Elfogadták az egészségbiztosítási törvényt

Szocialista kormánybiztos irányítja az egészségbiztosítási reform végrehajtását. A tervek szerint személyéről még idén dönt a kormány - értesült a Független Hírügynökség szocialista forrásokból.

Információink szerint erről nem egyeztettek előre a szabad demokratákkal. A kormánybiztostól azt várják, hogy tartalommal töltse meg a reform végrehajtási rendeleteit, melyeket egyébként az SZDSZ vezette Egészségügyi Minisztériumnak (EüM) kellene elkészítenie.

A hétfőn este megszavazott új egészségbiztosítási törvény alapján jövő évtől az államon kívül magánbefektetők is részt vesznek az egészségügyi ellátás szervezésében. A jövő évi licitálás és tagtoborzás után várhatóan 10-12 olyan egészségbiztosítási pénztár kezdi el működését 2009. januárjában, amelyben többségi tulajdonos lesz az állam, ugyanis a magánbefektetők maximum 49 százalékot szerezhetnek meg.

A magánbefektetők 22 biztosítási területi egységre - 18 megye plusz a 4 területi egység Pest megyében és Budapesten - licitálhatnak jövő év tavaszán. A licitálás alapja a területen élő lakosság, fejenként 12 ezer forinttal számolva. Tehát például egy 300 ezer lakosú megyéért minimum 3,6 milliárd forintot kell fizetnie a magánbefektetőnek. A törvénytervezet módosításai során az MSZP javaslatára eldőlt, hogy a licitálás során várható körülbelül 120 milliárd forintot az állam csakis az egészségügy fejlesztésére fordíthatja majd - mondta a Független Hírügynökségnek Havas Szófia szocialista képviselő, az egészségügyi bizottság tagja.

A licitálás után az ország egész területéről toborozhatnak tagokat a területet szerzett magánbefektetők. Azok a pénztárak kezdhetik meg 2009-től a működésüket, amelyeknek minimum 500 ezer, maximum 2 millió tagjuk van. Azokat a területeket teljes egészében állami tulajdonú pénztár felügyeli majd, amelyekért esetleg nem licitálnak a magánbefektetők, illetve nem tudják a tagtoborzás után sem felállítani a vegyes tulajdonú biztosítót.

A pénztárak nem válogathatnak például egészségi állapotuk alapján a tagok között, minden jelentkezővel szerződniük kell. Azok a lakosok, akik a tagtoborzás alatt nem választanak pénztárat automatikusan ahhoz kerülnek, amelyik a licitálásnál megszerezte azt a területet, ahol élnek. Ha a tagok elégedetlenek biztosítójukkal évente egyszer, október 15-e és november 15-e között pénztárat válthatnak.

A járulékfizetők továbbra is maguk választhatják meg háziorvosukat és házi gyermekorvosukat. A biztosítottak az új rendszerben is az ország bármelyik patikájában vásárolhatnak gyógyszert. A fertőző betegségek ellen is ugyanúgy mindenkinek ingyen jár a kötelező védőoltás. A nem kötelezőket részben a pénztárak, részben a tagok állják majd.

Változik viszont a területi ellátási kötelezettség és a beutalási rend is. Bár a pénztáraknak kötelező lesz szerződést kötnie például a területükön lévő kiemelt intézménnyel, köthetnek megállapodást új, a rendszerben addig nem szereplő kórházzal vagy szakrendelővel is. A pénztártagokat azonban ugyanazok az ellátások megilletik majd az új rendszerben, mint jelenleg.

Az új rendszerben a biztosítottak befizetései nem változnak, továbbra is jövedelemarányosan fizetnek járulékot egy központi alapba. Azok után - például gyerekek, nyugdíjasok, munkanélküliek -, akik után eddig az állam fizette a járulékot, a jövőben is az állam vállalja a befizetést. A központi alapot kezelő Nemzeti Egészségbiztosítási Központ osztja szét a pénztáraknak a befizetett járulékokat fejkvóta alapján. A törvény szerint a idősebb, betegebb pénztártag után magasabb fejkvóta jár majd a pénztárnak, tehát a biztosítónak nem lesz érdeke "kimazsolázni" a fiatalabb, egészségesebb ügyfeleket.

A pénztárak a tagjaik után járó fejkvótákból gazdálkodnak, alapvetően ebből fizetik ki az egészségügyi szolgáltatásokat. Ebből fedezhetik működési költségüket - amely a fejkvóta-bevétel maximum 3,5 százaléka lehet -, és hatékony működés esetén innen származik majd a hasznuk is. A számos módosítás után eldőlt, hogy a kisebbségi magánbefektető és a többségi állami tulajdonos is csak 3 év után veheti ki a maximum 2 százalékos osztalékát.

Az MSZP több mint 200 elfogadott módosító javaslatainak hatására a végleges törvényben a pénztárak többségi állami tulajdonosai a korábbihoz képest jóval erősebb jogosítványokkal rendelkeznek, mint az eredeti változatban - mondta Havas Szófia. Például a pénztárak magánbefektetők által jelölt vezérigazgatóit már nem lehet az állami tulajdonos képviselői nélkül kinevezni. A közgyűlésekben és a felügyelőbizottságokban is nagyon erős jogosítványokat kaptak az állami tulajdonos képviselői. Mindez azt jelenti, hogy az eredeti tervhez képest sokkal szorosabb állami kontroll mellett működhetnek a kisebbségi magánbefektetők.