2024.03.20. 20:00
Üvegvisszaváltó automata: Miért kell? Kinek jó ez? – itt a debreceni szakemberek válasza!
Az új hulladékszabályozásról tartottak előadást kedden a debreceni Aranybikában. Többek között az a kérdés is felmerült, milyen pozitív eredményre számíthatunk az üvegvisszaváltó automatáknak köszönhetően.
Január 1-jétől megjelentek a nagyobb boltokban az üvegvisszaváltó automaták
Forrás: Illusztráció / MW-archív
Érdekes, és sokakat érintő témát boncolgattak kedden este a Grand Hotel Aranybikában, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Debreceni Képzési Központjának beszélgetős estjén, arra is választ kaptak az érdeklődők, hogy miért kellett bevezetni az üvegvisszaváltó automatákat, mi történik az összegyűjtött hulladékkal, és mi az A.K.S.D. szerepe.
Forrás: Molnár Péter
– Lakossági vegyes hulladék alatt azt értjük, ami otthon keletkezik, a háztartásba, nem beleértve a veszélyes hulladékokat (ami szintén keletkezik), ilyen lehet egy olajos rongy, akkumulátor – mutatott rá Virág László, az A.K.S.D Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője. Kiemelte, a nem veszélyes hulladékot heti gyakorisággal begyűjtik, ahogyan a szelektív hulladékot is (a város különböző területein eltérő időpontokban).
A lakossági vegyes hulladék első lépésben a Debreceni Hulladék Közszolgáltató Nonprofit Kft.-hez (DHK) kerül, a lakossági vegyes hulladékból RDF-et, azaz erőművi tüzelőanyagot gyártunk. Ha számokban gondolkodunk, akkor a vármegye 22 településéről körülbelül napi 400-450 tonnányi lakossági vegyes hulladékot jelent, ami nem sokkal később az RDF üzembe érkezik be. Kiszedjük a mágnesezhető, illetve nem mágnesezhető fémet, a biológiailag lebomló, illetve a klór tartalmú (PVC) anyagokat, ami megmarad, azt őröljük, ledaráljuk, és egy különleges kezeléssel, egy nagy kalóriaértékű, biológiailag aktív anyagot, úgynevezett RDF-et gyártunk belőle
– részletezte.
Lecsökkent a hulladékmennyiség Debrecenben
Elmondta, jelen pillanatban heti 25 kamionnal szállítanak RDF-et különböző gyárakba. Ez nagyjából a beérkező napi mennyiségnek a 20 százaléka, az összes többit, amit említett, a mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagokat (üdítős, sörös dobozok) pedig újrahasznosítják. – A megmaradó biológiailag lebomló anyagokat, egyéb anyagokat (ruha, bútorok) előválogatjuk és azok a depóniába kerülnek. Ez 2023. július 1-je óta működik így (a MOL, mint koncesszor van jelen a hulladékgazdálkodásban), előtte a begyűjtött lakossági vegyes hulladék teljes egészében a debreceni depóra került. Most gyakorlatilag egy körülbelül 20-30 százalékát újrahasznosítjuk, ami mindenképpen pozitív – tájékoztatott. Rámutatott továbbá, a mágnesezhető és nem mágnesezhető fém is – utólagos tisztítás követően – kohóba kerül, amit vasgyártásnál használnak fel.
Forrás: Molnár Péter
Megosztotta, a szelektíven begyűjtött hulladékok az AKSD telepére kerülnek, ahol utóválogatják azokat, és kiszedik azokat az anyagokat, amik nem oda tartoznak (a begyűjtött mennyiség 20 százaléka). Ezek lehetnek lakossági vegyes hulladékok, illetve azok az anyagok, amikről azt gondolnánk, hogy újrahasznosíthatóak (ilyen például az árcédula, vagy a blokk).
Tavaly július 1-je óta ugrásszerűen lecsökkent az a hulladékmennyiség Debrecenben, amit depóra viszünk, a vármegyében begyűjtött hulladék egy részét energetikai célokra újrahasznosítjuk, kisebb része kerül deponálásra, illetve a fémként újrahasznosítható anyagok kohókba kerülnek
– húzta alá Virág László.
Miért jó az üvegvisszaváltó auomata?
Zay Balázs, az MCC Klímapolitikai Intézetének szenior kutatója elmondta, a tavaly júliusban bevezetett rendszer országos elvárás volt, mégpedig azért, mert nagy szükségét érezték. – A magyar állam úgy döntött, hogy egy koncesszorra bízza a hulladékgazdálkodás megszervezését, és azt a felelősséget, hogy az EU-s céloknak megfeleljen az ország, mert jelenleg nagyon messze állt a legtöbb követelmények teljesítésétől – szögezte le.
A szenior kutató rávilágított, 2025-ös célkitűzés, a PET-palackoknál 77 százalékot kellene újrahasznosítani (nagy valószínűséggel nem fogunk), ez a szám pedig 2029-re 90 százalékra nő – amit már muszáj lenne teljesíteni.
Nagyon nagy kihívások vannak az új koncesszor előtt, hogy hozza a számokat, pontosan ezért találták ki az üvegvisszaváltási rendszert. Az EU-s jogszabály több lehetőséget kínál, ilyen például az, hogy a palackot forgalmazó gyártókra bízzuk, hogy oldja meg a visszahasznosítást. Több nemzet ezt a megoldást választotta, viszont ennek az a hátránya, ha nem teljesül, akkor nem a gyártók lesznek a büntetés áldozatai, hanem maga az ország ellen indul kötelezettségszegési eljárás, tehát Magyarországot bünteti az EU, ha nem hozza a célszámokat
– részletezte. Kihangsúlyozta, a tapasztalat azt mutatja, sokkal sikeresebb, ha mindezt a kormány szervezi meg, és egy üvegvisszaváltós automatás rendszert vezetünk be.
– Az 50 forint közvélemény-kutatás eredménye alapján jött ki, ez az összeg volt az, amire a válaszadók nagyobb része mondta, ennyiért már megérné visszavinni a palackot – emelte ki Zay Balázs.
Összegezte, január 1-jétől megjelentek a nagyobb boltokban a visszaváltó automaták, ami nem azt jelenti, csak ott vezetik be a rendszert, előbb-utóbb a kisebb boltokba is vissza kell/lehet majd vinni a palackokat, csak ott kézi módszert fognak alkalmazni. – Ami nagy változás, minden kibocsájtó üveget a gyártója beregisztrál a MOL-nál, a visszaváltó automatának majd fel kell ismernie ezeket az üvegeket, ugyanis lesz majd rajtuk egy új vonalkód, ezért is kell tisztán, sértetlenül visszavinni őket – tette hozzá.
