A debreceni Miklóssy család három fia hősi halált halt

A tragikus sorsú család történetét – Caruginé Miklóssy Éva Mária kiadásában – Topor István helytörténész dolgozta fel ,,A Miklóssyak” című könyvben, amelyről hétfőn este, a debreceni Méliusz-könyvtárban tartott vetített képes előadást.

Mint felidézte, az I. világháborúban is magyar családok milliói adták a hazának a legdrágább kincsüket, a gyermekeiket. Szerencsések voltak, akik – ha sebesülten is – viszontláthatták a fiaikat. A debreceni Miklóssy család élete azonban gyászba borult: 1914. október 10. és november 18. között három fiúgyermekét vesztette el a négy közül.

Tizenegy gyermek

Miklóssy János 1654 júniusában kapott címeres levelet II. Rákóczi György erdélyi fejedelemtől. A család a XIX. század végi cívisváros életében is meghatározó szerepet játszott. Miklóssy Mózes ügyvéd és a felesége, Csathó Róza például a nélkülöző diákokat is támogatták, és a Református Kollégium számára is csaknem 120 ezer koronás alapítványt hoztak létre.

Miklóssy Gyula 1870-ben, jeles eredménnyel végzett a Magyar Királyi Debreczeni Felsőbb gazdasági Tanintézetben. Ő a Dégenfeld család ügyintézője lett, majd a géresi birtokán gazdálkodott. Feleségül vette Sántha Máriát, akivel a Hatvan utca 38. szám alatt laktak. Házasságukból négy fiú és hét leány született

Megmentett árvák

A háború kitörésekor Miklóssy Gyuláék négy fia (Béla, Dezső, Sándor és Gyula) a harctérre került. Ők a haza iránti elkötelezettségük miatt is fontosnak érezték, hogy részt vegyenek a haza védelméért vívott küzdelmekben, ugyanakkor a magyar vitézségre se akartak szégyent hozni.

Egyedül a legkisebb fiú, Gyula élte túl a háborút. Először Miklóssy Dezső hunyt el, aki a 39. gyalogezrednek volt egyéves önkéntese. Alakulatukban 1914 szeptemberében tört ki kolerajárvány, amely Dezsőt is megfertőzte, és végül október 10-én, Kassán meghalt.

Október 18-án a legidősebb Miklóssy fiú, Béla elhunytáról értesítették a családot. Ő is a 39. gyalogezredben szolgált, mint tartalékos hadnagy, és szintén a fronton szerzett betegség áldozata lett. Négy fiúgyermeket hagyott árván. Az öccse, Gyula – annak ellenére, hogy volt menyasszonya – feleségül vette Béla özvegyét, s vállalta az árvák felnevelését. A házasságukból három közös gyermekük is született.

Vitézségi kitüntetés

A háborúban elhunyt harmadik fiú, Miklóssy Sándor a 32. gyalogezred zászlósa volt. A kiváló és bátor katona a II. osztályú ezüst vitézségi érdemérmet is megkapta. 1914. október végén még azt írta haza, hogy semmi baja, a golyók jönnek-mennek körülötte, de úgy látszik, ,,az ördögnek se kell”. Novemberben arról is beszámolt, hogy egy ütközetben gránát csapódott be mellette, s az mentette meg az életét, hogy a repesz a távcsövét találta el.

Ezredüket november 9-én irányították Orosz-Lengyelországba a Kárpátokból. Kilenc nappal később, erőltetett menettel értek Szborovyba. Az ott kitört tűzharcban Miklóssy Sándor is életét vesztette.

A család szörnyű fájdalmát Szabó Magda is megörökítette a Régimódi történet című regényében. Eszerint ,,Szegény Miklóssyéktól ma jött gyászjelentés a harmadik fiúról, aki szintén hősi halált halt. A negyedik és utolsó fiú most van kiképzés alatt. Hogy lehet mindezt kibírni?”

Munkába menekülve

A család tragédiáját fokozta, hogy 1915-ben, a Radivojért vívott harcban elhunyt az a dr. Szabó Sándor is, aki a legkisebb Miklóssy lánynak, Ágnesnek udvarolt. A lány annyira összetört, hogy soha nem ment férjhez.

A családfő nem akarta az egyetlen életben maradt fiát is elveszíteni, ezért Gyula akarata ellenére elintézte, hogy szereljék le. Az apa munkával próbálta csillapítani a fájdalmát, de ez felőrölte az erejét, és 1916-ban feladta a küzdelmet.A távolban elhunyt fiúk, Dezső és Sándor hamvait a család 1917-ben hozatta haza a Kossuth utcai temetőbe. Annak felszámolása óta a Miklóssy testvérek a Hősök temetőjében alusszák örök álmukat.

Vass Attila

A duhaj Ady és a gáláns Miklóssyak

Topor István kitért Ady Endre és a Miklóssyak rokoni kapcsolatára is. Eszerint Ady dédapjának, Viski Dánielnek az Eszter nevű testvérét Nagy Sándor vette feleségül, és egy lányuk született: Nagy Anna. Az ő férje lett Sántha György, a lányuk pedig az a Mária, akit Miklóssy Gyula vett nőül.

Az előadó beszélt arról is, hogy a bohém Ady Endre által felhalmozott adósságokat többször Miklóssy Gyula rendezte. Ady az ő fiaival is jó viszonyban volt, s közülük Bélával később kétszeresen is rokonságba került: Béla felesége, Bányai Mariska dédnagyanyja (Szabó Mária) és Ady dédnagyanyja (Szabó Anna) testvérek voltak.

Kuriózum az is, hogy a gazdászok Aranybikában megrendezett, 1902 januári báljának – Dávidházy Kálmán által készített – táncrendkönyvébe Ady egy kis rigmust kanyarított. A ma is meglévő relikvia tanúsága szerint a versike így hangzik:

Viruló lányok, édes asszonyok

Felőlem csak mosolyogjatok

Hisz mosolyotokban úgy sem hiszek

Mosolygó szemek, vergődő szívek.