2024.04.02. 20:00
Fehér szarvas a Vekeri-tónál: valóban ritkaság? És lehet-e rá vadászni?
A Vadászkamara elnökét és a Természettár vezetőjét kérdeztük a ritka jelenségről.
Hasonló állatot láttak a Vekeri-tónál
Forrás: Illusztráció / Shutterstock
Korábban már közzétettük azt a felvételt, amit a Falka Tanya tulajdonosa rögzített a Vekeri-tó mellett kedden reggel. A videón egy fehér szarvas látható az út szélén, majd beszalad az erdőbe.
Habár nem volt okunk kételkedni a képsorok valódiságában, kíváncsiak voltunk, mennyire számít ritkaságnak a jelenség, pláne Hajdú-Biharban. Emellett felmerült az a kérdés is, ilyen esetben mit tehet meg jogilag egy vadász. Bizonyára sokan büszkélkednének egy fehér szarvas trófeájával az ebédlőben, de valóban felelősségteljes dolog meghúzni a ravaszt, ha a természet egy ilyen ritka látványt tár elénk?
Megmutattuk a felvételt Váradi Zoltánnak, hogy segítsen beazonosítani az állatot. A Természettár vezetője portálunknak elárulta, a videón egy dámszarvast látunk. Elmondta, valószínűleg nem albínó, hanem egy pigmenthiányos példány, melyet a szakma leucisztikusnak nevez. A fajon belül nem tekinthető túlzottan nagy ritkaságnak, mivel a dámvadállomány körülbelül 15 százalékára jellemző ez a tulajdonság, tehát nem éppen egy fehér holló. Hozzátette, ahhoz, hogy megállapítsuk, albínóról van-e szó, az állatnak látni kellene a szemét, ugyanis ebben az esetben piros lenne.
Számos állatfajnál, például a feketerigóknál is gyakran előfordulnak leucisztikus egyedek, de például egy gímszarvas esetében szinte biztos, hogy nem fogunk hasonlót látni
– mondta Váradi Zoltán.
Lelőhető-e a fehér szarvas?
Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnöke szerint nemhogy a fehér szarvas, de még a hagyományos vadszínű is ritkaság a vármegyében, hiszen csak az utóbbi időkben kezdenek jelen lenni a térségben. Korábban főleg a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye felé eső homokosabb, erdősültebb részen volt jellemző a szarvasállomány.
Az elnök elmondta, több mint 50 éve vadász, de ő saját szemével még nem látott fehér szarvast, azonban egy alkalommal találkozott albínó őzzel.
Megkérdeztük, ilyen esetben hogyan cselekedhet egy vadász: szabadon lelőheti-e az állatot, vagy tiltja-e valamilyen rendelet az elejtését. Forgács Barna elmondta, csak akkor teheti meg, ha az egyéb szakmai feltételek teljesülnek:
Időben és az agancs minőségben is meglehetősen korlátozott, mikor lőhet vadra a vadász. Az időintervallumok egyértelműen le vannak szabályozva, a vadászidény a szarvas esetében szeptemberben kezdődik. Ráadásul az sem mindegy, hogy bikáról, tehénről vagy ünőről beszélünk, hiszen az szintén meg van határozva, hogy mikor melyiket lehet lőni
– vázolta fel az elnök. Hozzátette, szakmailag pedig az befolyásolja a vadászatot, hogy az agancsa alapján beletartozik-e abba a kategóriába, ami már vagy még lőhető. Mint fogalmazott, a megfelelő időn kívül meglőni egy szarvast, vétség, szabálytalanság, nem megengedhető cselekedet.
Elmondta azt is, nincs külön engedélyhez kötve, hogy albínó vagy pigmenthiányos szarvasra lehet-e vadászni, mindenesetre az elnök szerint nem biztos, hogy érdemes meglőni egy ilyen ritka állatot.
– Még ha a szabályzat engedélyezi is, etikai alapon érdemes óvatosnak lenni, megfigyelni a viselkedését, illetve azt, hogy mi válthatta ki ezt a szokásostól eltérő megjelenést. A biológusoknak bőven lenne dolga azzal, hogy elemezzék az állatot és az élőhelyét, de ha valaki kilövi, akkor nem lesz rajta mit kutatni – vélekedett Forgács Barna.
