Az egység megteremtése a cél Bojton

Ezt Rácz Gábor, a bojti roma kisebbségi önkormányzat vezetője mondta a szombaton, a kistelepülés sportpályáján megtartott családi- és sportnapon. Bojtról érdemes tudni, hogy az ott élők jóléte, a falujukról való gondoskodása, a település külleme miatt egykor Selyembojtnak is nevezték. A téeszesítés után indult elnéptelenedés fokozatosan gyorsult. Az utóbbi bő két évtizedben elveszítette lakosságának mintegy harmadát, és jelentősen változott az etnikai összetétele is. Rácz Gábor úgy tudja, Bojton jelenleg 560 állandó lakos van, ebből 470 cigány.

Segít a polgármester is

– Itt három nemzetiség, a cigányok, magyarok és románok élnek együtt. Ne legyen magyar-cigány, cigány-cigány és semmilyen ellentét; össze kell fogni, egy közösséggé kell kovácsolni a falut. Ez a településünk jövője szempontjából minden bojtinak az érdeke – fogalmazta meg tömören a családi nap célját a romavezető, aki hozzáteszi, hogy a polgármester segíti, támogatja törekvésüket. Mikor mire van szükségük. Most például adta a területet, a székeket, az asztalokat.

Bekapcsolódik a beszélgetésbe Ráduly Imre, Rácz Emil Zsigmond és id. Gyöngyösi József is, ők a romaönkormányzat tagjai. – Családi nap, sportnap, Mikulás ünnep, kulturális nap, rajzverseny, a holokausztról is megemlékeztünk, ez a rendezvény, ahol vagyunk, egy a sok közül. Van programunk bőven – sorolják, hogy mi mindent tesznek a már említett egység megteremtése érdekében.

Főzéstől a kardvívásig

A családi napon a fő attrakció a bográcsozás volt. Emellett azonban kipróbálhatták az íjászatot, megtekinthették a kardvívó bemutatót, asztaliteniszezhettek, kispályás fociban mérhették össze tudásukat a csapatok és a sorversenyre is sokan jelentkeztek. A színpadon pedig a helyi és a környező települések hagyományőrző és kulturális csoportjai léptek fel. Ha nem volt csoport, a szintetizátoron is játszó énekes foglalta el az emelvényt, és a közönségnek tetsző slágereket adott elő.

Id. Gyöngyösi József a családjával készített ételt. – Csirkét sütöttünk rostélyon, mellé pedig vegyes zöldségsalátát ettünk. Együtt van a családunk, találkozunk ismerősökkel, és nagyon fontos a békesség a cigányok és a magyarok között. Ez az esemény is ezt szolgálja. Ismét összetartó faluvá kell tenni Bojtot – magyarázta a cigányvezető, aki nem kis büszkeséggel beszélt családjáról, aminek tagjai szinte kivétel nélkül az egészségügyben dolgoznak.

Munkát az embereknek

A bojti eseményen ott volt Aba-Horváth István debreceni romavezető, közösségfejlesztő szakember is. Jól ismeri bojti viszonyokat.

– Minél kisebb egy település, minél kevesebb a költségvetése, annál nehezebb a helyi közösség vezetése. A vezetések képtelenek megbirkózni a magas számú munkanélkülivel. Tulajdonképpen követelik az emberek a munkát. A legnagyobb feszültséget maga a biztonságérzet megteremtése jelenti, hiszen mindenki dolgozni akar. Bojton is egyedüli munkalehetőség a közmunka, illetve ha az önkormányzat valamelyik egységén keresztül termelői munkát tud csinálni. Bojton egyébként ennek vannak hagyományai. Hosszú évek óta a kézművességre is hatalmas hangsúlyt fektetnek. Csodálatos kosarakat készítenek, és ezek a kosarak bárhol a világon megállnák a helyüket. Bojton egyetlen célunk van, hogy az a közel fél évtizede tapasztalt békesség, egység újra megteremtődjön a faluban. Ahol az emberek nem azt nézik, hogy mivel van több a másiknak. Ehelyett meg akarjuk honosítani azt a szemléletet, hogy mindenki a saját helyzetéből kiindulva keresse önmaga boldogulási lehetőségét. És ne az irigység, a kapzsiság, az egymás bántása jöjjön elő, hanem ebben a helyzetben is az együttműködés. Hosszú távon csak az összmunka, az egység, ami képes lehet békét teremteni. Márpedig Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében a közösségek számára egyetlen egy dologra van szükség: a békességre. Erre építeni lehet azt, hogy közösen fogalmazzuk meg a helyi igényeket, azokra ha lehet, pályázzunk, ha pedig nem, csináljuk addig, ameddig csak bírjuk. Így ha van együttműködés, van jövője a településeknek.

Kovács Zsolt