Ismét láthatók a Debreceni Állatkertben a vadon már kihalt kardszarvú antilopok

Az ország első vidéki állatkertje jelentős gyűjteményi bővülésről és szakmai előrelépésről tájékoztatott bennünket, miután február 2-án két kardszarvú antilopot fogadtak a Lipcsei Állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében. Az Afrika-panoráma kifutóban már megtekinthető, Katja és Kirsten névre hallgató hatéves anya és kétéves lánya egyedülálló természetvédelmi értéket képvisel, mivel olyan fajhoz tartoznak, amelyet 2000-ben hivatalosan is vadonban kihaltnak nyilvánítottak.

A tenyészeti sikereknek köszönhetően a világ állatkertjei népes állománynak adnak otthont, és már 1985 óta aktívan részt vesznek a visszatelepítési programokban. A Debreceni Állatkert 2009-ben kezdett a faj tartásába a hazai állatkertek közül egyedüliként, és az akkor érkezett pár mindkét tagja szép kort élt meg. A remények szerint hamarosan sikerül megfelelő hímmel kiegészíteni a csapatot, amely így bekapcsolódhat majd a fajmegőrzési célú tenyésztésbe is.

Az egykor egész Észak-Afrikában elterjedt kardszarvú antilop (Oryx dammah) nevét a szablyaszerűen görbülő, hegyes, átlagosan egy méter hosszú szarváról kapta. Testfelépítése és táplálkozása remekül alkalmazkodott a sivatagos és félsivatagos élőhelyekhez és az esetleges vízhiányhoz; 46 °C-os testhőmérséklet mellett sem kezd verejtékezni, így akár hónapokig is megél ivóvíz nélkül, pusztán az elfogyasztott fűfélék nedvességtartalmát hasznosítva.

A természetben egy-egy domináns bika által vezetett, maximum 40 fős csordákat alkot, amelyek akár több száz kilométert is vándorolnak megfelelő legelőhely után kutatva. A természetes élőhelyéről való eltűnésének oka a legeltetés miatti élőhelyvesztés és táplálékhiány, illetve a túlzott vadászat; az IUCN Vörös Listája szerinti vadon kihalt besorolás mellett szerepel a washingtoni egyezmény (CITES) nemzetközi kereskedelemmel szemben védettséget nyújtó I. mellékletében is.