Új lelki hajlék: Józsa görögkatolikus fatemplomát vasárnap vehették birtokba a hívek

Az Országos Ruszin Önkormányzat és a főegyházmegye egy évvel ezelőtt kötött együttműködési megállapodást a Felsőjózsai utca 9. szám alatt 141 millió forintból felépült görögkatolikus fatemplom megépítésére, melyet vasárnap délelőtt szenteléssel, körmenettel és ünnepi szent liturgiával avatott fel Kocsis Fülöp érsek-metropolita. Az ünnepségen Fürjes Zoltán államtitkár mondott köszöntő beszédet, melyben úgy fogalmazott: örömteli, hogy utóbbi időszakban a kormány tisztviselőinek egyre gyakrabban kell Debrecenbe jönniük azért, mert a történelmi egyházak valami újat hoznak létre. – Ez azt bizonyítja, hogy Isten népe gyarapodik – tette hozzá. Európa 2000 éves múltja megmutatja azt, hogy állam és kereszténység nem működhet egymás nélkül, elsősorban az állam nem működhet a vallás, a keresztény kultúra nélkül – hangsúlyozta. A keresztény kultúra alapvető építőeleme annak a világnak, melyben élünk, és ha megpróbáljuk elhagyni ezt a szegletkövet, az a világ, mit évszázadok alatt felépítettünk, összeomlik.

Nem bezárnak, hanem épülnek a templomaink

A görögkatolikus hagyományoknak megfelelően senki nem léphetett be Józsa első görögkatolikus templomába vasárnap délelőtt, a fából épült új lelki hajléknak ugyanis üresen kellett fogadnia a főpásztort, az asszisztenciát, majd a híveket. Az oltár fölkenésének és felöltöztetésének szertartásán a püspök elsőként a vizet, illetve a bor és rózsavíz keverékét áldotta meg, végül megszentelt olajjal kente meg az oltárt. A szentelési ceremónia a templom falainak megszentelésével ért véget. Kocsis Fülöp az összetartozás és a keresztény egység jegyében beszélt arról, hogy az új templom faanyagát az erdélyi Gyimesről szállították Józsára, arról a településről, mely egykor része volt a görögkatolikus egyházmegyének, s melyben ma is élénk keresztény élet zajlik.

Fürjes Zoltán államtitkár a szentmise után először a Magyarországon nemrég véget ért Európa Tanács nemzetiségi konferenciájának fontosabb következtetéseiről beszélt. Kifejtette, hogy a nemzetiségek körében a vallásosság sokkal nagyobb arányú, mint a többségi magyar társadalom körben, ugyanez tapasztalható a határon túli magyar közösségeknél is. – Közös célunknak kell lennie, hogy tovább erősödjön a hit megújító és megtartó ereje – mondta.

Szó volt a helyi ruszin közösség összefogó erejéről, majd arról, hogy a kormány az elmúlt tíz évben csaknem háromezer templom felújításához és százötven új templom megépítéséhez járult hozzá. Elindult idén a magyar templomfelújítási program, melynek részeként 1800 templom felújítása folytatódhat Kárpátmedence-szerte, ebből 1400 a határainkon belül. – Erre a hitre alapozott építkezésre lenne szükség nemcsak országszerte, hanem az egész világon.

„Hálát adhatunk azért, hogy lehetőséget kaptunk a testi és lelki épülésre, az Evangélium örömének hirdetésére és megélésére, de emlékeznünk kell arra is, hogy ez a lehetőség nem volt mindig a miénk.”

Látnunk, kell, hogy most is vannak, akik ezt a szabadságot, a hit megvallását és megélését el akarják venni tőlünk – hívta fel a figyelmet a politikus, majd megjegyezte: a keresztény közösségek nyugaton kiveszőfélben vannak. A templomokat bezárják, helyükre kocsmákat és melegbárokat nyitnak. – Meggyengülnek a gyülekezetek, szétesnek a családok, sőt, arra is láthatunk példákat, hogy büntetőjogi eszközökkel igyekeznek elhallgattatni a keresztény hangot – világított rá, majd megjegyezte, hogy a kormány ezzel szemben természetes szövetségesként tekint az egyházakra. – Láthatjuk, hogy ez ma már egyáltalán mondható szokványosnak. Európa talán nem akarja észrevenni, hogy elveszíti évezredes hagyományait és gyökereit jelentő keresztény hitét és kultúráját, Magyarországon viszont ebből építünk országot és hazát, ahogy azt elődeink is tették. Nem haladhatunk úgy a jövőm felé, hogy közben elfeledkezünk a mögöttünk lévő útról – mutatott rá. Végül elmondta, hogy olyan erőforrás a keresztény kultúra, mely az európai civilizáció, a szabadság és a közös jövő záloga., és minden keresztény közösség az igazság keresésének és kimondásának kultúráját szolgálja.

Kocsis Fülöp az összetartozás és a keresztény egység jegyében beszélt arról, hogy az új templom faanyagát az erdélyi Gyimesről szállították Józsára, arról a településről, mely egykor része volt a görögkatolikus egyházmegyének, s melyben ma is élénk keresztény élet zajlik.

Az államtitkár ünnepi beszéde után Kramarenko Viktor, az Országos Ruszin Önkormányzat elnöke köszöntötte az egybegyűlteket.

SzD