Kilencven évesen is aktív a debreceni polgárőr – fotókkal

Az ország legidősebb aktív polgárőre a debreceni Uj István, a Kertségi Polgárőr Egyesület alapítója, vezetője. Kilencvenedik születésnapja alkalmából május 15-én reggel a város nevében Tóth-Vanka Judit, a polgármesteri hivatal szociális osztályának munkatársa köszöntötte a helyi lakost, aki otthonában a Hajdú Online újságíróit is fogadta.  

István bácsi Hajdúszoboszlón született, majd kisgyermekkorában szüleivel Debrecenbe költöztek, ahol a mai napig él. Férfi szabó és festő végzettséget szerzett, utóbbi szakmában 38 és fél évet dolgozott. – Több szövetkezetnél dolgoztam, mielőtt sajátot alapítottam – idézte fel. Szabóként viszont nem dolgozott, amint kitanulta, fel is hagyott vele. Mint fogalmazott, nem szeretett egész nap ülni és úgy dolgozni.

Az ország második szervezete Debrecenben alakult

A polgárőrséghez harmincegy évvel ezelőtt csatlakozott, az önkéntesség azonban már ekkor sem volt ismeretlen számára, ugyanis ezt megelőzően önkéntes rendőrként tevékenykedett. – Kaptunk igazolványt, karszalagot és jelvényt. A szolgálatot magunk között osztottuk be. Önkéntes rendőrökre akkoriban többek között azért volt szükség, mert gyakori volt, hogy betörtek a bérházak pincéibe – avatott be. Mint megtudtuk, az első polgárőrséget Kopácsi Sándor alapította Budapesten, aki 1956-ban a főváros rendőrfőkapitánya volt. – Az országban a második a debreceni volt, amelyet 1992. február 7-én alapítottunk. A városházán volt az alakulóülésünk – emelte ki. Öt évvel később hozta létre a Kertségi Polgárőr Egyesületet, amelynek ma is aktív vezetője. A körülbelül 56 tagot számláló civil szervezet ügyeit intézi, munkájukat szervezi, ha kell, az interneten keresztül, videókonferencia formájában. Aktív életét, a polgárőrségnek és önkéntességnek szentelt önzetlenségét pedig számtalan oklevél, elismerés, jelvény mutatja. Mindemellett édesapja után ő is vitézi címet kapott.

Mint megtudtuk, fiatal korában vadászpilóta szeretett volna lenni, egy évig járt repülőtiszti iskolába, ahonnan csak azért tanácsolták el, mert a nagymamája kulák volt. – A forradalom idején a bútorgyárban dolgoztam. Amikor a vörös csillagot szerelték le, akkor én is felmentem a tetőre, hogy megnézzem, hogyan szerelik le. Ez pont elég volt, ahhoz, hogy onnan elbocsájtsanak – idézte fel. Hozzátette, a gyorsan működő besúgóhálózat miatt kétszer a rendőrségre is behívták kihallgatásra, de szerencséjére a börtönt elkerülte.  

István bácsi büszke arra, hogy egész életében igyekezett a közösségért tenni, dolgozni. Az ipari iskolában, a munkahelyein csatlakozott az ilyen kezdeményezésekhez. Az ő közbenjárásának köszönhetően vezették be annak idején az utcájukba a közműveket, épülhetett ott járda. Ma már a polgárőrség vezetése mellett igyekszik két unokájának és két dédunokájának szentelni idejét. 

BS