240 ezer forintos bérminimum?

Debrecen - Debreceni vendéglátósok szerint a pesti kollégáik könnyen dobálóznak hatalmas számokkal.

Jövő januártól (a mostani kötelező 180 ezer forint helyett) akár havi bruttó 240 ezer forintot is kereshetnének garantált alapjövedelemként a szállodaiparban és a vendéglátásban dolgozók. A Naplónak nyilatkozó debreceni szakembereket megdöbbentette, hogy az erre vonatkozó javaslatot a készülő ágazati kollektív szerződés tervezete tartalmazza…

Sok legális vállalkozás biztosan tönkre fog menni." Barabás Zoltán

Tudniuk kell(ene)

Barabás Zoltán, a Fanny-Line Kft. ügyvezető igazgatója tanácstalanul áll az ötlet előtt, hiszen (mint mondta) szakmabeli embereknek pontosan tudniuk kell, hogy mit bír el az ágazat. Nem érti, hogy ha a vállalkozások eddig alig tudták kitermelni a sokkal alacsonyabb béreknek a terheit, akkor ezt a majdnem 50 százalékos emelést hogyan fogják finanszírozni. – Mindenki tudja, hogy az étterembe járás (a közétkeztetés kivételével) sajnos továbbra is luxusnak számít idehaza. A vendéglátás nem azon ágazatok közé tartozik, ahol a piac legális szereplői nagyot tudnak kaszálni. Álságos azzal érvelni, hogy a brutális mértékű béremelés majd kifehéríti a piacot, és meggátolja a szakképzett munkaerő elvándorlását, hiszen a külföldön megkereshető havi 1500-2000 eurós (400-600 ezer forintos) keresettel a mostani 107 ezerről nettó 159 ezer forintra emelkedő itthoni bér sem lenne versenyképes – érvelt a szakember, emlékeztetve, hogy a Balatonnál sok üzlet idén azért nem tudott kinyitni, mert nem találtak szakembereket. Ez a jelenség szerinte egyre érezhetőbb lesz a nagyvárosainkban is. „Sok legális vállalkozás tönkre fog menni, miközben a szürke- és a feketefoglalkoztatók további versenyelőnyre tesznek szert. Amíg vannak olyan »vállalkozások«, amelyek 600-700 forintért kínálnak menüket (amiből törvényesen nyereséget biztosan nem lehet kihozni), addig nincs miről beszélni. Az a bajom az érdekképviseletek ilyen típusú ötleteivel, hogy mindenkinek tetszőt akarnak mondani ahelyett, hogy elmennének egy konyhába, és megkérdeznék: tessék mondani, mit gondol ugyanerről a szakma?!”

A mosoly a régi

Halasi Csaba turisztikai és vendéglátós szakember, a Platán Hotel tulajdonosa azzal kezdte, hogy egy ilyen típusú béremelési javaslat önmagában nem értelmezhető, ráadásul döbbenetes módon éppen a szakmából érkezett. – Pedig az ötletgazdák is nyilván tisztában vannak vele, hogy már a minimálbér és garantált bérminimum idei emelése se érte el a célját, hiszen a több pénzért nem tisztább a szállodában a szoba, és nem mosolyog szebben a recepciós sem, a foglalkoztatásuk azonban jelentősen megdrágult. Az a helyzet, hogy a fővárosban és a Dunántúl frekventáltabb helyein (ahol nagy nemzetközi szállodaláncok vannak jelen) a probléma nem ilyen kiélezett, mint a mi országrészünkben, ezért az ott élő kollégák könnyebben dobálóznak a számokkal. Értem én, hogy ők már huzamosabb ideje érzik a szakképzett munkaerő hiányát, amit béremeléssel próbálnának meg enyhíteni, de meggyőződésem, hogy egy ágazati kollektív szerződésnek az országon belüli fejlettségbeli különbségekre is tekintettel kell lenni. Ráadásul megint az történne, mint idén, hogy úgy adunk több bért a dolgozónak, hogy pluszteljesítményt nem kérünk cserébe; ez általában semmi jóra nem vezet – mondta.

Ne mondják már meg mások, hogy mi lesz jó nekem." Boros József

Kikéri magának…

Boros József vendéglátós vállalkozó kikéri magának, hogy bárki megmondja neki, mennyit fizessen az alkalmazottainak. „Azt gondolom, hogy ez nem a szakma ötlete volt, hiszen az ágazatot jól ismerőknek ilyen abszurditás eszükbe nem jutna. Ha nem vették volna észre, lassan 30 éve piacgazdaságban élünk, ahol a kereslet-kínálat diktálja a tempót és határozza meg a szereplők mozgásterét. Miért kell előírni, minimum mennyit adjak annak a kezdő szakácsnak, aki még egy rántottát se nagyon tud önállóan elkészíteni? Ha ő kap bruttó 240 ezret, akkor mennyit kapjon a séf? Miért ne adhatnék a pályakezdőnek százezret addig, amíg beletanul? Ha utána se fizetem meg rendesen, és ügyes, akkor úgyis ott fog hagyni. Így működik a piac. Az a helyzet, hogy a vendéglátós hiányszakma, a jó szakember hiánycikk, akit meg kell fizetni; persze, erőn felül nem megy.

Egy szó, mint száz, elég nagyfiúk vagyunk már ahhoz, hogy felelős döntéseket hozzunk” – válaszolta a Napló megkeresésére a Borostyán Med Hotel és a Hotel Aranybika tulajdonosa.

- Petneházi Attila -

Brutális emelés jöhet

A havi bruttó 240 ezer forint garantált alapjövedelmet kötelező jelleggel vezetné be jövő januártól a szállodaiparban és a vendéglátásban a most készülő ágazati kollektív szerződés. Ez majdnem a kétszerese lenne a 2015-ben érvényes bruttó 122 ezer forint szakmunkás-minimálbérnek, miközben egyik érintett ágazatban sem nőtt ilyen dinamikusan az elmúlt két évben a forgalom. Ráadásul a jelentős mértékű fizetésemelés nem csupán az újonnan érkező szakmunkásokat érintené. Az úgynevezett „bérpiramisnak” köszönhetően ugyanis például a teremfőnöknek arányosan többet kellene kapnia, mint a szakmai hierarchiában alatta elhelyezkedőknek.

[related-post post_id="3563115"]