Ha árván maradt fiókára bukkanunk, segítsünk rajta

– Ha látszólag magára maradt kismadarat találunk, először győződjünk meg róla, valóban szükséges-e megmenteni – tanácsolta Konyhás István, a hortobágyi madárkórház igazgatóhelyettese, akit a fiókamentésről kérdeztünk. Szavai szerint sok múlik azon, hol találjuk a kismadarat. – Ha például a villamossínek között bukkanunk rá, akkor természetesen nem szabad otthagyni. Azonban ha kertvárosi részen vagy a Nagyerdő környékén találkozunk fiókákkal, érdemes a helyszínen várni pár percet és figyelni: valószínűleg közel tartózkodnak a madárszülők, és rövid időn belül hoznak neki eleséget – részletezte a szakember.

Kiemelte, amennyiben megmentünk egy kismadarat, értesítsük a Magyar Madártani Egyesületet, és ha módunkban áll, személyesen is kijuttathatjuk Hortobágyra vagy a legközelebbi madármentő helyre, hogy minél hamarabb megkaphassa a megfelelő ellátást.

Tartsuk észben!

A fiókáknak elég egy nedvszívó réteggel bélelt cipősdoboz, egy-két napot kibírnak étel és víz nélkül is. Azonban ha nem tudjuk ilyen rövid időn belül szakemberekhez juttatni a mentett állatot, érdemes tudni, hogyan és mivel tarthatjuk életben. – Az etetés nem bonyolult, hiszen ha egy csipesszel nyújtjuk az eleséget a madár felé, minden bizonnyal el fogja fogadni: minél nagyobb a falat, annál nagyobb étvággyal veszi el – fogalmazott Konyhás István. Figyelmeztetett: csak az itassa a fiókákat, aki jártas ebben, hiszen a víz könnyedén a légcsövükbe juthat, és megfulladhatnak. – A kismadarak közt lehetnek növényevők, illetve olyanok, amelyek rovarokkal táplálkoznak. Egészen kis korban még a magevők is megeszik a legtöbb díszállat-kereskedésben kapható lisztkukacot is – részletezte. Hozzátette továbbá, vékony csíkokra vágva minden fiókának adható a sertés- vagy csirkemáj is. – Ráadásul a májban van annyi folyadék, amely pár napig elegendő nekik – hangsúlyozta a szakértő. Kiegészítésként elmondta, a különböző papagájfióka-nevelő tápszerekkel is lehet mentett kismadarakat etetni. Ezeket azonban nem érdemes megvenni, hiszen nem túl olcsó, és a rövid idő alatt, amíg nálunk van a fióka, csak a töredéke fogy el. – Ha valaki mégis ezt választja, könnyű dolga van: csak el kell olvasni a használati utasítást, vízzel felhígítani a port, és kész is a tápszer – fogalmazott.

Biztos, ami biztos

– A városok környékén leg­gyakrabban feketerigó-, tengelic-, zöldike-, balkánigerle-, örvösgalamb-, varjú- és fecskefiókákkal találkozhatunk – taglalta Konyhás István. Megtudhattuk, a rovarevő madaraknak kicsi, hegyes, vékony csőrük van, míg a magevőké kúpformára emlékeztet. A szakértő hozzátette, ha nem vagyunk benne biztosak, melyik fajtával van dolgunk, elég rákeresnünk az interneten, és hamar megtaláljuk a választ. – A feketerigó-fiókákat például könnyű felismerni: ugyanúgy néznek ki, mint a felnőtt madarak, de a faroktollaik még nem fejlődtek ki. Ezek a kismadarak kiugranak a fészekből kirepülés előtt, tehát ha a földön találjuk őket, kertvárosi vagy erdős környéken, és látszólag egészségesek, várjunk pár percet: valószínűleg hamarosan megjelennek a madárszülők, és hoznak neki eleséget – tájékoztatott a szakértő. Hozzátette, ha úgy gondoljuk, valóban árván maradt fiókára bukkantunk, akkor mindenképp segítsünk rajta. Inkább mentsünk „fölöslegesen”, mint hogy magára hagyjuk a madarat.

BD