Kilencven éve nyílt meg a Déri Múzeum

Az ország még a „trianoni bénultságban” élt, Debrecenben azonban az arculatát évszázadokra meghatározó intézmények kezdték meg a működésüket: a Tisza István Tudományegyetem és a Déri Múzeum.

Déri Frigyes Debrecent választotta a gyűjteménye bemutatása helyszínéül, s a kollekció ajándékozásán túl az építkezésre is nagy pénzt különített el. A helyet az egykori Füvészkertnek, a 19. század második felének modern, ám 1923-ra megkopott üvegházának és parkjának telkén jelölték ki. Az alapkő letétele óriási ünnepség volt, az épületet 1928 decemberében adták át a kiállításrendezőknek.

Országos ünnepség keretében, 90 esztendeje – 1930. május 25-én – nyitották meg Debrecen új városi múzeumát, a Déri Múzeumot. A létesítmény neobarokk stílusban épült meg Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján az egykori Pap tava, illetve botanikus kert helyén.

Városi múzeum korábban is működött Debrecenben, mégpedig a Hatvan utcai „Csokonai-házban”, Löfkovics Artúr ékszerész műgyűjtő adománya révén. A mai múzeum létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott Déri Frigyes, a monarchia egyik legsikeresebb textilipari vállalkozója, aki Debrecennek adta a kollekcióját. Azért, hogy mindenki könnyen megnézhesse a gyűjteményét, a belvárosban szerette volna felépíteni a múzeumát. Az intézmény megnyitását már nem élhette meg, 1924. október 27-én elhunyt.

Munkácsy világhíre

A jubileum kapcsán a Napló kérdésére Angi János igazgató rámutatott:

a Déri Múzeum a magyar vidék leggazdagabb, legszélesebb körű műkincsvagyonnal rendelkező közgyűjteménye.

A szakember felidézte azt is, hogy Déri Frigyes kollekciójának klasszikus magyar festményei, éremgyűjteménye, újkori európai és japán fegyverei, egyiptomi szarkofágjai és múmiái, iparművészeti és néprajzi tárgyai 1930-tól láthatóak a múzeum főépületében. Munkácsy Mihály mindmáig a legismertebb magyar képzőművész a világban.

Az Ecce homo 1995-től két másik, újszövetségi tárgyú nagyméretű festménnyel, a Krisztus Pilátus előttel és a Golgotával alkot páratlan látványvilágú trilógiát.

– Debrecen város történetének összegyűjtött tárgyi emlékei nemcsak a helyi kötődések miatt érdekesek, de esztétikai értékeik miatt is vonzzák a hazai és külföldi látogatókat. A megyében talált régészeti leletek úgy alkotnak egységes tárlatot, hogy bemutatják a térség több ezredévet átívelő helyi történelmét – hangsúlyozta az intézményvezető. Mint elmondta, a Medgyessy Ferenc Emlékkiállítás és az irodalmi állandó kiállítás a Péterfia utcán más vetületeit is bemutatja a magyar és a helyi kultúrának. Csokonai, Kölcsey, Fazekas, Ady és Szabó Magda mindmáig a legolvasottabb szerzők közé tartoznak. Medgyessy Ferenc szobraival az 1930-as években fél Európát meghódította.

Kétszázezer látogató

– A Déri Múzeum 2013-ban került vissza Debrecen város fenntartásába. Én az átadás következtében lettem az intézmény igazgatója, azzal a felhatalmazással, hogy vezessem vissza a Dérit oda, ahová valójában mindig is tartozott – emlékeztetett Angi János. – Állandó kiállításaink 2019-ben csaknem kétszázezer látogatót számláltak a kiállítóterekben, ezzel Debrecen városának egyik legfontosabb turisztikai célpontjai voltak.

Dallos-Nagy Krisztina, a múzeum sajtóreferense arról is tájékoztatott, hogy csütörtökön felkerült az intézmény közösségi oldalaira a 90. évfordulóról egy összeállítás, és játékos kvízt is készítettek a témában. Az átadási évforduló napján, ma feltesznek egy 30 perces előadást is, amelyet Fodor Éva művészettörténész tart.

Vass Attila