A magyar kultúra idén évfordulós személyiségeit magukénak érezhetik a debreceniek

– Petőfi Sándor életrajzában feltűnő, hogy hosszú időn át tartózkodott Debrecenben, és családi életének fontos eseményei is történtek itt – mondta Baráth Béla Levente, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora pénteken, a Petőfi-emlékév debreceni programsorozata nyitányaként tartott rendezvényen. Beszélt arról, hogyan őrizték a Debreceni Református Kollégiumban a költő és a szabadságharc emlékét és szellemiségét a legnehezebb időkben is.

A költő születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: Petőfi a reformkor hajnalán született, egy olyan időszak nyitányán, melyben a magyar nemzet megújult. Emlékeztetett rá, hogy a debreceni kultúra páratlanul gazdag és – a Református Kollégium „áldásos tevékenységének köszönhetően” – az oktatással „kivételesen gyümölcsöző a kapcsolata”.

– A 2023-as év idén ünnepelt alkotói erősen kötődnek Debrecenhez. Csokonai Vitéz Mihály, aki 250 éve született a cívisvárosban, itt tanult, majd ide tért vissza alkotni. Az idén 200 éve befejezett Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc 13 éven át a Debreceni Kollégium diákja volt, továbbá ez évben emlékezünk meg a tragikusan fiatalon elhunyt, Debrecenben élt Borbély Szilárd születésének 60. évfordulójáról is – sorolta a polgármester. – Debreceniségünknek nagyon fontos része mindaz, amit a kálvinizmus adott a városnak, közte a Kollégium a múltjával, jelenével, jövőjével, tanáraival és diákjaival. A magyar irodalom számos kiemelkedő egyénisége ennek a Kollégiumnak a diákja volt, vagy életének egy bizonyos szakasza Debrecenhez kötötte. Így mindazokat, akikről ebben az évben a magyar kultúra jelentős személyiségeként megemlékezünk, a magunkénak is érezhetjük –  mondta Papp László.

Három vers

Kölcsey Himnusza, Petőfi Nemzeti dala, és Vörösmarty Szózata – ez a három vers jelöli ki a magyar szabadság lényegét, ez a három mű ima a magyarok Istenéhez. Erről Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, megjegyezve, hogy a három költemény 25 év alatt született. Szavai szerint a világszabadsághoz a nemzetek szabadságán keresztül vezet az út, és a ma zajló ukrán-orosz háború arra figyelmeztet, hogy a történelem nem ért véget. Felidézte, hogy annak idején Orlai Petrich Soma, Petőfi Sándor és Jókai Mór a pápai kollégiumban szobatársak, barátok voltak, akik művészetükkel egymást inspirálták. Ők, és a kor más nagy alakjai, a „200-asok klubja” hősök és példaképek közössége. Ők az elsők között tettek olyat, ami a mai napig meghatároz minket, és nekünk folytatni kell a munkájukat. Hangsúlyozta: a szabadságot ma is védjük, és ehhez, ahogy a reformkorban, most is intellektuális bátorság kell.

A rendezvényen átadták a nagyközönségnek Orlai Petrich Soma II. Lajos holttestének feltalálása című, frissen restaurált festményét, mely mostantól a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárában látható. A mű mintegy száz évig a Kollégiumban volt kiállítva, majd sokáig a Tiszántúli Református Egyházkerületnél őrizték. Mint elhangzott, Orlai Petrich Soma Petőfi másodunokatestvére és barátja volt, a költő vele járt Debrecenben 1842-ben, hogy együtt felkeressék Csokonai síremlékét és a Református Kollégium Nagykönyvtárát; mai fogalmaink szerint „turistaként” jártak itt.

Csorba Dávid, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának igazgatója a festmény kapcsán arról beszélt, hogy a mohácsi csatát követő jelenet Jézus történetének vagy a szabadságharc leverésének allegóriájaként is értelmezhető. 

SzT