Szabolcs-Szatmár-Bereg

2008.03.09. 19:18

Kizárt a politikai földindulás

<p>Nyíregyháza - Egy mindenkit érintő, de valójában senki által át nem látott rendszerek megváltoztatásáról, pontosabban ezek megítéléséről szólt a népszavazás – vallja Murányi István nyíregyházi szociológus</p>

A szociológus szerint a pártok nem segítettek a szavazóknak átlátni, miről is szól a reform.

Egy mindenkit érintő, de valójában senki által át nem látott rendszerek megváltoztatásáról, pontosabban ezek megítéléséről szól a népszavazás – vallja Murányi István szociológus, aki szerint éppen a nem megfelelő tájékozottság miatt volt irreális az az elvárás, hogy az emberek racionálisan döntsenek.

– A népszavazás paradoxona, hogy a három kérdés – a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról – az egészségügy és a felsőoktatás szükségesnek tartott, de részleteiben és hosszú távú következményeiben nem ismert átalakításához kapcsolódik.

Ha a kérdéseket leegyszerűsítjük, nincs nehéz dolgunk: a szavazóknak azt kell eldönteniük, hogy akarnak-e fizetni. Azt látom, hogy a pártok nem törekedtek arra, hogy ezen túllépjenek és segítsenek átlátni: mit is jelent az átalakítás (nevezhetjük akár reformnak is) pontosan.

A kormánypártok szinte alig kampányoltak: a népszavazás kimenetele egyértelmű, ezért sem túl sok pénzt, sem túl sok energiát nem öltek a kampányba, inkább a szavazás, illetve az eredmény súlyát próbálták kisebbíteni.

Azok közül is, akik a baloldal táborát erősítik, valószínűleg csak azok mentek el szavazni és mondtak nemet, akik ezen pártokkal tartanak tűzön-vízen át, de az MSZP és az SZDSZ szavazói közül is többen a tanácstalanság miatt maradtak otthon.. A Fidesz az igenek túlsúlyából egy szimbolikus politikai tőkét kovácsolhat, amit fel is lehet, és valószínűleg fel is fog használni a jövőben.

Az a politikai földindulás azonban, amit a népszavazás eredményétől az ellenzéki oldalon sokan várnak, az alkotmányos eszközöket figyelembe véve, teljesen kizárt. Ez a népszavazás valójában egy igen költséges demokratikus aktus, mely a szocialista pártban felgyorsíthat bizonyos folyamatokat, ám azt a két évet, ami a következő országgyűlési választásokig hátra van, nem tudja lerövidíteni.

Jegyzőkönyv

Kiragadott mondatok, amelyek a kampány során hagzottak el Szabolcs–Szatmár–Bereg

megyében:

– Az, hogy a vizitdíj megszünése esetén a háziorvosoknak hiányozni fog

a korábban bejövő pénzösszeg, tisztességtelen és becstelen megközelítése

a témának. (Tarlós István, a Fidesz népszavazási kampányának politikai

vezetője, 2008.02.20. Mátészalka)

– Aki a vizitdíj- és a kórházi napidíj eltörlése mellett teszi le voksát

a népszavazáson, az igent mond az adók- és a járulékok emelésére. (dr.

Horváth Ágnes egészségügyi miniszter 2008.02.20. Nyíregyháza)

– A népszavazás valódi tétje: megmarad-e a háziorvosoknál a havi átlag

180 ezer Ft-os bevétel, vagy veszélybe kerül a biztonságos működésük.

Ha megszűnne, átlagosan 25 százalékkal csökkenne a háziorvosi rendelők

bevétele. Ezt nem pótolja a központi költségvetés.

(dr. Vojnik Mária az MSZP országgyűlési képviselője)

– Az MDF álláspontja szerint a március 9-i népszavazás nem más, mint

a két nagy párt hatalmi vitája. A feltett kérdések a napi politika és

gazdaság részei, semmiképpen nem népszavazáson eldöntendő feladat. (Gyüre

Lajos MDF megyei alelnöke)

– Erőteljesen jelentkezik az ellenzék részéről az államba vetett hit,

amikor pedig az a cél, hogy egyre inkább csökkenjen az állam szerepvállalása.

1990 után ezen az úton indult el az ország, az elmúlt évek reformfolyamatai

– így az egészség- és az oktatásügy is – ezt erősítették, a Fidesz éppen

ezt akarja megakadályozni. (Jüttner Csaba SZDSZ megyei elnöke)

– A kormány döntései szöges ellentétben vannak az ígéretekkel, így a

demokratikus gondolkodás minimuma, a bizalom rendült meg a politikusok

iránt. (Kövér László, Fidesz választmányának elnöke, 2008.03.07.

Nyíregyháza)

– A három igennel szavazók azt üzenhetik meg a hatalmon lévőknek, hogy

kétszer nem hajlandók fizetni az egészségügyi ellátásért, hiszen egyszer

már a társadalombiztosítási járulékot kifizették. A három igennel azt

is meg lehet üzenni a hatalomnak, hogy nem lehet következmények nélkül

becsapni az embereket. (dr.Vinnai Győző a Fidesz nyíregyházi elnöke)

– Nincs olyan szándék, hogy ha a március 9-i népszavazás eredményeként

új helyzet áll elő, 2009-től új adó- vagy járulékemeléssel pótolják az

esetleg kieső vizitdíj-, kórházi napidíj- és tandíjbevételeket. (Veres

János pénzügyminiszter 2008. 02.07.)

– A Szociális Népszavazás egyedisége abban áll, hogy most először fordul

elő az, hogy az emberek népszavazást indítanak a kormány intézkedései

ellen (Orbán Viktor a Fidesz elnöke Nyíregyháza 2008. 02.23.)

– Fontos érv a tandíj mellett, hogy akik hozzájárulást fizetnek, komolyabban

veszik majd a tanulást, és a szolgáltatások színvonalának emelkedését

is elvárhatják az intézménytől. Erre forrásuk is lesz a főiskoláknak és

egyetemeknek, hiszen a befolyt összeg az iskoláknál marad. (Kiss Gyula,

az SZDSZ megyei alelnöke)

– A Fidesz már elveszítette a népszavazást. Nem érték, hanem sikeresség

szerint állították össze a kérdéseket, s közjogi értelemben semmi hatása

nem lesz a szavazás kimenetelének a kormányra nézve. (Tukacs István,

az MSZP országgyűlési képviselője)

– A népszavazás sikere a fiatalok sikere lesz. Elfogadhatatlan, hogy

ne a tehetség, hanem a szülők pénztárcája határozza meg a fiatalok továbbtanulását.

(Magera Tibor, a Fidelitas nyíregyházi elnöke)

– A szociális népszavazás célja a kormány leváltása, s ez az egyetlen

mód, hogy a jelenlegi válságból kikeveredjen az ország. (Fülöp István,

a megyei közgyűlés elnöke)

Megkérdeztük: Ön mi alapján döntött a fülke magányában?

Egyetlen dolog számított, így nem volt nehéz döntenem. Következetesen gyűlölöm a hazugságot, a tiszta szó híve vagyok.
Dr. Váradi József, Nyíregyháza

Figyelembe vettem az elmúlt hat esztendő történéseit. Azt tapasztaltam egyre szegényebbek vagyunk. Egyértelmű volt a válaszom.
Molnár László, Kemecse

Az élettapasztalatom formálta a véleményemet. Döntés előtt sok kampánybeszédet, érvet, ellenérvet is meghallgattam, s elolvastam.
Spivák Józsefné, Nyíregyháza

Erkölcsi alapon döntöttem. Nekem nem kellett fizetnem a tanulásért, ne kelljen másnak se. A vizitdíj kérdésében szubjektív voltam.
Dr. Gacsályi Csaba, Nyíregyháza

A politikai meggyőződésem most sem hagyott cserben. A szociális érzékenységem is segített első perctől tudtam a válaszokat.
Mikó Ferenc, Nyírpazony

Népszavazások Magyarországon

Magyarországon 1989 óta 2008. március 9-éig ötször tartottak ügydöntő népszavazást:

1989. november 26. - Négy Igen:

Az SZDSZ kezdeményezésére zajlott az első népszavazás a következő kérdésekről: kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről, elszámoljon-e vagyonával az MSZMP, a szabad választás után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására, feloszlassák-e a munkásőrséget.Az első országos ügydöntő népszavazáson - amelyet a négy igenes népszavazásként tart számon a köznyelv - a választópolgárok (7 799 059 fő) 58,03 százaléka vett részt, és a négy kérdésre a többség igennel válaszolt.

1990. július 29. - Elnökválasztás:

A második országos ügydöntő népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választásáról tartották, az aláírásgyűjtés az MSZP támogatásával kezdődött meg. A referendum a 14 százalékos részvétel miatt érvénytelen volt. Az összes (7 820 161) választópolgárból mindössze 1 093 612 fő ment el szavazni.

Az első két népszavazáson az 1989. évi XVII törvény volt érvényben, miszerint a népszavazás akkor érvényes és eredményes, ha az ország összes választópolgárának több mint a fele, azaz 50 százalék + 1 fő érvényesen szavazott és az érvényesen szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésekre azonos választ adott.

Az Alkotmánybíróság 1993-ban született határozata kötelezte a törvényhozást a népszavazási törvény módosítására. Az 1997. október 31-én hatályba lépett alkotmánymódosítás rendelkezései szerint az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

A következő népszavazás idejére azonban a törvénymódosítás még nem született meg.

1997. november 16. - NATO: A harmadik országos ügydöntő népszavazás kérdése ez volt: Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? A referendumon az összes választópolgár (8 059 039 fő) 49,24 százaléka (3 968 668 fő) vett részt és a résztvevők 85,33 százaléka szavazott igennel.

Az Országos Választási Bizottság jogértelmező vita után érvényesnek nyilvánította a szavazást; figyelembe vette, hogy a törvényhozók mulasztása miatt a népszavazás kapcsán ütközött egymással az alkotmány és a törvény, de úgy ítélte, hogy az alkotmány - mind a jogalkotói szándék, mind pedig a jogforrási hierarchia szempontjából - magasabb rendű jogszabály, mint a népszavazási törvény.

2003. április 12. - Európai Unió: A negyedik alkalommal Magyarország európai uniós csatlakozásáról tartottak országos ügydöntő népszavazást, ezúttal kivételesen szombati napon. A választásra jogosult polgárok (8 042 272 fő) 45,62 százaléka, azaz 3 669 252 fő járult az urnákhoz, a csatlakozásra az érvényesen szavazók 83,76 százaléka (3 056 027 fõ), az összes választásra jogosult állampolgár 38 százaléka mondott igent.

2004. december 5. - Kettős állampolgárság / Kórházprivatizáció:
A sorrendben ötödik országos, ügydöntő népszavazáson a határon túli magyarok kedvezményes honosításáról, azaz a kettős állampolgárságról és a kórházak privatizációjáról döntöttek a szavazók. A részvétel 37,49 százalékos volt, mivel a 8 048 739 választásra jogosult állampolgár közül 3 017 739 fő ment el szavazni.

A hivatalos végeredmény szerint mindkét népszavazás eredménytelennek bizonyult, miután egyik kérdésre sem adott azonos választ a választópolgárok 25 százaléka. A Legfelsőbb Bíróság által elrendelt újraszámolás után az első kérdés esetében az igen és nem szavazatok aránya 65,02/34,98 százalékról 65,01/34,99 százalékra változott. A második kérdésnél az igen-nem arány 51,57/48,43 százalék maradt.

 

- Galambos Béla, Koncz Nóra -

Ezek is érdekelhetik