A biodiverzitás fenntarthatósága a Debreceni Egyetem új kutatóközpontjának célja

Magas szakmai igényű monitoring rendszerrel fogják a környezeti változások hatását vizsgálni.

Az esemény apropóját a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont bemutatása adta

Forrás: Czinege Melinda

Zöld jövő a Debreceni Egyetemen – fókuszban a klímaontológia címmel tartottak sajtótájékoztatót az egyetem főépületének rektori tanácstermében csütörtök délután. Az esemény apropóját a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont bemutatása adta. Habár a számos tudományos területen tevékenykedő kutatókból álló intézmény már egy éve megkezdte szervezeti felépítését, immár a működéséhez szükséges feltételek és források is rendelkezésre állnak.

Kossa György történelmi és stratégiai jelentőségű lépésnek nevezte a központ megalakulását. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumának elnöke úgy véli, nemcsak helyi, hanem globális kérdés a biodiverzitás fenntarthatósága, és az, hogyan tud együtt létezni az emberi tevékenység az élővilággal.

– A Debreceni Egyetem rendelkezik minden olyan tudományággal, valamint képes olyan kollaborációkra hazai és nemzetközi viszonylatban is, amellyel a jövőbeli kihívásokra válasz tud adni – mondta Kossa György. Az elnök hozzátette, az egyetem kiterjedt informatikai rendszerével számos összegyűjtött adat elemzésére is képes, mellyel a változások nagyobb léptékű távlati hatásai is előre jelezhetőek. Mint mondta, a Kárpát-medence életterében az emberi tevékenységnek, az ipari és a gazdasági folyamatoknak egyaránt hatása van a sokszínű élővilágra, az energetikára és a mezőgazdaságra. Kifejtette, a Debreceni Egyetem múltját tekintve képes olyan szervezeti egységet létrehozni és működtetni, melynek feladata, hogy feltárja, milyen környezeti változások várhatóak, emellett javaslatot tud tenni arra, min lehetne változtatni a fenntarthatóság érdekében.

Szilvássy Zoltán rektor felelevenítette, éppen három évvel ezelőtt került volna sor egy bejelentésre, mely szerint néhány globális óriásvállalat úgy határozott, hogy egy nemzetközi klímaonkológiai magánegyetemet hoznak létre a Debreceni Egyetem bázisán. Az éppen berobbanó koronavírus-járvány miatt mindez meghiúsult, majd a későbbi háborús és gazdasági problémák miatt eltolódott, ezért az egyetem úgy határozott, hogy önállóan építi fel a klímaváltozás emberi életre és a teljes ökológiára gyakorolt hatásával foglalkozó központot. Szilvássy

Zoltán szerint a Kárpát-medence az európai biodiverzitás gazdag lelőhelye, ezért az intézmény feladata annak kutatása és megőrzése. A biológiai sokszínűségre épülő klímaontológia multidiszciplináris tudomány, az egyetem rendelkezik a pilléreivel, ám eddig nem volt hozzá intézet, mivel sokkal szélesebb, mint az alapjául szolgáló tudományágak. Éppen ezért a központ koordinálásában számos szakember vesz részt különböző területekről, az intézetet pedig egy nemzetközileg elismert professzor vezeti.

Székely Tamás, a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont vezetője emlékeztetett rá, az ökológiának és a természetvédelemnek évszázados hagyománya van Debrecenben.

A központ elsődleges feladata, hogy nemzetközi szintű kutatómunkát végezzen a biodiverzitással, a vízgazdálkodással és a klímaváltozással kapcsolatban. Ezen felül monitoringtevékenységet fogunk végezni a város környékén, valamint az egész térségben. Hosszútávú célunk, hogy ennek segítségével egy, az egész országban alkalmazható monitoring rendszert dolgozzunk ki

– vázolta fel Székely Tamás. A központvezető elmondta, a biomonitoring – vagyis a növényzet, állatvilág és a mikrobák vizsgálata – kiemelkedő fontosságú lesz az új intézmény tevékenységében. Ezt a központ alkalmazásában lévő szakemberek és a többi intézményben tevékenykedő kutatókkal közösen kialakított hálózat segítségével igyekeznek létrehozni. Hangsúlyozta, a kutatási eredmények nem csupán egy szűk, akadémiai közösség számára készülnek, hanem általános és középiskolai tanárok bevonásával szélesebb körben szeretnék megosztani a természet- és környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteket.

Általánosságban mondható, hogy a Debreceni Egyetemen folyó kutatómunka nem egy kutatócsoportra szorítkozik, hanem egy széles, nemzetközi kapcsolatrendszer eredményeként egy kontinensen átívelő kollaborációs tevékenységeknek köszönhető. Ez a Biodiverzitás, Klímaváltozás és Vízgazdálkodás Koordinációs Kutatóközpont esetében sem lesz másképp, amire az a garancia, hogy a központ vezetői már most is egy komoly kapcsolatrendszerrel rendelkeznek

– mondta Nagy Péter, a DE GTIDEA Tudományos és Társadalmi Tanácsadó Testületének elnöke.
HL