Két diák figyelte a Kistemplomból, hol van tűz a városban

Felújítását követően május végétől látogatható a debreceni Kistemplom harangtornya, a korhű berendezéssel ellátott tűzőrszobája és az 1931-ben készített, eredeti állapotában megmaradt óraszerkezet. Újabb csodálatos látnivaló, ami egyben nagyszerű kilátást biztosít a városra. A toronyba vezetett túrát szerveztek június 24-én a Múzeumok Éjszakája program keretében.

Mint megtudtuk, a Kistemplom Debrecen legmagasabb és legöregebb temploma. A középkorban a helyén egyébként egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt kápolna állt, amit a reformáció miatt lebontottak. A 17. században viszont előbb ideiglenesen, majd állandó jelleggel istentiszteletre szolgáló épületet emeltek, amelyet a feljegyzések hol „szín”-nek, hol „kistemplom”-nak, hol „újtemplom”-nak neveztek. A Rákóczi-szabadságharc idején a császári katonák megrongálták és megszentségtelenítették a templomot, majd az épület 1719-ben egy tűzvészben teljesen megsemmisült. A mai templom építése 1719 és 1725 között zajlott. Barokk stílusban épült, de kapott középkori jegyeket is, valamint a gótikára jellemző támpillérek tovább erősítik régies hangulatát. Előcsarnokokkal is gazdagodott, amelyeket előkapuval, mellette pedig korinthoszi oszlopokkal díszítettek. Érdekesség, hogy kezdetekben a főbejárat máshol volt. A Nagytemplomból a diákok miatt kiszorult polgárság a Széchenyi utca felől, azaz mai elrendezését tekintve hátulról közelítette meg a Kistemplomot. A jelenlegi bejárat helyén egy kerítés állt, amelyet az idők során átalakítottak. A nagyszámú, polgárság köreiből kikerült hívő előszeretettel ajándékozott különböző kegytárgyakat a Kistemplomnak, ezért egy időben jóval több ilyen jellegű kinccsel rendelkezett, mint a Nagytemplom.

A bontásáról is szó volt

1722-től kezdték el a torony építését, ami 1725-re lett teljesen kész. Zsindellyel lefedték, majd két új harangot és egy óraszerkezetet helyeztek el benne. 1726-ban kialakítottak egy hagyma formájú toronysisakot, amelyre magasra kinyúló, egy méter átmérőjű aranyozott rézcsillagot (ami a betlehemi csillagra utal) tettek. A legenda szerint ebben az eredeti kupolában egy iratot rejtettek el, amit a szélvész utáni rekonstrukció idején már hiába kerestek. 1907. április 19-én egy orkán erejű szél leszakította a toronysisak bádogjának egy részét, azóta nevezik csonkatemplomnak. A toronyra ideiglenesen sík fedést helyeztek, majd 1909-ben alakították ki a mai sarokbástyát. Ez az angol stílusú torony érdekes kontrasztot alkot a barokk templommal. Időközben keleti főbejáratot alakítottak ki. Két tűzvészkár és az épület állagának romlása miatt a Horthy-korszak idején a templom lebontása és annak helyén egy új építése is szóba került, azonban pénzhiány miatt ez sosem valósult meg.

A templom előteréből nyíló feljárat előbb egy vas csiga-, majd faszerkezetű lépcsőn át, összesen 194 lépcsőfokon vezet a torony tetejére, ahol 1877-ig tűzőrszoba működött. A Református Kollégium úgynevezett tűzoltó testületet hozott létre 1680 körül, hogy így igyekezzenek a környék tűzvészeit megfékezni. A toronyban két diák őrködött, akik nappal zászlóval, éjszaka lámpással jeleztek a tűz irányának megfelelő ablakon. A szorosan egymás mellé épült nádfedelű házak miatt abban az időben nagyon gyorsan lángra kapott a környék. A toronyban a két eredeti harang közül már csak az egyik látható. A régi óraszerkezetet is kiállították, és érdekességként megtudtuk, hogy egy ideig fordítva mutatta az időt nagy kavarodást okozva a városba látogatóknak, ugyanis a kismutató a percet, a nagymutató pedig az órát jelezte. Óvatosan, néhol szűk járatokon keresztül, de összességében könnyen megközelíthető a torony legteteje, ahonnan újabb szemszögből ismerhetjük meg a várost, miközben a történelem eddig ismeretlen zugaiba kalandozhatunk.

A torony minden nap nyitvatartási időben látogatható.

CH