A háziorvos válaszol

2023.09.13. 15:00

Ezért érezzük egyre durvábban a fronthatásokat

A hajdú-bihari háziorvos-belgyógyász azt is elmondta, hogyan hat minderre a klímaváltozás.

Szakál Adrienn

A szülések és az elhalálozások száma is megugrik a hidegfrontban

Forrás: illusztráció / Napló-archív

A Hajdú Online stúdiójában nemrég Késmárky András háziorvos-belgyógyászt kérdeztük fronthatásokról, frontérzékenységről és a tünetek megelőzésének lehetőségeiről.

A statisztikák szerint Magyarországon a lakosság 78 százaléka érzékeny a frontváltozásra, és 30 százalékuk éli meg mindezt súlyos tünetekkel

– összegzett először a szakember. Elmondta, a front nem más, mint a hideg és a meleg légtömeg határán kialakult légköri képződmény, melyben meteorológiai paraméterek egyidejűleg és hirtelen változnak. – Ez az, amiből kialakul a jelenség egészségügyi hatása, mert a hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom változását sokan nagyon komolyan élik meg – tette hozzá. „A jó szamár megérzi az esőt” elvén ez azonban a doktor szerint a kellemetlen tünetek ellenére sem mondható betegségnek.

Korral jár a frontérzékenység

Kiemelte, a magyarországi éghajlat évente körülbelül száz frontot hoz, és ugyanennyi fronthatás ér bennünket. – 50 év felett minden második embert érint a frontérzékenység, míg a fiatalabbaknál ez az arány 30 százalék körüli. A kor előrehaladtával egyre érzékenyebbek vagyunk a fronthatásokra. Ebben egyrészt a szervezet öregedési folyamatai játszanak meghatározó szerepet, másrészt a különböző külső hatásokra történő változást a szervezet idővel nem kezeli olyan rugalmassággal, hogy ne vennénk észre. Maga a környezeti változás alkalmazkodásra készteti a szervezetet, legelső körben az idegrendszert és a hormonrendszert – fejtette ki.

A klímaváltozással csak romlik

A fejfájás a leggyakoribb tünetek közé tartozik, de a régebbi csonttörések is jeleznek, ez a legelső, amit érzeni szoktunk egy közelgő frontnál.

A frontok kapcsán – attól függően, hogy milyen légköri nyomással érkeznek, milyen hőmérséklettel és egyéb paraméterekkel rendelkeznek – a klímaváltozással annyi változott csak, hogy sokkal erősebbek a frontok, és sokkal nagyobb hatással van a szervezetünkre.

20230607 Debrecen

Késmárky András 
a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsoportja (DEKOM) vezetője. Podcast.

Fotó: Molnár Péter MP
Hajdú-Bihari Napló
Dr. Késmárky András a Haon podcaststúdiójában
Fotó: Molnár Péter / Forrás: Napló-archív

Általános változásokról is beszélhetünk Késmárky doktor szerint. A levertség, az ingerlékenység, a nyugtalanság, az alvászavar, a csökkenő reflexidők, ezért is nagyon fontos, hogy a gépjárművezetéskor jobban odafigyeljünk ezeken a napokon. A melegfronti hatás jellemzője, hogy már néhány órával korábban megérezzük, mert nő a hőmérséklet és a páratartalom. Csökken a légnyomás, emiatt csökken a vérnyomás és megemelkedik a pulzus, mindez depressziós tüneteket és akár zöldhályogos rohamot okozhat. Hangsúlyozta, hogy

a migrént több mint az esetek felénél a melegfronti hatás váltja ki.

– A trombózisok kialakulásának a veszélye is jóval magasabb melegfrontban, emelkednek a vércukorértékek, emelkedik a fehérvérsejtszám. Maga a trombózis kezelhető, de a belőle kialakuló tüdőembólia életveszélyes állapothoz is vezethet – mondta, majd mint mentőorvos és belgyógyász is hangsúlyozta, hogy mindez jóval magasabb kockázatot jelent a melegfrontban.

A fülzúgástól a sztrókig

A hidegfront az orvos szavaival még cselesebb, mivel a tüneteket a front áthaladta váltja ki, amikor elkezd nőni a légnyomás. Itt jelentkezik a legtöbb ízületi fájdalom, a reumás panaszok 60-90 százaléka. Sokkal gyakrabban fordulnak elő asztmás rohamok, gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt. Gyomor-, epe- és vesegörcs jelentkezik általában, és emelkedik a mellkasi panaszok, az infarktusok száma, ahogy az epilepsziáé és a koraszülésé. Okozhat fülzúgást, vérnyomáskiugrást, ez utóbbival sokan csak a háziorvosig jutnak el, a többi panasszal általában viszont a kórházban találkozunk. A mellkasi és anginás fájdalmak, a sztrók gyakorisága is a hidegfronttal jelentkezik gyakrabban kórházi ellátást igénylő módon.

Ilyenkor a legmagasabb a szülések száma, de a hidegfront emellett statisztikailag az elhalálozások arányát 40 százalékkal is megnövelheti. Az évszakok változása tovább súlyosbíthatja az egyébként is kellemetlen tüneteket, legyen az a tavaszi fáradtság, vagy az átállás a hidegebb időszakra. Több hetet vesz igénybe, míg a hormonrendszer alkalmazkodik az új évszakhoz, igaz, a telek jóval enyhébbek, a nyarak sokkal forróbbak, mint évtizedekkel ezelőtt

– magyarázta.

Tehetünk a frontérzékenység ellen

Késmárky doktor szerint a kulcsszó a megelőzés és az úgynevezett támogató terápia. A sok folyadékkal teli, gyümölcsös-zöldséges étrend nagyban hozzájárul az enyhüléshez, de gyógynövények is vannak, melyek kifejezetten hatékonyak lehetnek, mint például az orbáncfű, a ginzeng és a rozmaring. Aromaterápiában a citromfű- és a levendulaolajat szokták javasolni, de érdemes kipróbálni a zuhanyzásnak azt a formáját, amikor két percenként váltogatjuk a hideg, majd meleg vizet. Végül azt javasolta, aki teheti, ússzon a tünetek elkerülése érdekében, a szaunázás is nagyban segít a frontok kezelésében, emellett az akupresszúrában is vannak olyan pontok, amelyek ingerlésével enyhíthetők a tünetek.

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában