Gyógyszergyártás és kutatás egy helyen: egyedülálló lesz Európában a debreceni üzem

Nemzeti Gyártó–Kutató–Oktató Középüzem néven épül új komplexum Debrecenben; a tervek szerint 2023-ban adják át, és egyedülálló lesz Európában, mert itt a gyógyszergyártás teljes vertikumában tapasztalatot szerezhetnek az egyetemi hallgatók.

Többek között erről is beszélt a pénteken megtartott sajtónyilvános projektnyitó online rendezvényen dr. Kovácsné prof. dr. Bácskay Ildikó Katalin, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar oktatási dékánhelyettese. Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal képviselője azt mondta, a kutatás szoros integrálása valósul meg a direkt ipari környezetbe.

A készülő épületkomplexumban a Gyógyszertudományi Kar és az Egészségipari Intézet is helyet kap, a projekt 7,4 milliárd forintból valósul meg.

– Egy kutató, oktató, kisszériás gyógyszergyártásra és ételkiegészítő termékek gyártására alkalmas egység jön létre, mely oktatói és ipari feladatokat is kiszolgál. A Debreceni Egyetem kulcsszereplésével egy nagyon jelentős gyógyszeripari ágazati fejlődés folytatódik tovább, mely révén Debrecen később egy európai léptékű gyógyszeripari multidiszciplináris központ lehet – jelentette ki prof. dr. Szilvássy Zoltán, az egyetem rektora a projekt nyitórendezvényén.

A Debreceni Egyetem (DE) tudományos és innovációs parkját, a Science Parkot érintően jelenleg hat komolyabb beruházás van folyamatban. Az első az Innovációs Központ, ami rövidesen elkészül. A többi öt építése idén indul; a PILOT Oltóanyag Üzem, a Nemzeti Koronavírus-Oltóanyaggyár, a Nemzeti Oltóanyaggyár és a járműmérnökképzést szolgáló járműlabor, továbbá a szóban forgó Nemzeti Gyártó–Kutató–Oktató Középüzem és Gyógyszertudományi Kar kivitelezése – számolt be róla Bács Zoltán, a DE kancellárja. Utóbbira a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 7,436 milliárd forint összegű vissza nem terítendő forrást biztosít az európai uniós támogatás segítségével, a Széchenyi-program keretében.

– A létesítmény egyedülálló és speciális lehetőséget teremt arra, hogy itt a direkt ipari környezetben az oktatás, kutatás is közvetlen kapcsolatban megvalósuljon – hangsúlyozta az online bekapcsolódó Sebők Katalin, a NKFIH vállalati innovációs elnökhelyettese. Azt is elmondta, hogy idén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap programjait egy nagyobb keretösszeggel hirdetik meg; 106 milliárd kutatási, 77 milliárd forint innovációs célra pályázható. Megjegyezte, a DE és a hozzá kapcsolódó innovációs ökoszisztéma eredményei igen jelentősek.

A tervezett épületkomplexum földszintjén két, gyógyszer és étrendkiegészítő termékek gyártására alkalmas üzem kap helyet, míg az emeleteken a Gyógyszertudományi Kar (GYK) tanszékei, oktatóhelyiségek, előadótermek, a gyógyszerfejlesztő laboratórium lesz – ismertette dr. Bácskay Ildikó Katalin, a GYK oktatási dékánhelyettese, az Egészségipari Intézet igazgatója. Megjegyezte, a 2003-ban alakult GYK-nak eddig nem volt saját épülete.

– A gyógyszerellátás biztonsága szempontjából kifejezetten előnye az üzemnek hogy gyors reagálású lesz; gyorsan tud termékek között átállni, egyébként főként szilárd gyógyszerformát, tablettát, kapszulát fog előállítani. Az étrendkiegészítő-gyártás azért fontos, mert ma fokozott a bizalom a növényi hatóanyagú szerek iránt. Erre vonatkozóan az egyetemen rendkívül intenzív kutatások folynak, többek közt van egy görögszénaalapú kapszulánk, mely ugrásra kész, akár az új üzemben gyártható – árulta el Bácskay Ildikó.

Elmondta, hogy

hallgatóbarát környezetet alakítanak ki, és hogy kiemelt figyelmet fordítanak a kutatói utánpótlás nevelésre, ezt missziós tevékenységnek is tekintik. Bekapcsolódnak a gyógyszergyártószakmunkás-képzésbe is.

– Az infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a hallgatók lássák, az elméleti tudást hogyan lehet a gyakorlatban megvalósítani. Kiemelt funkció az oktatás, gyakorlati képzés, a hallgatók kutatási feladatokba való integrálása, továbbá a fejlesztés, termékgyártás révén gazdasági tevékenység végzése is – összegezte a dékánhelyettes.

SzT