2022.12.10. 13:31
Mi lehet a baj Katar emberi jogokhoz való hozzáállásával?
Az alapvető emberi jogokról kérdeztük a Debreceni Egyetem habilitált docensét.
A német válogatott tagjai a Japán elleni meccs előtt fejezték ki nem tetszésüket
Forrás: Ricardo Mazalan/AP
Hetvennégy évvel ezelőtt fogadta el az ENSZ Közgyűlése az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amely a világszervezet minden embert megillető alapjogokról szóló álláspontjának összefoglalása. Az emberi jogok témaköre a katari labdarúgó világbajnokság – azon belül is a rendező országgal kapcsolatban – kapott reflektorfényt az elmúlt időszakban. Politikusok, közszereplők, szurkolók és játékosok is hangot adtak véleményüknek, szólítottak bojkottra. Az emberi jogok világnapja alkalmából a Debreceni Egyetem habilitált egyetemi docensét, Dr. Szűcs Lászlóné Dr. Siska Katalint kérdeztük.
Az alapvető emberi jogok elidegeníthetetlenek, mindenkit születésüktől fogva megilletnek. Olyan fontos értékeket tartalmaz, mint az emberi méltóság vagy az emberek közötti egyenlőség megteremtése. Minden szempontból áthatják életünket, és arra köteleznek, hogy tartsuk tiszteletben embertársaink jogait
– ismertette a szakember. Alapvető emberi jognak számít többek között még a szabadság biztosítása, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a törvény előtti egyenlőség is.
Az emberi jogok a második világháború végéig töredezettek voltak, nem jelentek meg egységesen és nem mindenkinek és nem általánosságban biztosítottak lehetőséget ezek kikényszerítésére. – Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a második világéges borzalmai is ihlették. Ez egy 30 cikkből álló, nem kötelező erejű dokumentum, mely az ENSZ Közgyűlésének álláspontját tartalmazza. A szövegezése az Egyesült Nemzetek, illetve többek között Eleanor Roosevelt, az Egyesült Államok first ladyjének kérésére készült el. Összesen 508 nyelvre (a világon a legtöbbre) lefordított dokumentum – ismertette az 1948. december 10-én elfogadott nyilatkozat előzményeit, amely azonban nem volt kötelező érvényű, tehát alkalmazása nem volt kikényszeríthető, napjainkra azonban az univerzális szokásjog részévé vált.
Forrás: Wikimedia
A következő mérföldkő az Emberi Jogok Európai Egyezménye volt, melyet 1950. november 4-én írtak alá Rómában. Ez már alkalmas volt arra, hogy kikényszeríthetővé tegye az ENSZ-nyilatkozatban szereplő egyes jogokat, de csak regionális szinten, az egyezményben részes államok vonatkozásában. – Ennek az egyezménynek fontos vonzata az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), amely a magánszemélyek által benyújtott, illetve az államközi kérelmeket bírálja el – emelte ki Szűcs Lászlóné. Hozzátette: a leggyakrabban megállapított jogsértés a tisztességes tárgyaláshoz való jog, az elfogulatlan eljárás hiányára való hivatkozás, továbbá sok esetet ölel fel a túlságosan elhúzódó eljárásokra vonatkozó szabályok megsértése is. Fontos kritérium, hogy az EJEB-hez csak akkor fordulhat a jogsérelmet szenvedett fél, amennyiben a nemzeti jogorvoslati lehetőségeit teljes mértékben kimerítette.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata volt az alapja az 1966. december 16-án aláírt, úgynevezett iker-egyezményeknek: a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányának. Ez a két dokumentum tette lehetővé, hogy a nyilatkozatban foglaltak kötelező érvényűvé váljanak az ENSZ valamennyi tagállama számára
– húzta alá a szakember.
Fenntartások Katarral szemben
Katarral kapcsolatban a jogvédő szervezetek kifogása az építkezésen történt halálesetekkel, a sajtószabadság korlátozásával, valamint az LMBTQ és egyéb mássággal kapcsolatos kérdésekben merült fel. Ismereteink szerint a stadionok építése során mintegy 6500-7000 ember halt meg, azonban az arab ország egészen mást nyilatkozik
– ismertette kérdésünkre az egyetemi docens. Mint kifejtette, egy november 21-i vitán a katari foglalkoztatásügyi miniszter arról beszélt, hogy a halálozási adatokba az építkezésekhez nem köthető haláleseteket is beleszámították a jelentés készítői. Az emberi jogi szervezetek mellett politikusok, labdarúgók, közszereplők és szurkolók is kifejezték aggodalmukat az arab ország emberi jogokhoz való hozzáállásával kapcsolatban.
Az Európai Parlament november 24-én tett állásfoglalásában a katari rendezésű labdarúgó világbajnokság és az emberi jogok helyzetével kapcsolatban többek között rámutat: a FIFA 2010-ben úgy ítélte oda az Öböl-menti országnak a rendezési jogot, hogy sem emberi jogi, sem pedig környezetvédelmi hatástanulmányt nem végzett. Továbbá a katari munkavállalók jelentős része bevándorló, akik közül – a jelentések szerint – több ezren vesztették életüket a stadionépítések során. Az állásfoglalás kitér az ország büntető törvénykönyvére is, amely szigorúan korlátozza a nemek szexuális önrendelkezéséről szóló jogait. Az állásfoglalás több hiányosságra is felhívja a katari jogalkotók figyelmét és fel is szólít ezek orvoslására.
BS
