2021.09.21. 11:30
Nem a korral jár, ha felejt!
A korai felismerés alapvető fontosságú, kérjünk demenciaszűrést a háziorvostól!
Az Alzheimer-világnap évente szeptember 21-én megrendezett eseménysorozat | Fotó: MW-archív
Fotó: Pesti József
Az Alzheimer-világnap a kórral kapcsolatos tévhitek eloszlatására és a társadalmi összefogás szükségességére hívja fel a figyelmet. Hazánkban becslések alapján 250-300 ezer fő él Alzheimer-kórral vagy egyéb típusú demenciával – mondta a Naplónak Cserbán Józsefné szociálpolitikus, a Modus Alapítvány kuratóriumi elnöke, kiemelve, számuk folyamatosan emelkedik.
– A növekvő tendencia az egész világon megfigyelhető. Ez mind az érintettekre, családjaikra, valamint a szociális és egészségügyi rendszerre egyaránt komoly terhet ró. Azt mondhatjuk, hogy új típusú kihívásokkal nézünk szembe, és ezzel csak közösen tudunk megküzdeni.
Örömünkre szolgál, hogy egyre többet beszélünk hazánkban is a demencia szindrómáról, mert minél tájékozottabbak vagyunk, annál hamarabb és célzottabban tudunk szükség esetén beavatkozni, és segítséget kapni vagy nyújtani
– mondta Cserbán Józsefné, aki önkéntestársaival szinte mindenhol jelen van, támogatja a demenciával élőket, illetve segítséget nyújt a családtagjaik számára. Az elmúlt években többször jártak Debrecenben, számtalan előadást is tartottak Alzheimer-kór témában. Továbbá megtudtuk, olyan megyénkben élő családokkal tartják a kapcsolatot, amelyek szükségét érzik, hogy hozzáértő szakemberek nyújtsanak felvilágosítást azzal kapcsolatban, hogyan szükséges otthon gondozni a kórral küzdőket.
Téves ismeretek
– Az átlagember ma még kevés ismerettel rendelkezik a témáról, így sok a félreértés, a téves információ. A hiányos ismeretek pedig sokszor előítéleteket szülnek az érintettekkel szemben. Sokan például azt hiszik, hogy az Alzheimer-kór vagy egyéb demenciák az idősödés törvényszerű velejárói, tehát ha valaki időskorú, akkor biztosan gondolkodási, emlékezési nehézségekkel is küzd – ez azonban nem így van. Ismerünk nagyon kreatív, kommunikatív és aktív életmódot élő időseket is, akik önállóan élik életüket, és érdemi segítség nélkül is jól érzik magukat a bőrükben.
A különböző demenciák tehát nem járnak kéz a kézben az idősödéssel, és nem téveszthetők össze az öregedéssel együtt járó természetes hanyatlási folyamattal.
Emellett fontos tudnunk, hogy a betegséggel évekig élhet az érintett személy jó minőségű életet önállóan, később pedig támogatással. A demenciával élő személy számos készsége, képessége éveken át megmarad, amelyekre alapozni lehet a gondozás során – hangsúlyozta.
A demencia szindróma gyűjtőfogalom. Nem egyetlen betegségre, hanem az agyat érintő különféle megváltozott állapotok leírására használjuk. A demenciáknak számos fajtája létezik, a szakemberek már több mint 100-féle demenciát különítettek el, attól függően, hogy milyen ok váltja ki a betegséget.
Mindkét nemet érinti
– A demenciák 65-70 százaléka a hátterében az Alzheimer-kór áll, amelynek oka a tudomány jelenlegi állása szerint ismeretlen, így sajnos a gyógymódja sincs meghatározva. Bár a betegség nem gyógyítható, tünetei gyógyszeres terápiával jó esetben tompíthatók. Férfiakat és nőket egyaránt megbetegíthet, de inkább 65 éves kor felett jelentkezik, és minél idősebb korúakat vizsgálunk, annál többeket érint a betegség. Szomorú tendencia azonban, hogy egyre fiatalabbakat és egyre többeket is megbetegít. Az érintettek kétharmada nő, amelynek egyik oka, hogy az idősebb korcsoportokban a nők száma egyébként is sokkal magasabb – ismertette.
Nagy Emese