Megnyílt a Déri Múzeum rég várt tárlata, a Cívisek világa

Különös érzés agyagkancsókat, letűnt korok kereskedelmét idéző ezüstérmék, az egykor egy szarmata nő ruháját díszítő gyöngyöket fürkészve ismerős neveket – a Debreceni Ítélőtábla, Józsa, a Tócó patak – hallani, mint ásatási helyszín. Pedig a föld, amin minden nap járunk és ezért a magunkénak hiszünk, évszázadokkal ezelőtt is lakott volt.

Bemutatják Debrecen géniuszait

A többek között a Nagyerdő kialakulását, mai élővilágát, az 1900 óta a debreceni építkezések során előkerült régészeti leleteket, a szokatlanul nagy egykori használati tárgyakat, Rakovszky Dánielt és a város más géniuszait bemutató tárlat ünnepélyes megnyitóján Angi János, a Déri Múzeum igazgatója is köszöntötte a jelenlévőket. Elhangzott, a Magyar Géniusz és a Petőfi 200 programokkal mintegy 9 milliárd forint került be a magyar múzeumi világba, ami háromszorosa a 19 vármegyei hatókörű múzeum éves össztámogatásának. A Déri Múzeum 3-3 pályázattal nyert, a legnagyobb összeget, mintegy százmillió forintot a Cívisek világa kapta, ehhez még 20 millió forintot tett hozzá az intézmény saját forrásból és a szponzoraik révén, továbbá 15 millió forint a korai régészeti szakasz megújítását szolgálta, amelynek a fedezete a régészeti bevételből származott. 

Hasonlóképp háláját fejezte ki a tárlat létrejöttén munkálkodóknak Papp László. A polgármester az eseményen hangsúlyozta, a háborúkkal megterhelt identitásválság sújtotta Európában reménységet mutató és másoknak is erőt adni képes magatartás a saját múltunkkal, történelmünkkel, kultúránkkal, társadalmunkkal, mikroközösségeinkkel foglalkozni. Debrecenben az elmúlt évszázadokban mindig is meghatározó volt a megmaradásra törekvő, az önazonosságot erősítő mentalitás, amely mindig összefonódott a megújulás választ adva a történelmi helyzet kihívásaira. 

– zárta beszédét.

A jövő helyes iránya a múlttal kezdődik

Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke egy Térey János idézettel kezdte mondandóját. Így fogalmazott: Ahhoz, hogy Debrecen Debrecen maradjon tudnunk kell, mit jelent a cívis fogalma, miért nevezték kálvinista Rómának. Debrecen most már több önmagánál egyszerre régióközpont és végvár, emiatt a városi múzeum helytörténeti kiállítása sem lehet értéksemleges. Nem azért fontos a debreceniség, mert jobb vagy rosszabb lenne, mint a miskolciság vagy a budapestiség, hanem, mert ettől lesz Debrecen a debrecenieké. Ha megtámasztja a jelent a múlt, akkor a jövőnek is helyes irányt adhatunk.

A köszöntők után tárlatvezetésre invitálták a jelenlévőket. A debreceniség jelenét alapozó múltat június 24-től a nagyközönség is megismerheti a Déri Múzeumban. 

HaBe