vizsgáljuk – számolt be érdeklődésünkre Tamás Szilárd, a Modern Vállalkozások Programjának regionális IKT-koordinátora.

Nem mondható, hogy elterjedt volna hazánkban a távmunka, ugyanis még mindig erős az a szemlélet, hogy „a munkatárs legyen bent az irodában”. Viszont a magyar vállalkozások egyre nyitottabbak az automatizáció, a robotizáció irányába.

„A technológia által biztosított lehetőségek olyan választékban állnak rendelkezésre, hogy az válik érthetetlenné és furcsává, ha ezeket nem alkalmazzák”

– mondta Tamás Szilárd, amikor arról érdeklődtünk, hogy a digitalizáció mely tartalmi összetevőiben mutatnak jelentősebb fejlődést a hazai vállalkozások, és melyekben haladnak nehezebben.

A lehetőségek kihasználására egyszerű példa egy időpontfoglaló alkalmazás bevezetése, mely kapacitástervezés és ügyfélelégedettség kapcsán rendkívül hatékony – mutatott rá a koordinátor, majd arra is kitért: egyre több gazdasági szereplő indul el és tesz lépéseket az automatizmusok irányába, hiszen a dinamikus üzleti események valós idejű feldolgozása azonnali adatokat, információkat biztosít. – Emberi erőforrást takarít meg, ha nem szigetszerű IT környezetben dolgozik egy vállalkozás. Az egyik adatbázisból egy másikba átrögzíteni adatot, információt nem az értékteremtés része, jelentős költséget képvisel humán oldalon, és a sokszor nem mérlegelt időfaktor szintén felértékelődik – fogalmazott Tamás Szilárd.

Szokások rabságában

A tapasztalatok összegzésekor arról is szót ejtett: szinte minden vállalkozásnak van felülete a közösségi médiában, többé-kevésbé aktívak, ami ágazatonként eltérő. – A kereskedelmi tevékenységek kapcsán a web­oldalak, webshopok, social media megjelenések egyre professzionálisabbak, inter­aktívabbak. Az online értékesítés szárnyal, a magyar webfejlesztők nagyon magas szinten vannak nemzetközi összevetésben is. Más a helyzet azonban, ha a honlappal való ellátottságot vizsgáljuk. Az a vállalkozás, melynek nincs vagy korszerűtlen a honlapja, gyakorlatilag önmaga ellensége. A korszerűsítés, tartalmi frissítés már csak a GDPR-megfelelőség miatt is nagyon időszerű kérdés – hangsúlyozta a szakember. – A nehézséget egy-egy fejlesztés kapcsán az okozhatja, hogy az „ezt így szoktuk, ezt így csináljuk évek óta” megközelítések még mindig nagyon erősek, sokszor figyelmen kívül hagyva a fogyasztói magatartás és igények változását. A megszokott rendszer leváltásának a rossz kommunikációja szintén gát lehet. Világos stratégia mentén, bevont és meghallgatott munkatársakkal sokkal eredményesebb a változáskezelés. Egyébként nem feltétlenül kell kivezetni egy megoldást, ami jól bevált, viszont érdemes magasabb támogatást biztosító rendszerek felé (például ERP) felé elmozdulni és egységessé integrálni az információkat – tanácsolja Tamás Szilárd.

Az atipikus foglalkoztatás és távmunka szintén nem terjedt el még, ez mindaddig így is marad, míg az a preferencia, hogy a munkatárs legyen bent az irodában, tevékenységét a munkahelyen ellenőrizhető módon végezze. Jelenleg Magyarországon meghatározott ágazatokban, egy szűk területen lehetséges home office-ban dolgozni, mivel ez számos, IT fejlesztést, biztonságot érintő kérdést vet fel – tette hozzá a szakember.

Nyomtatott műfogsor

A digitalizáció fontos összetevője a robotizáció, melynek terjedése Magyarországot sem hagyja érintetlenül. – Az International Federation of Robotics legfrissebb, 2018-as adatai szerint évente, 2021-ig átlagosan 14 százalékkal fog növekedni a világon a robotok száma, ami leginkább a gépjárműipart hatja át. Mivel általuk a gyártási költségek csökkennek, a humán munkaerő kiszorulását vélik sokan. S ne is gondoljuk, hogy ennek nem lesz hatása a magyar munkavállalókra. Ezen változás hatékony levezénylésében jut szerephez az oktatás, átképzés és az élethosszig tartó tanulás. Az ember kiváltható lesz a könnyen automatizálható folyamatokból, és amire a jövőben szükség lesz, az a kreativitás, az agyi kapacitás, a gondolkodás ereje és képessége – figyelmeztetett a szakember, hozzátéve: elmondható, hogy a magyar vállalkozások egyre nyitottabbak az automatizáció, robotizáció irányába. Mivel a munkaerőköltségek magasak, ha lassan is, de terjedőben van a robotika alkalmazása, s a megtérülési ideje egyre rövidebb.

Említette a 3D nyomtatásban rejlő lehetőségeket is, melyek szintén jelentős hatással vannak például a fogászati, fogtechnikai területre. Itt sem önálló és izolált fejlesztésekről van szó, hiszen az orvosok képalkotó eszközeinek adatai (scanner) közvetlenül jutnak el a nyomtatóig, és tökéletesen illeszkedő protézisek készülnek akár napon belüli vállalással. Ez nem működhet lokális technológiai, orvostechnikai és felhőszolgáltatás nélkül. – Látva a Debrecenben vagy a régióban zajló folyamatokat, úgy vélem, a Modern Vállalkozások Programjának helye, szerepe van a fejlesztések és különösen a beszállítóvá válás kapcsán a hazai kkv-k körében – tette hozzá.

Az értékteremtő folyamatok terén voltunk eredményesek

A Modern Vállalkozások Programjához csatlakozott és sikeres auditon átesett vállalkozások száma országosan több mint 15 000, melyből csaknem 7000 vállalkozásnak sikerült megszereznie a kizárólag e programban elérhető Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DFV) minősítést. Ez utóbbinak egyik kiemelt előnye, hogy útlevélként szolgálhat a vállalkozások számára a GINOP-3.2.2 pályázathoz, mely a korszerű IT, üzleti megoldások bevezetésének pénzügyi támogatását segíti – tudtuk meg Tamás Szilárdtól.

Egy-két helyet előre

– A Hajdú-Bihar megyei adatokat tekintve elmondható, hogy a kiadott DFV minősítések száma meghaladja az 500-at, s ez a megyei átlagok összevetésében kimagaslónak számít. Külön kiemelném, hogy a sikeresen lefolytatott auditok és a kiadott fejlesztési koncepciók száma csaknem 800 volt a megyében, valamint a bevezetett IKT alkalmazások száma majdnem 500, a GINOP-3.2.2 pályázatra váró rendszermodulok száma pedig eléri a 900-at – részletezte a koordinátor.

– Azt, hogy e téren mit tekinthetünk jó eredménynek, megmutatja a komplex EU digitális érettségi mutató (DESI), mely szerint Magyarország a 23. helyen áll – magyarázta érdeklődésünkre a szakember. – A DESI index szerint a 2015–2016-os adatokhoz mérten pozitív elmozdulást tapasztalunk; korábban is voltak az egyes almutatók esetében jó helyezéseink, de nem feltétlenül a vállalkozások értékteremtő folyamataihoz kapcsolódva. Mi ezen az utóbbi területen értünk, értünk el eredményeket. Hazánk a korábbi adatokhoz képest 1-2 helyezéssel lépett előbbre.

– A helyzet jónak mondható abban a tekintetben, hogy a sikeresen lefolytatott auditok 70 százaléka hozott a digitális érettséget illetően pozitív eredményt. A program abban tud segíteni, hogy a vállalkozásokat egy tanácsadói, cégvezetőknek szóló összefoglalóval, fejlesztési koncepcióval támogatja, mely tartalmazza, mely területeket érdemes kicsit közelebbről is megvizsgálni, és hol kell emelni a digitalizáció meglévő vagy nem érzékelhető szintjét – ismertette Tamás Szilárd. – Tapasztalataink szerint sokszor pontosan az értékteremtő folyamatok maradnak kezeletlenek, vagy nincsenek kellő mértékben technológiai/IT megoldásokkal támogatva. Pedig itt keletkeznek a költségek, itt kell a munkaerőt optimálisan felhasználni oly módon, hogy mindenki megelégedését szolgálja.

Hol lehet a gyenge pont?

Egy, a digitális technológia által jelentős mértékben meghatározott civilizáció nem csupán a nagyszabású álmokról és azok megvalósításáról szólhat: energia-, illetve internetfüggő mivolta sérülékenységet is hordoz. Egyetlen gombnyomással vagy egy hatékony kártevővel országokat, gazdaságokat lehetne megbénítani.

Az agy titkainak forradalma

– Valóban voltak, vannak fenyegető elemek, gondoljunk a Terminátor-filmekre, vagy a Mátrixban megelevenedő jövőképre. Ez a negatív forgatókönyv. Sokkal több pozitívuma van azonban a technológiai fejlődésnek, például az orvostudomány nanorobotjai kapcsán – reagált iménti felvetésünkre Tamás Szilárd.

– Az agykutatás és az agyműködés „megfejtése” hozza majd el a technológiai robbanást a mesterséges intelligencia (mely egyesek véleménye szerint jelenleg egy 6 éves gyermek szintjén van) fejlődésében. Ha sikerül az emberi agy képességeit ötvözni az informatikával és ezt feltölteni a világhálóra, az olyan exponenciális fejlődést okozhat, mely beláthatatlan következményekkel járhat, ha nem építünk be fékeket. Nem véletlenek a szabályozások, az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó kvázi szabálya vagy ajánlása.

– A felvetett katasztrófahelyzetek kapcsán is megfogalmazunk ajánlásokat a vállalkozásoknak. Kiemelten foglalkozunk a GDPR ide vonatkozó ajánlásaival, követelményeivel, IT-biztonsági alapokkal, információbiztonsági kérdésekkel. Hozzá kell tenni, hogy sok esetben magas szintű ezen területeken a fejlettség, de az átfogó kép esetében vannak hiányosságok – hívta fel a figyelmet a koordinátor. – A digitalizáció hordozhat veszélyeket, de nem szabályozatlan a stratégiai létesítmények védelme. Speciális védelmet igényelnek, de természetesen erre a kivitelezéskor gondolnak. Többszörösen biztosított objektumok esetén szinte teljességgel ki van zárva a támadás lehetősége, az emberi tényező lehet gyenge pont. Ezért érdemes oktatással, tesztekkel meggyőződni a szabályok ismeretéről, betartásáról. Itt jön képbe a „jó hacker” fogalma, az IT-biztonsági auditok szerepe. A cyber war jelenség napjaink egyik top topicja, hallunk, olvasunk híreket ezzel kapcsolatban, de utóbb mindig kiderül, hogy az emberi faktor volt a támadás kivitelezésének a kulcsa – részletezte a szakember.

A lakosság gyorsabb volt

– A gyakran idézett „arab tavasz” jelenségről szólva: a kormányzat ott hiába állította le az internet működését, akkor már késő volt, a lakosság addigra már kihasználta a technológia adta lehetőségeket. A netsemlegesség kérdése mindenütt kérdés, de nekünk ezzel szerencsére nincs dolgunk. Ez legyen a védelempolitikai szakemberek legrosszabb álma. Mi a kkv-vezetők nyugalmához szeretnénk hozzájárulni – tette hozzá Tamás Szilárd.

Fábián György

A Modern Vállalkozások Programja tanácsadóinak elérhetősége megtalálható ezen az oldalon.

Borítókép: Az IT/technológiai fejlesztések soha nem önmagukért történő lépések: elsősorban üzleti döntések, és igazoltan megtérülnek