Szép jövő előtt áll a Sárrét

– Amellett, hogy a megyénk délnyugati részén lévő térség három legnagyobb településén, Püspökladányban, Nádudvaron és Kabán konkrét fejlesztések zajlanak, a Sárrét kisebb helységei is „mozgolódnak” a munkahelyteremtésben. Bárándon egy ipari parkot létesít az önkormányzat. Sárrétudvariban a keleti országrész legkorszerűbb húsüzeme kezdi meg hamarosan a termelést, több mint száz embernek adva munkát. Földesen egy mirelit termékekkel foglalkozó üzem már megkezdte az előkészületeket, pillanatnyilag kivitelezési kapacitáshiány miatt nem tud hozzákezdeni az építkezéshez. Valamennyi településen sikeres agrárvállalkozások működnek – mondta el a Sárrét településeinek felzárkóztatásáról, az ott élők jövőjét meghatározó tevékenységekről Bodó Sándor, a térség országgyűlési képviselője, akit a megyében periférikus helyzetben lévő tájegység esélyeiről kérdeztünk.

A Sárrét számára fontos gyorsforgalmi út elérhetőségéről is beszélt a politikus. Az M4-es autóút Törökszentmiklós–Püspökladány közötti részének előkészítése zajlik. Ennek keretében Ladány határában megkezdődött a mezőgazdasági területek kiváltása, kisajátítása. Püspökladánynak az autóútra történő rácsatlakozása a város határán kívül, a 42. számú főút metszéspontjában valósul meg.

Nem maradt le, inkább más

– A közlekedési infrastrukturális fejlesztések rendkívül fontosak, de nem elégségesek egy térség fejlődése szempontjából – válaszolta a Napló kérdésére Bodó Sándor, amikor a tájegység településeinek jövője felől érdeklődtünk annak tükrében, hogy az autópályával, ipari parkokkal rendelkező Biharhoz képest a Sárrét mintha lépéshátrányba került volna.

A politikus hangsúlyozta: a közös vonások mellett jelentős különbségek is vannak a két térség között. A határ közelsége, az M35-ös autópálya országhatárig történő kiépítése nagy lehetőség a bihari térségnek. A Sárrét jobb mezőgazdasági adottságával, feldolgozóiparával, továbbá a 100-as vasútvonal korszerűsítése kapcsán Budapest, illetve Debrecen viszonylagosan gyors elérésével lehet vonzó az ott élők, illetve a befektetők számára.

– Kétségtelen tény, hogy Magyarországon elsősorban a közút, nevezetesen az autópálya építéséhez kapcsolódik a gazdasági előrelépés – folytatta Bodó Sándor, a sárréti emberek számára egyik legfontosabb témával, az úthálózat korszerűsítésével, a gyorsforgalmi út építésével. – A térségben megkezdett mellékúthálózat fejlesztése mellett létfontosságú az M4-es autóút kiépítése. Jelenleg már több szakaszon épül a kétszer kétsávos út, illetve már zajlik a gyorsforgalmi Törökszentmiklós–Püspökladány közötti részének előkészítése. Ennek keretében a város határában megkezdődött a mezőgazdasági területek kiváltása, kisajátítása. A térség központjának, Püspökladánynak az autóútra történő rácsatlakozása a város határán kívül, a 42. számú főút metszéspontjában valósul meg.

„Az M4 Püspökladányig történő jövőbeni kiépítése azt is jelenti, hogy a főváros 50-60 kilométerrel rövidebb útszakaszon érhető el, mint az M3 és M35 nyomvonalon.”

A három „nagyváros”

Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy a Sárrét településeinek gazdaságélénkítő programokra van szüksége, és azokat főleg a helyben sikeresen működő cégek tudják megvalósítani. A térségben a három legnagyobb település Püspökladány, Nádudvar és Kaba, ahol több jelentős fejlesztésről is be lehet számolni. Püspökladányban az FMF Johnson Controls, illetve a Polyduct bővíti telephelyét, létesít új munkahelyeket. Nádudvaron az országos hírű élelmiszer feldolgozás tovább bővül, sajnos már jelentős szakképzett munkaerő hiány is van. Kabának megvolt az ipari struktúrája, amit a szocialista kormányok által végbevitt cukorgyárbezárás szinte teljesen tönkretett. Jelen állapot szerint, igaz, nem a cukorgyár helyén, egy amerikai tulajdonú cég jelentős beruházást, fejlesztést teremt a városban.

Kell a vidéki munkaerő is

Az országgyűlési képviselő hangsúlyozta, mindig kellenek helyi cégek, amiket lehet és szükséges fejleszteni. Ebben segítenek a pályázatok, ezeknek meg kell felelni és az ő feladata, mint közszereplő­nek, hogy ebben segítséget nyújtson az érdeklődő vállalkozásoknak.

– Az a nagyberuházás pedig, amivel Debrecen a hazai autógyártás központja lehet, megyei kihatással is bír. Nemrégiben volt egy tartalmas megbeszélésünk azokkal a településekkel, akik rácsatlakozhatnak a megyeszékhely beruházásaira – folytatta Bodó Sándor. – Ezek a tárgyalások nem zárultak le, mindenki számára van kapcsolódási lehetőség! Az ugyanis világosan látszik, hogy a Debrecenben létesülő üzemeket, gyárakat csak helyi munkaerővel nem lehet megtölteni. Az is logikusnak tűnik, hogy a nagy gyáraknál beszállítókként megjelenő kisebb vagy közepes cégek az itteni településeken sokkal inkább találnak maguknak például barnamezős helyet új egység létesítésére, és hozzá munkaerőt, mintsem a vidéki helységekből bejáró, ingázó dolgozókat.

„Megítélésem szerint a térség gazdasági környezete bizakodásra ad okot. Az tény, hogy sokat kell dolgozni, de ettől a térségben élők sohasem ijedtek meg”

– zárta gondolatait Bodó Sándor, a Sárrét országgyűlési képviselője.

Kovács Zsolt

A szerző kapcsolódó jegyzetét ide kattintva olvashatják el.

Borítókép: Pillanatkép 2018 márciusából, amikor letették a Tiszántúl legkorszerűbb húsüzemének alapkövét. Több mint száz ember dolgozik majd a hamarosan átadásra kerülő gazdasági egységben | Fotó: Matey István