Az AI megmenti a világot, vagy el fogja pusztítani? – fotókkal

– Napjainkban egyre többször kerül szóba a mesterséges intelligencia (AI), akár a tévét bekapcsolva, akár bármelyik online portálra látogatva – kezdte Székely Levente, az MCC Ijfúságkutató Intézetének igazgatója, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola Szociológiai műhelyének vezetője. Hozzátette, hogy az AI-ÁLLJ! - A mesterséges intelligencia társadalmi hatásai című előadásuknak azonban nemcsak az az aktualitása, hogy a csapból is a mesterséges intelligencia folyik, hanem a hatóköre, az intenzitása és a kimenete.

Az igazgató rávilágított, hogy az AI rendkívül szélesen kiterjedt, a mindennapjainkat számtalan láthatatlan megoldás jelenléte jellemzi, mint például a keresőmotorok, ajánló algoritmusok és az alkalmazások, amiket használunk, és amik minket használnak. 

– magyarázta az igazgató. – Azt is láthatjuk, hogy az AI megoldásai megszállták a digitális média terét. Erre a legjobb példák a különböző generatív nyelvi modellek, mint például a ChatGPT, amik kiválóan tudják szimulálni az emberi nyelvhasználatot. Ha egy ilyen chatbottal beszélgetünk, sokára tudunk rájönni, hogy nem élő emberrel beszélünk, már ha egyáltalán rájövünk – világított rá Székely Levente.

Az AI két oldala

Kifejtette, hogy az emberi szimuláció kapcsán a legaggasztóbb a deepfake jelenség elterjedése, azaz amikor szoftverekkel olyan manipulált képeket és videókat hoznak létre, amik nem valósak, de az egyszerű, főleg felületes szemlélő számára annak tűnnek – nemrégiben a pufidzsekis pápa képe járta így be az egész világot.

Székely Levente rámutatott, hogy a mesterséges intelligenciának hazánkban is bőven akadnak olyan felhasználási területei, amelyek az emberiség jólétét szolgálják. 

– sorolta az igazgató.

A történelem ismétli önmagát, csak gyorsabban

– Az ezredforduló környéke szintén izgalmas időszak volt, amikor az otthoni internet terjedése megindult – elevenítette fel Székely Levente. – A kétezres évek elején a médiumok azzal keresték meg az információkutató központokat, hogy itt van ez az internet nevű izé, igaz, hogy ott mindenki bombát gyárt és tele van pornóval? – emelte ki, arra utalván, hogy megint valami olyan jelentős, új dolog jelenlétével állunk szemben, amivel kapcsolatban eleinte sok a kérdés és a félreértés.

Székely Levente arra is rávilágított, hogy bár minden kulcsfontosságú fejlesztésnek szüksége van egy bizonyos időre ahhoz, hogy megismerje a társadalom, ez az idő folyamatosan rövidül. – Míg a vasút elterjedt, eltelt 3-4 emberöltő is, volt idő hozzászokni, az apa el tudta magyarázni a fiának, hogy mi az a vonat. Ma már apa nem tudja megtanítani a fiának, hogy nézd, ez itt a ChatGPT, hanem a fiú kérdez rá, hogy apa, hogy lehetsz ilyen béna? – hangsúlyozta az innovációk elterjedési sebességének jelentőségét. 

A fiataloké a mesterséges intelligencia világa

Székely Levente arról is beszélt, hogy a legutolsó népszámlálási adatok szerint másfél millió 15-29 év közötti fiatal él Magyarországon, akik az új, csendes generáció tagjai. – Az ő életükben a digitális kultúra a meghatározó, idejük nagy részét virtuális terekben töltik, ott kommunikálnak és fogyasztják a tartalmakat, a kutatások szerint mégsem érzik az interneten biztonságban magukat – mondta. Mint ismertette, a felmérések alapján a fiatalok nem félnek az AI-tól és a robotoktól, de az otthonukban érzik magukat valóban otthon. Az igazgató úgy fogalmazott, ezt a generációt az optimista jövőkép és a kiszámíthatatlanság frusztrációja egyszerre jellemzi. Hozzátette, hogy az elmúlt pár évben növekedett azoknak a száma, akik félnek valamitől, de nem tudják megmondani, hogy mitől, sokak éreznek ismeretlen fenyegetettséget.

 – ismertette Székely Levente.

Elmagányosodunk vagy egymás felé fordulunk?

– A japán idősotthonban a betegek jobban kedvelik a robotnővért, mert türelmes, emlékszik mindenki nevére, újra és újra meghallgatja azokat a sztorikat is, amik már a humán nővér könyökén jönnek ki. De az is lehet, hogy a mesterséges intelligencia miatt újra egymás felé fordulunk és inkább mindenki személyesen intézi az ügyeit, mert azt biztonságosabbnak látja – vélekedett Székely Levente. 

– Már most hatékonyabb, gyorsabb, pontosabb és kreatívabb az AI az embernél. Ha a nyelvet is átadjuk, mi marad nekünk? – tette fel a kérdést, amire egyelőre a kutatók sem tudják a választ. – Ami viszont maradni fog és aminek maradnia kell az az, ami a szívben van – zárta gondolatait Székely Levente.