Fotókkal

2021.11.18. 20:00

A szabadságharc megrázó mementói Debrecenben

Hősi honvédemlékmű és hadifogoly-temető is megbújik a cívisváros nyugati határában.

Fotó: Vass Attila

Sokan csak hírből, esetleg fotókról ismerik az 1848–49-es magyar szabadságharc egyik döntő ütközetének, a debreceni csatának a fő helyszínét és az emlékhelyét. Ez a terület a cívisváros nyugati határában lévő Balmazújvárosi út mellett található, és több irányból jól megközelíthető gépjárművel és kerékpárral is.

Fotó: Vass Attila

Nem bírtak a túlerővel

Az eredetileg Kokaslóhalom körüli ütközet után a magaslatot a magyar sereget vezető Nagysándor Józsefről, későbbi aradi vértanúról nevezték el. A honvéd vezérőrnagy ezen a kunhalmon állította fel a főhadiszállását, és ez azért volt jó választás, mert (ahogy arról napjainkban is meggyőződhetünk) kiválóan belátható róla a környék. Igaz, a csata napján a tábornok éppen az Aranybikában ebédelt, amikor jelentették a Paskievics vezette, sokszoros túlerőben lévő, 80 ezres orosz cári csapat érkezését. Az elvesztett harcot követően Nagysándornak sikerült elmenekülnie és csatlakoznia Görgei Artúr alakulatához, ám mivel végül augusztus 13-án, Világosnál letették a fegyvert, ő sem kerülhette el a kivégzését. A nem felejtő utókor 1899-ben emelte a 8 méter magas, debreceni obeliszket a halom tetejére. Az emlékmű táblája szerint a mieink hősi elszántsággal küzdöttek a szabadságért, s végül elvesztették a csatát, de honvédeink emléke örökké élni fog. Vasárnapi ottjártunkkor többen is sétáltak az egykori harcmezőn, sőt egy autós piknikező társaság is beszélgetett a Nagysándor-halom tövében. Átmentünk a közeli hadifogoly-temetőhöz is (melyet valószínűleg a Nagysándor-halomnál is kevesebben ismernek), s ezen a szívszorító helyen ezúttal nyitott kapuk fogadtak minket.

A táborparancsnok emelte

A most egyébként szépen gondozott sírkertben a Nagysándor-obeliszkhez hasonló emlékgúla található, körülötte pedig az itt eltemetett 1618 orosz katona sírhelyei, a neveiket feltüntető, arany betűs emlékfalak, valamint természetesen sok-sok növény. A tábla szerint ezen a különös helyen nyugszanak az 1915. június 10. és 1915. július 15. közötti kolerajárványban elhalt katonák. „Emeltette kegyeletből Ősbudai Rácz Béla 101. Gy. E. Tart. főhadnagy, ki ezen fogolytábor parancsnoka volt.”

Vass Attila

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában