Diczkó László belátta, szót kell értenie a növénnyel

Diczkó László tíz évvel ezelőtt – úttörőként – arra vállalkozott, hogy hazánkban nem ismert növényeket, főképp közép és dél-amerikai paprikákat és paradicsomokat termesszen. Mára – feleségével karöltve – főállásban foglalkozik a növénytermesztéssel. Azt mondja, hosszú volt a sikerhez vezető út, de nem bánta meg a döntését.

A kabai műhelyben tett látogatásunk során láthattuk, hogy temérdek kitüntetés jelzi (a teljesség igénye nélkül), hogy megérte a sokéves befektetett munka. Egyebek mellett a Hajdú-Bihar Megyei Minőségi Termék és a Hajdú-Bihar Megyei Kitüntetett Minőségi Termék díjak is a zsebbe kerültek. A legnagyobb meglepetést a család számára 2015-ben a The World Hot Sauce Awards (USA) World Champion versenyen elért eredmény jelentette, az Egyesült Államokból ugyanis a kategória legjobbjaként tértek haza. László azt mondja, fontosak számára a díjak, de mára nem az elismerések jelentik a prioritást.

Magától értetődőnek tűnt

A kezdeményezés ötletét egy évtizeddel korábban egy internetes bejegyzés szülte. – Szembejött a lehetőség és azt gondoltam, hogy ezt meg tudom csinálni. Kabára 1993-ban költöztem, korábban Felsőtárkányban éltem. Abban a községben a nagymamám volt az egyedüli, aki palántát nevelt. Gyerekként láttam, hogy mit csinál, még akkor is, ha nem érdekelt. Úgy gondoltam, hogyha ezt a nagymamám meg tudta csinálni, akkor én is képes vagyok rá, ezért nem volt bennem kérdés. Persze utólag belátom, kellett volna, hogy legyen – osztotta meg László.

A következő év tavaszán így aztán veteményezni is kezdett. Idővel a bevétel generálta a fejlesztéseket, bővült a családi biznisz, majd kertészetet alakítottak ki. Az állását maga mögött hagyta, néhány évvel később pedig élelmiszeripari mérnök felesége is csatlakozott hozzá. Azóta együtt viszik az üzletet, napi 24 órában problémákat oldanak meg közösen. A különböző habitusú felek között sok konfliktust szül a közös munka,

de nem felejtik el: egy irányba akarnak továbbhaladni, ez viszi előre őket.

A kertészet indulásakor két gyermekükről is gondoskodniuk kellett még. Nem volt könnyű tehát megküzdeni a bizonytalansággal, azzal, hogy valójában sosem látták előre, milyen lesz az előttük álló időszak. – Éveken keresztül heti háromszor utaztunk el Budapestre. Azt sem értem, hogyan bírtuk. Engedte az Úr, hogy ezt csináljuk, nem tudok mást mondani – tette hozzá.

Ösztönző volt a bukás

Elmondása szerint soha ilyen sokat nem kellett dolgoznia, úgy fogalmazott, hogy az otthoni munkavégzésnek sosincs vége. Ennek ellenére is a legjobb döntésének tartja, a növénytermesztést szeretettel és elhivatottan végzi. Ottjártunkkor természetesen körbenéztünk a kertészetben. Hiába öltözünk már rétegesen a körbevezetéshez, olyan érzésünk volt, mintha tavasz köszöntene bennünket. Friss zöldségek csüngtek amerre a szem ellátott, a fóliasátrakban pedig palánták sorakoztak. Kétezer-ötszáz négyzetméteren csaknem negyvenféle paprika növekszik, de László, mint gyermek a legújabb játékát, olyan lelkesedéssel mutatta nekünk a különböző fajtájú, színű és erősségű zöldségeket.

Most nehéz elképzelni, de volt olyan időszak, amikor nem a csípős paprika miatt gyűlt könny a szemekbe. László azt mondta,

a legnagyobb akadály a tudáshiány volt számára.

Talán a szűz kéz szerencséje volt, ami segítette az indulásban, de amikor egyre többre és többre vágyott, világossá vált számára, hogy nem éri el a célját tanulás nélkül. – Volt, hogy gépész szemlélettel tekintettem a növénytermesztésre, de be kellett látnom, hogy az élővilág másként működik. Volt, hogy egyedül több palántát pusztítottam el, mint ahány másoknál összesen volt az egész országban – osztotta meg. Ösztönzés volt számára a bukás. Belátta: szót kell értenie a növénnyel. – Volt, hogy annyi mérési eredményem született, hogy megtelt vele egy egész spirálfüzet, újat kellett nyitnom. Ma is tapasztalatokat szerzek, autodidakta módon megfigyelek, következtetéseket vonok le – sorolta.

László ma is elkötelezetten kísérletezik a növénytermesztésben, sőt könyvet is írt A titokzatos szellem chili címmel. Mostanra nem csak a termesztés került a figyelmének központjába, a fenntarthatóságot is fókuszba emelte. Szintetikus szereket nem alkalmaz, hiszen fontos számára a talajélet visszaépítése.

BBI