Debrecen helyt állt a szabadság őrvárosaként

– A szabadság jelszavát az újkori forradalmak óta halljuk, de ez a kifejezés egyidős a teremtéssel – mondta Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki köszöntőjében az isteni szabadságról beszélt. – A szabadságvágy elevenen él az egyénekben és az emberi közösségekben negatívan és pozitívan egyaránt – van, aki elszakadni akar, van, aki szabadon tenni – fogalmazta meg.

Haza és haladás

– Az a dilemma, ami a 19-ik század első felében a szabadságra vágyó magyar nemzetet nyomasztotta, hogy egy birodalomban másokkal együtt találjuk meg a számításainkat vagy a saját kezünkbe véve valósítsuk meg céljainkat, újra itt tornyosul előttünk – vélekedett Lázár János építési és közlekedési miniszter. Arról beszélt a köszöntőjében, hogy a 2008-ban egyszerre bekövetkező társadalmi-, morális és értékválságra válaszként két lehetőség, a nemzeti függetlenedés és az integráció érkezett. – A magyarok jövője elválaszthatatlan a nemzetben való gondolkodástól, amihez a nemzetnek nemcsak hazát, hanem haladást is kell kínálni. Kell a jó példa és Debrecen pont ilyen – emelte ki Lázár János.

Kósa Lajos országgyűlési képviselő politikus szemmel tekintett vissza a 175 évvel ezelőtti eseményekre. Azt részletezte, hogy a korabeli nyelvhasználat, az írástudók aránya, a peregrináció és a korábbi szabadságharcok támogatása voltak azok a tényezők, amiért Debrecent választották a menekülő kormány és országgyűlés székhelyeként. – Jól tették, hogy ezt választották, hiszen helyt állt a szabadságharc fővárosaként – jegyezte meg.

Debreceninek lenni

– Debreceninek lenni kiváltság. Ami ebben a városban történik, az évszázadok óta hatással van másokra. Debrecen eredményei nemcsak saját jövőnket illetően, hanem tágabb környezetünkben, országunkban is meghatározó – fogalmazta meg Papp László polgármester. Kossuth Lajost idézte, miszerint „a hit kitartást, a kitartás sikert szül”. – Mi hisszük, hogy Debrecen a 21-ik században nagy dolgokra hivatott, biztosak vagyunk benne, hogy az ebbe vetett hitünk sikert hoz – mondta a polgármester.

Imre László irodalomtörténész a debreceni trónfosztás jelentőségét méltatta, Mazsu János történész pedig arról beszélt, hogy a nemzeti polgárosodási politikájának az Alföld népének a találkozásából hogyan alakult ki a várost a nemzet fővárosává emelő cívis mentalitás.

Emlékezés a múltban és jelenben

Az esemény záróbeszéde alatt Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora Kiss Áron, egykori tiszántúli püspök sétapálcáját a kezében tartva hívta fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy az ikonikus helyeken kívül léteznek tárgyak is, amik az adott korra emlékeztetnek. – A kortárs visszaemlékezések is fontosak – hangsúlyozta az esemény jelentőségét, amelynek a végén a megjelentekkel megkoszorúzták a 175 évvel ezelőtt történtekre állított emléktáblát.