A Napszállta Arany Oroszlán-esélyes

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Nemes Jeles László ismét a legnagyobbak között versenyez; de bemutatkozik Szőcs Petra alkotása is.

Már az idei cannes-i versenyprogram kihirdetésekor látható volt, hogy a határidő miatt a programból kimaradó filmek erős versenyt hoznak a velencei Mostrán. Azt viszont aligha gondoltuk, hogy a legrégebben indult filmfesztivál a 75. évfordulója alkalmából „minden idők legerősebb velencei versenyprogramjával” rukkol elő, amitől a világ filmes szakújságíróinak egy emberként esik le az álla.

Különösen nagy szó, hogy ebbe a túlnyomó többségben nehézsúlyú rendezők filmjeiből összeállított 21-es mezőnybe beválogatták az Oscar-díjas Nemes Jeles László Napszállta (Sunset) című második nagyjátékfilmjét is.

Ő a cannes-i zsűri nagydíjával, a Golden Globe-bal és az Oscarral ‒ hogy csak a legnagyobb elismeréseket említsem azon számtalan közül, amit a Saul fiával kiérdemelt ‒ igencsak magasra tette saját maga előtt a mércét. Nem csoda, hogy mindenki azt várja, vajon sikerül-e megismételnie ezt a sikersorozatot. A kosztümös történelmi drámák sorát gyarapító Napszállta nem sokkal a velencei világpremier után itthon is látható majd. A hazánkban a Miskolci CineFesten debütáló film debreceni díszbemutatója szeptember 28-án 18 órától lesz a Kölcsey Központ Nagytermében az Apolló Mozi szervezésében.

Westernek versenyben

A velencei filmfesztivál szeptember 29-én nyitja meg kapuit Damien Chazelle Az első ember (First Man) című filmjével, amelyben Ryan Gosling alakítja az első, Holdra lépett űrhajóst, Neil Armstrongot.

A manapság ritkábban látható westernből idén kettő is bekerült a versenybe, Jacques Audiard The Sisters Brothers című filmje és a Coen-testvérek The Ballad of Buster Scruggs című, előzetesen minisorozatnak aposztrofált, később westernantológiára keresztelt Netflix-vállalkozása. Cannes ugyan kitiltotta a versenyből a Netflix-filmeket, Velence azonban nem követi a példáját, ahogyan a pár nappal később kezdődő Torontói Nemzetközi Filmfesztivál sem.

Lady Gaga a vásznon

A zenés filmek rajongóinak kedvez Brady Corbet Vox Lux című alkotása, a popsztárt alakító Natalie Portmannel a főszerepben, versenyen kívül pedig a Csillag születik című filmet láthatja a közönség, amelynek sikersorozata a nagyvásznon 1937-ben indult, és azóta már több feldolgozást is megért, például olyan rendezők kezében, mint a magyar felmenőkkel bíró George Cukor, aki 1954-ben vitte vászonra a feltörekvő énekes-színésznő és az őt felkaroló befutott zenész szerelmi történetét Judy Garlanddal és James Masonnel a főszerepben. Majd 1976-ban Frank Pierson dolgozta fel Barbra Streisand és Kris Kristofferson főszereplésével. A legújabb Csillag születikben a rendező/főszereplő Bradley Cooper partnere ezúttal Lady Gaga lesz.

A borzongás kedvelőinek egy másik remake-et, Dario Argento 1977-es kult-horrorjának, a Sóhajoknak (Suspiria), az eredetinél egy órával hosszabb újragondolását kínálja a fesztivál Luca Guadagnino rendezésében, a főszerepben az A szürke ötven árnyalata trilógiából megismert Dakota Johnson látható.

Provokatív alkotások

Yorgos Lanthimos korábbi filmjei kivétel nélkül alaposan kicsapták a biztosítékot a nézőknél. A görög rendező életművét ismerve és az előzetese alapján az Emma Stone, valamint Rachel Weisz főszereplésével készült A kedvenc (The Favourite) című kosztümös alkotás is hasonlóan megosztó lesz, ahogyan a szintén nagy provokátornak számító mexikói rendező, Carlos Reygadas Nuestro Tiempoja is. A kosztümös filmek táborát gyarapítja Julian Schnabel At Eternity’s Gate-je, a Vincent van Gogh-ot megformáló Willem Dafoe-val. Alfonso Cuarón Roma című filmje 1970-be kalauzol vissza bennünket Mexico Citybe.

Paul Greengrass a 22 July című filmjével a 2011-es, 77 ember életét kioltó oslói terrortámadást idézi fel, Mike Leigh pedig az 1819-es peterloo-i mészárlást, amikor a felfegyverzett brit katonák több mint egy tucat békésen demonstrálót öltek meg, több százat pedig megsebesítettek.

Idén csak egy távol-keleti mű szerepel a versenyben, Shinya Tsukamoto Killingje, de ugyanígy kisebbségben vannak a női alkotók is. A fesztivál művészeti igazgatója, Alberto Barbera egyetlen nőt, Jennifer Kentet és a The Nightingale című, az 1800-as években a tasmaniai börtönszigeten játszódó filmjét válogatta versenybe.

Az említettek csak egy részét képezik annak a 21 alkotásnak, amely augusztus 29. és szeptember 8. között megmérkőzik a fesztivál fődíjáért, az Arany Oroszlánért, de a versenyprogram mellett is izgalmas dokumentum- és nagyjátékfilm-válogatással várja a látogatókat a 75. Mostra Internazionale de la Cinematografica.

- Váró Kata Anna -

Még egy magyar

Szőcs Petra Déva című első nagyjátékfilmje a Biennale College Cinema elnevezésű program támogatásával készült és ennek keretében mutatják be az idei fesztiválon. Az árvaházban élő albínó kislány történetét Déván forgatták, a filmben szerepet kaptak a Dévai Szent Ferenc Alapítvány növendékei is.

[related-post post_id="3930775"]

[related-post post_id="3765240"]