Fontos, hogy ne felejtődjenek el az egykori kertségek

Nyul Imre helytörténész munkásságával hozzájárul ahhoz, hogy ne merüljenek feledésbe az egykori kertségek, illetve azokon a területeken élők is megismerhetik, milyen kertek, épületek voltak, és kik éltek egykor a jelenlegi lakóhelyükön – olvasható a Debreceni Értéktár Bizottság honlapján. Mint írják, Nyul Imre igyekszik felkutatni és felvenni a kapcsolatot olyanokkal, akik az egykori kertségekben éltek és visszaemlékezéseikkel színesíteni tudják a könyvet. A levéltári, könyvtári, múzeumi kutatások mellett igyekszik felderíteni azokat az egykori kertségben lakókat is, akik az őseiktől fennmaradt fényképeket, iratokat megőrizték, és ezeket igyekszik dokumentálni. A kertségek történetét sok-sok fotóval, térképpel illusztrálva könyv formájában kiadja. Ezért a munkásságáért fogadta be már korábban a Debreceni Értéktár Bizottság határozatával, mint kulturális örökség a cívisvárosi értéktárba.

Az emlékek megmentése

A debreceni helytörténésznek eddig három kertségről jelent meg könyve: az Újkertről, a Sestakertről, a Sétakertről, a Vénkertről és a Libakertről, valamint a kertségeken kívül könyvet írt Jost Ferenc munkásságáról is. Az egykori kertségek lassan feledésbe merülnek, eltűnnek az utolsó szőlőskertek is. Ma már nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak sem ismerik a kertségeket, hogy nézhettek ki ezek a szőlőskertek. A családoknál megbújó emlékek fényképek is a fiókok mélyén maradnak, idővel a leszármazottak sem tudják mit ábrázolnak azok, és eddig is ilyen okok miatt már több fénykép a szemétben kötött ki. Ezeknek az emlékeknek, dokumentumoknak megmentése érdekében tevékenykedik, kutat Nyul Imre – olvasható a honlapon.

HBN