Debrecenben lenni megtiszteltetés és büszkeség

A város címerében lévő főnixmadár által jelképezett újjászületés és szívósság az itt élő embereket is mindig jellemezte hosszú évszázadok óta – hangsúlyozta Pósán László országgyűlési képviselő (Fidesz–KDNP), a Parlament kulturális bizottságának elnöke hétfőn délelőtt a debreceni Régi Városházán, ahol a Színház- és Filmművészeti Egyetem Nyári Akadémiájának résztvevőinek tartott beszédet.

Előadásában a politikus rámutatott továbbá: az itt élőknek szinte a zsigereikbe ivódott az, hogy a magyar kultúra mindennél fontosabb. Jól példázza ezt, hogy a török időkben, amikor a legtöbb helyen erődítményeket építettek, akkor Debrecen a Református Kollégiumot építette, amely azóta is működik, akárcsak az ország legrégebbi nyomdája. Debrecen az egyik legbefogadóbb város is, hiszen ma a legszínesebb felekezeti palettát tudja felmutatni. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sokféle gondolat, kulturális hatás éri és hat egyszerre, s ez adja a város párját ritkító kulturális sokszínűségét.

Pósán László felhívta a figyelmet arra is, hogy nem különösebben gyakori, hogy egyidejűleg zajlik két színház építése, miként Debrecenben. De az se megszokott, hogy a játszóterek sorába a stadiont is bevonják. Ugyanakkor a város és a Debreceni Egyetem kulturális kapcsolata úgy is összekapcsolódik, hogy az oktatási intézménynek is működik színjátszó műhelye. A színház és az egyetem kortárs drámafordító pályázatára több mint száz pályamű érkezett.

Az Irodalom városa címért

Az eseményen Puskás István alpolgármester beszélt a fiataloknak arról is, hogy

Debrecenről hallhatnak jót is, rosszat is, ám az a valami, amit debreceniségnek nevezünk, egy nagyon izgalmas jelenség, fogalom, sok pozitív és negatív töltet rakódott a városra az utóbbi 200 évben.

Nem győzünk elég hálával tartozni Kazinczy Ferencnek, aki kitalálta a debreceniség fogalmát. Debrecennek itt van a helye a magyar nemzeti kultúrában, ez egy olyan furcsa közeg, egy olyan műhely, amelybe időről időre belesűrűsödik az egész ország. Olyan dolgok születtek itt, amelyek kihatással vannak az egész országra. Különösen igaz ez az irodalom területére, nem véletlenül pályázik most Debrecen az Irodalom városa közösséghez csatlakozásra.

Debrecen a kortárs irodalomnak is fontos szereplője, s a színjátszásnak is hosszú évszázados hagyományai vannak, csaknem 200 éve folyamatos a magyar nyelvű színjátszás a városban. – A jelen is nagyon izgalmas, most éppen azért dolgozunk, hogy a születő új színházi terek kapcsán megpróbáljuk újraértelmezni a magunk színházát és a színház fogalmát. Hiszen a Csokonai Színház kilép az egy épületéből, és több, egyenrangú helyszínen fogja élni az életét Debrecenben, és könyvkiadással, műfordítással, drámaszöveg-gondozással is bővülnek a feladatai. A debreceni színház most feladatának tartja a helyi és a nemzeti tradíciók őrzését, ápolását, de a kísérletezésnek is egy izgalmas műhelye kíván lenni – ismertette az alpolgármester.

Puskás István aláhúzta: Debrecen nemcsak a múltjából akar élni, nemcsak a múltját ápolja, hanem a jövő felé is építkezik. A jövőre vonatkozó ambícióink nem kicsik a kultúra terén se. Debrecen Magyarországnak és a régiónak is az egyik legdinamikusabban fejlődő városa, és ez nemcsak a gazdasági fejlődést és a nagy ipari beruházásokat jelenti, hanem a kultúra területét is érinti. Az a törekvés, hogy Debrecen erősítse az évszázadok óta meglévő regionális szerepét, ez pedig a környező országok magyarságával való kulturális kapcsolattartást is jelenti. Emellett olyan partnerséget is jelent, amelyben Debrecen az egész régióért, a közös boldogulásáért akar dolgozni – legyen szó a Partiumról, Kárpátaljáról vagy akár Szlovákia keleti területeiről is.

Megtiszteltetés és büszkeség

A városházi látogatáson Vidnyánszyky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója egyebek mellett így fogalmazott:

„Rajongásom Debrecen iránt töretlen, s az itt eltöltött nyolc évem kötelez. Itt kiteljesedhettem rendezőként és színházcsináló emberként is, és nagyon hálás vagyok ezért.”

Mint felidézte, amikor átvette a Csokonai Színház vezetését, egy év után a megörökölt bérletszám 7900-ról 5700-ra csökkent. A város azonban lehetőséget adott a bizonyításra, így úgy adhatta át a következő igazgatónak az intézményt, hogy 11 ezer 500 bérletük volt, köztük 750 egyetemista bérletes.

– Az opera terén három új bemutatóval, két felújítással és évi több mint 60 operajátszással olyan operajátszást csináltunk, amely azóta is párját ritkítja. Bebizonyítottuk, hogy nem csak fővároshoz kötődhet egy komoly színházi teljesítmény. Debrecen most épülő két színháza a óriási lehetőség az egyetem mostani elsőseinek is – fogalmazott a főrendező, rámutatva: Debrecen a nemzet szellemiségét, a nemzetet meghatározó lelkiséget hordozza, formálja és meghatározza, Debrecenben lenni megtiszteltetés és büszkeség.

A Napló érdeklődésére Vidnyánszyky Attila elmondta azt is, hogy az egész komplett első évfolyam Debrecenben van, a hiányzók miatt csaknem száz fiatal, valamint tanárok.

„Úgy gondoltam, hogy nekiindulva az oktatásnak, az első szemeszterünknek, amelyet az újonnan felállt tantestület, valamint iskola valósít meg, ki kell nyitnunk a képzést, meg kell, hogy ismerjék ezek a diákok az országot, a hazájukat, azokat az embereket, akiknek dolgozni fognak, akiknek a történeteit fogják mesélni. Itt kezdjük Debrecenben, nem véletlenül.”

Mint kérdésünkre kifejtette, a csapat remek, és remek programot kaptak, már voltak a Déri Múzeumban, a Református Kollégiumban, a Nagytemplomban, a futballmeccsen és a dzsesszfesztiválon is. Tehát nagyon intenzív a program, közben órák mennek, tréningeket tartanak a hagyományteremtő szándékkal indított nyári akadémián. A fiatalok szakmai színvonala ígéretesnek tűnik, nagyon komoly kiválasztódáson mentek keresztül, húsz–harmincszoros túljelentkezés volt egy-egy szakra. A vizsgák, felvételik rendben mentek, így a tanévkezdés is remélhetőleg gördülékeny lesz – jelezte érdeklődésünkre a főigazgató.

Vass Attila