2023.09.25. 15:33
Százéves Debrecen „műkincstára”, a Déri Múzeum
Az épület alapkövét a trianoni bénultság évtizedében, 1923. szeptember 23-án tették le Debrecenben.
Angi János (balról), Papp László és Novák Ádám az eseményen
Forrás: Kiss Annamarie
– A Déri Múzeum felépítése a trianoni békediktátumot követő évtized nemzetet és embert próbáló időszakában valósulhatott meg – mutatott rá Papp László polgármester szeptember 25-én a Déri Múzeum kávézójában, az intézmény centenáriumi alapkőletételi megemlékezésén. Felidézte, hogy abban az időszakban a nemzetnek újra rá kellett találnia arra a helyes útra, mely a fejlődéshez, a növekedéshez, és a magyarság önbizalmának visszaszerzéséhez vezetett. Elmondta, hogy a száz évvel ezelőtti alapkőletétel országos jelentőségű eseménnyé vált, de a város életében más hasonló fejlesztések is történtek, például a Debreceni Egyetem építése.
A Déri múzeum létesítésének az akkori mecénás, Déri Frigyes volt az ötletadója, a családi adomány azonban a megvalósulásig tartó időszakban jelentősen elértéktelenedett. A polgármester hangsúlyozta: Debrecen nemcsak az épületre, hanem a benne őrzött kincsekre is büszke, köztük a múzeum egyik legfontosabb értékére, a Munkácsy-trilógiára.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy az intézmény kiállításainak – köztük a nyáron megnyílt Cívisek világa elnevezésű helytörténeti tárlatnak – is nagy szerepe van a debreceniek identitásának megőrzésében.
Köszöntő beszéde után Papp László Angi Jánosnak, a Déri Múzeum igazgatójának olyan korabeli levelezéseket ajándékozott, melyek az 1930-as évek múzeumigazgatójának, Sőreghy Jánosnak ismerőseivel; Déri Miksával, Déri Györggyel és Déri Györgynével, vagy épp Móra Ferenccel váltott beszélgetéseit őrzi.
Forrás: Kiss Annamarie
Nem érte meg
Angi János igazgató az alapkőletétel utáni viszontagságos időszakot idézte fel.
Mivel az a részvényvagyon, amit Déri Frigyes a műkincsek mellett Debrecenre hagyott, ebben az időszakban elértéktelenedett, így 1926. és 1928. között a város áldozatvállalásával épülhetett fel neobarokk stílusban az épület
– mondta. Hogy ennek milyen kiemelkedő jelentősége volt az akkori viszontagságos években, jól bizonyítja, hogy a kor építészeti folyóirata külön lapszámot jelentetett meg az új épület tiszteletére, melyet Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervezett. Az ünnepélyes alapkőletétel után hosszú évek munkájára volt szükség ahhoz, hogy a Déri Múzeum 1930. május 25-én, az ország legmodernebb múzeumaként megnyílhasson. A szervezési és tervezési munkákban résztvevők közül sokan nem élhették meg ezt a pillanatot, így fájdalmas veszteség volt, hogy maga Déri Frigyes sem tudott jelen lenni.
Angi János kitért a legújabb állandó kiállításra, a Cívisek világára is. Elmondta, olyan tárlatot terveztek, mely két-három havonta változik, és melyre több programot is szervezek eddig a legkisebbektől a legidősebbekig terjedő korú közönség számára.
A Déri Múzeum következő programjait Novák Ádám történész-muzeológus ismertette. Szavai szerint ezen a héten indul a Múzeumok Őszi fesztiválja, októbertől szubjektív társkurátori audio guide várja a Cívisek világának közönséget, emellett november végétől új éremfal biztosít majd kronológiai áttekintést Debrecen és a világ történéseivel párhuzamban. A Déri Múzeum őszi és adventi programjairól az intézmény honlapján lehet tájékozódni.
