Segély helyett munka: működő érpataki modell

A félreértés alapja az, hogy a rendszeres szociális segély teljes havi összegéhez mérve a részhónapos munkabér valóban csekély. Kóka György azt szeretné, ami ésszerű lenne, a munkát jobban el kellene ismerni.

- Orosz Mihály Zoltán polgármester elmondta: a segélyért munkát monoki modellként elhíresült kezdeményezés, de itt egy másik megoldásról van szó. Az érpataki modellben segély helyett ajánlunk munkát, ez pedig jobb. Csak megjegyezném, hogy a polgármesterek világtalálkozóján Gödöllőn kiderült, hogy van olyan EU-s tagország, ahol a monoki modell működik, és nem alkotmányellenes.

Itt olyan közmunkát biztosítunk a munkát vállaló, korábban csak segélyezett embereknek, amit el tudnak látni, és több pénzt jelent, mint a segély, aminek maximális összege közel a nettó minimálbérrel azonos, de azt tudni kell, hogy nagyon sokan a minimálbértől lényegesen alacsonyabb segélyre voltak jogosultak.

- Van még ebben egy ki nem használt ötlet – teszi hozzá a polgármester – ugyanis, a közmunkaprogramra fordítható önkormányzati keretet két részre osztják. Az év első felében felhasznált összeg adja az év második részében felhasználható keretet. Mi felmértük mennyi tartalékunk maradt az év első felében, azt teljes egészében kihasználjuk, így biztosítva az év második felére a keretet. Sajnos sok önkormányzat a konfliktuskerülés jegyében inkább folyósítja a segélyt, így csökken a közmunkára fordítható önkormányzati kerete,  ráadásul az év második felében ez még tovább csökkenti a felhasználható keretet. Ezért tudnám ajánlani a többi település vezetőjének is, hogy ne hagyja elveszni ezt a lehetőséget, ugyanis több szintű a haszon.

Egyfelől a segélyezettek kikerülve az önkormányzati kasszából közvetlen megtakarítást jelentenek nekünk, másrészt például az erdőművelésnél EU-s keret áll rendelkezésre a foglalkoztatásra, így a költségvetést sem terheli, harmadrészt az emberek önbecsülése is magasabb szintű, ha munkabért kapnak, és nem segélyt, negyedrészt pedig mindez magasabb összeg, mint a segélyek többsége és végső soron a település  megszépül.

Van egy előre nem látott, de örvendetes hatása is, többen jelezték, a kiközvetített közmunkások közül, amikor közöltük, hogy dolgozni kell a segély helyett, hogy nem jönnek, mert ez, vagy az a munkáltató bejelentette őket, és már nem kell a segély, van munkájuk. Élek a gyanúval, hogy ott korábban is volt munkaviszony, csak nem jelentették azt be. Ez a bejelentett létszám a kiközvetített segélyezettek közel 20 százaléka, nekik ez előny a táppénz és a nyugdíj esetén érvényesül, de beszéljenek az érintettek maguk.

A főtéren díszes tűzoltó kocsi áll a talapzaton, mellette három asszony serénykedik, festik a kocsit. Az óvoda előtt ugyancsak több asszony festi a kerítést. Egyikük elmondja, korábban nagyon kevés pénzből voltak kénytelenek megélni, ezért köszöni a polgármester úrnak, hogy most több pénzből, és biztosabb életet élhetnek. Szarka Teréz hozzátette: örülök, hogy ebben a kisközségben jött ez a munka, 69 ezer Ft a bruttó bér, eddig 30 ezer Ft-ból éltünk négyen.

A bolt előtt füvet kaszál egy ember. Balogh István elmondta: van szakmája, vízmű és csőhálózat szerelő, de abban nem volt munkalehetőség, ezért minden évben részt vesz a közmunka programban. – A polgármester elmondta: nagyon odafigyeltek, hogy mindenkinek legyen megfelelő munkaruhája, ki legyen képezve a feladatra, munkavédelmi oktatást tartanak, sőt a munkaruhát, (a ledolgozott idővel csökkentve az egy éves kihordást) meg lehet váltani, ami egy jobb minőségű bakancs esetén további előnyt jelent.

A közmunkások település rendezésben szépítésben a környező elvadult önkormányzati erdős terület rendezésében kapnak munkát. Sokakat sikerült ráébreszteni, hogy még az alkalmi munkavállalói kiskönyv kiváltásával is jobban járnak, mintha csak a segélyre várnak. Az erdőnek ismert területre sűrű, elvadult akácoson át vezet az út, ahol a tüske, hol itt, hol ott akad az ember ruhájába, bőrébe.

Balogh Ferenc elmondta: a képviselők közül sokan keveslik a teljesítményt, de nekik azt ajánlanám, jöjjenek ide, és lássuk meddig bírják a napon a fárasztó munkát. A kivágott fák helyén sarjadó ágakat ritkítják baltával, ami tényleg embert próbáló munka, de pár év múlva már látni lehet az eredményét. A polgármester elmondja: szeretnék, ha az állam a település közigazgatási határán belüli erdőrészből átadná a tulajdon jogot, vagy művelésbe adná az elvadult részt, akkor még jobban hasznosulna az emberek munkája.

Balogh Ferenc azért is méltatlankodik, mert kevés a kapott munkabér. Aki szociális segélyen volt, kapott 53 ezer forintot, most pedig a számlára 46 ezer forint érkezett munkabérként, így olyan a látszata, mintha 7 ezer forinttal kevesebbért dolgozna, mintha nem dolgozik. A hiányzó 5 napról azt kell tudni – mondja a polgármester, hogy a részhónapra eső segélyt még utalni fogják, akkor pedig nem lesz ilyen különbség. Amit az államkincstár számfejtett munkabérként, azt nem tudjuk módosítani, de egy teljes ledolgozott hónap már jobban megmutatja, mennyi is a munkabér, de igazán az lenne inspiráló, ha a segély összegétől távolodna a minimálbér nagysága.

A modell hasznának legjobb mérőszáma talán az, hogy a rendszeres segélyből élők számát, ami 104 volt, sikerült az érpataki modellel 37-re csökkenteni.

Kapcsolódó cikkek:

• Segély helyett munkát!
• Dolgozzon, aki segélyt szeretne!
• Monoki segély: csak munkáért

- Pusztai Sándor -