A bárándi csilisnél ilyen szépek még nem voltak a palánták

Tizennégyféle paprikát gondoz három fóliasátorban, valamint szabad földben Erdei Roland és családja. A bárándi csilitermesztő idestova hat éve készíti különböző, több nemzetközi díjjal is elismert csili-, valamint barbecue-szószait és egyéb termékeit. A palánták között sétálva vettük szemügyre az idei termést. Mára már igyekeznek visszább venni a fajtaszámokból, hiszen a településen belül korlátozottak a lehetőségeik. – Nyilván minden évben kipróbálunk újként egy-két fajtát, ezek esetleg egy következő új szószhoz lehetnek jók. Igyekszünk arra figyelni, hogy a fóliákban legyen minden fontos fajtából legalább kétsornyi, hiszen nálunk a szezon az első fagyig tart. A kintiek fagynak el először, azonban a fóliában még egy-két, de akár három hetet is tudunk húzni a szezonon – magyarázta. Egy sátor kivételt képez ez alól, itt csak Carolina Reaper, a világ legerősebb és a Moruga Scorpion, a második legerősebb csilije található. Mivel könnyen keresztbeporzódnak a paprikák, egy sátorba csak az erőseket teszik. 

Nincs okuk panaszra a terméshozamot illetően 

Az idei forró, aszályos nyarat a mezőgazdaság szinte minden területe megsínylette, a bárándi csilis megosztotta, a forróság és csapadékhiány miként hat a paprikatermésre. – Nekünk nem az aszály jelentett problémát, mert csepegtetőszalag van minden palánta tövénél. Viszont hiába van meg a megfelelő folyadék, hogyha UV-álló fólián keresztül is égnek a növények. Vannak olyan tövek, melyeken fél méter fölött van az első bekötött virág. Nem azért, mert a melegtől eldobta a virágot, hanem konkrétan virág sem volt rajta. Hiába mediterrán, trópusi növénynek számít a csili, ez már neki is sok – summázta. A hőség miatt egy-két hét csúszásban vannak, ugyanakkor a palánták szépek. 

 – tudatta. Ennek ellenére a paradicsomok is nőnek, súlyuk miatt megdőltek a háló tartóoszlopai. – Mindig versengünk magunkkal, hogy melyik évben tudjuk a legnagyobb súlyú paradicsomot leszedni. Valószínű, hogy darabsúlyban idén nem döntünk rekordot, mert picit kisebbek a paradicsomok, és nem is úgy kötnek, ahogy kellene. Tavaly például egy kiló fölötti paradicsomot is szedtünk le – idézte fel. 

Egy lazább, löszösebb talaj kedvezőbb lenne a növényeknek, hiszen Bárándon kötöttebb talaj van, de mindent megpróbálnak megtenni a talajművelés szintjén, folyamatosan mérik az adatokat, az alapján keverik a napi műtrágyaszükségletet. 

 – összegezte. 

Egész évben friss terméket tudnak előállítani. Mivel folyamatosan érnek be a paprikák, ezt a mennyiséget a családi vállalkozásban már nem tudják egyből feldolgozni. – Évekig azonnal főztük a szószokat, de már nem bírjuk ezt a mennyiséget rögtön feldolgozni. Éppen ezért szedés után megmossuk, aprítjuk, daráljuk, bezacskózzuk vagy bedobozoljuk a termést, majd fagyasztjuk. Amikor fogy a készlet, akkor kivesszük az elrakott alapanyagot, megfőzzük a szószt és lepalackozzuk, így lehet egész évben friss a termék – ismertette a folyamatot. Elképesztő fagyasztókapacitás szükséges mindehhez, hiszen csak a múlt héten 300 kilogramm jalapeñót szedtek le.

Az aszályos időben a jalapeñók meghálálták a törődést Erdei Roland bárándi csilitermesztő kertjében. – A harmadik, negyedik szedéskor szokott a legnagyobb a terméshozam lenni, utána már szedésenként csökken egy kicsit. Tavaly 100 kilogramm jött le egy szedéskor, most 150 kiló körülire számítottunk, végül 261 kilót vittünk be vasárnap. Valószínűleg a következő szedés még nagyobb lesz, annyira sok van rajtuk, hogy az ágak nem bírják – büszkélkedett. A jalapeñóról elmondta, ez az egyetlen csili, ami zölden is érettnek számít. – Régebben úgy mondtuk, hogy azok a jalapeñók, amik berepedeznek, azok számítanak zölden érettnek. Amikor bepirosodik, akkor egy picit édesebb az íze. Van, aki pirosból csinál szószt, van, aki zöldből, mi savanyúságként használjuk fel a zöldeket. Bár pont a napokban kerül forgalomba egy új termékünk, amit a zöld jalapeñóból készítünk – árulta el. 

A magok egy része külföldről 

A következő két sorban már a narancs habanerókat vettük szemügyre, mellettük a thai csilik piroslanak. A Bárándi Betyár nevet viselő csilikrém alapját képző paprikákat láthatjuk pár sorral arrébb, csokrokban nőnek a paprikák a töveken. A palánták egy részét saját magról ültetik, de ez csak olyan fajtáknál működik, ahol tudnak izolálni, hogy ne tudjanak keresztbe porzódni a palánták. – A gyengébbeket szoktuk magunknak nevelni, a thai csiliket, a habanerókat, morugákat, reapereket az Egyesült Államokból, Hollandiából, Spanyolországból és Angliából rendeljük – tudatta. A világ legdrágább csilije az Aji Charapita is megtalálható a kertben. 

– mondta. A különlegessége az, hogy a termése borsszem nagyságú, sárga bogyó, ebből kifolyólag a szedése nagyon pepecselős. Közepes erősségű, viszont nagyon különleges íze van. 

A hőséggel küzdenek idén, de szerencsére a kártevőkkel nem kellett. – Idén nem volt problémánk a kártevőkkel a palánta növekedési fázisában. Most megjelentek a poloskák, már kellett is egy poloska elleni rovarölő kezelést csinálnunk, hogy megvédjük a terméseket – mondta a bárándi csilis. Tapasztalatai szerint évről évre egyre nagyobb volt a kereslet a kézműves csilitermékekre, bár most egy kisebb visszaesés tapasztalható. – Amikor bejött a Covid, akkor volt a csúcs. Mindenki kézműves terméket akart felvásárolni, már csak azért is, mert támogatni akarta a magyar vállalkozókat. Aztán a Covid második részében valamilyen szinten visszaesett ez a tendencia. Valószínű, hogy az embereknek már a pénze is fogyott, mostanra pedig nagyon ingadozó lett a piac.

 – véli Erdei Roland.

Kiss Dóra