Petőfi Sándor a reformkor rock and roll sztárja volt, aki ma influenszerként keresné a kenyerét

Debrecennek számos kötődési pontja van a márciusi forradalomhoz, és az azt követő szabadságharchoz, elég csak Petőfi Sándor és Kossuth Lajos nevét említenünk. Mindezekről, március 15-e kapcsán beszélgettünk Erdei Nóra idegenvezetővel. Többek közt elhangzott az az érdekesség, hogy Petőfi fia, Zoltán itt született a városban. 

– Így van – nyugtázta Erdei Nóra. – Sokan azt szokták felemlegetni Petőfivel kapcsolatban, hogy nem szerette Debrecent, mert a városról az egyik legismertebb verse, az Egy telem Debrecenben című költeménye arról szól, milyen nyomorúságos telet töltött itt. 

– fogalmazott. Leszögezte, a „nyomorúságos” tél is nagyon fontos volt a költő életében, mert lehet, hogy éhezett, fázott, nem voltak ideálisak a körülményei, de mégis egy debreceni asszony fogadta őt be, tehát olyan vendégszeretetben volt része, amiért szinte egész életében hálával tartozott a hölgynek. – Felnőtt emberré, és érett költővé vált a cívisvárosban – mondta Erdei Nóra, megjegyezve, hogy Petőfi kiképzőtisztként is tevékenykedett Debrecenben.

Magánemberként milyen volt Petőfi?

Az idegenvezető megosztotta, Petőfi a debreceni állomáshelyen jelentkezett a második századhoz, és az újoncokat képezte ki. – Sokan nem tudják, de a Salétrom utcán, a mostani debreceni közlekedési vállalatnak a helyén régen egy katonai telephely volt, és ott ténykedett Petőfi kiképzőtisztként. Akkoriban Arany Jánosnak írt egy levelet, amiből arra lehet következtetni, hogy sokat járt a belvárosban – mondta.

Debrecenben esett meg vele az is, hogy a mai Szent Anna és Batthyány utca sarkán, egy ideiglenes színjátszó helyen meglátta a színpadon Prielle Kornéliát, akit randevúra hívott és feleségül is kérte – taglalta az idegenvezető, amikor arról kérdeztük, milyen lehetett Petőfi magánemberként.

Igazi vezéregyéniségként ismerték

Erdei Nóra rámutatott, hiába elment fiatalon, ahhoz képest sok mindent megélt, ebből is lehet arra következtetni, hogy nyughatatlan lélek volt, aki mindent egyszerre akart: hevítette a szerelem és a forradalom tüze. – Költőként is új témákat, stílust és nyelvezetet vitt a magyar költészetbe, olyan dolgokról írt, amikről korábban más nem igazán, gondolok itt a szülők iránti szeretetre, vagy a nők iránti szenvedélyre, vagy épp a hazaszeretetre – ezek mind újdonságnak számítottak abban az időben. A magyar nyelvet is úgy használta, hogy a nép nyelvén tudott beszélni. Rengeteg mindenben járt elől, amit szerintem csak akkor tud valaki, ha hajtja valami, ha dinamikus és lobbanékony – vélekedett az idegenvezető.