Veszélyforrás a természetben: vigyázzunk a kullancsokkal!

– Mivel a kullancscsípés után akár egy hónappal is jelentkezhet bőrtünet, fontos emlékezni, hogy hol is történt csípés, amikor egy megmagyarázhatatlan bőrtünet keletkezik – hívja fel a Napló olvasóinak figyelmét dr. Szabó Imre Lőrinc, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika rezidense, akit a vérszívó rovar csípésének látványos tüneteiről, illetve annak veszélyeiről kérdeztünk.

„A csípés esélyét érdemes csökkenteni megfelelő ruházattal, a nem fedett bőrterületeken pedig kémiai rovarellenes szerekkel”

– tette hozzá a szakértő, aki arra is kitért, amennyiben a kullancs előzetesen olyan élőlény vérét szívta, amely hordozott bizonyos fertőzőképes organizmusokat (baktérium, vírus), akkor képes a csípésével a későbbiekben az adott fertőzéseket terjeszteni, ebben rejlik az igazi veszély.

Legyen nálunk csipesz!

Minden természetjáró kirándulás után érdemes és fontos átnéznünk saját és kirándulótársaink testét is, kullancsok után kutatva. Dr. Szabó Imre Lőrinc kiemelte, a vérszívó önmagában ártalmatlan és fájdalmatlan csípésének jelentőségét az esetlegesen – de nem törvényszerűen – terjesztett fertőzések adják.

„A kullancsot úgy kell eltávolítani, hogy minimalizáljuk az esélyt a gyomortartalmának a bőr irányába történő visszajutására.”

– Ezért közvetlenül a bőr közelében kell erre alkalmas, kecses eszközzel megragadni, amely csupán a rovar fejét érinti. Miután megfogtuk a kullancsot, lassan kell a bőr felől távolítani, nem szabad gyorsan kitépni. Hagyjuk, hogy a húzás hatására maga engedje el szájszervével a bőrt, különben beszakadhat a feje. Ha körülbelül egypercnyi, türelmes próbálkozás után sem járunk sikerrel, csak akkor kell erősebben kiemelni – nyilatkozta a szakértő, aki azt javasolja, érdemes beszerezni a kifejezetten erre kifejlesztett csipeszt, ha valaki olyan vidéken tervez kirándulni, ahol számolni kell a kullancsok jelenlétével.

Általában nem viszket

A kullancsok által terjesztett fertőzések közül legismertebb a Borrellia baktériumok okozta Lyme-kór, melynek több megjelenési formája is ismert. – A csípést követően (legalább 24 órával, de akár egy hónap múltán) keletkezik egy fokozatosan növekvő, ovális, piros vagy lilás-piros folt. Ezt nevezzük erythema migransnak. Az általánosan bevett elképzeléssel ellentétben nem kokárdarajzolatú kezdetben, sőt, a növekedés alatt sokszor még tenyérnyi méretben is teljesen egyszínű. Természetesen az elhelyezkedés módosíthatja a bőrtünetet, az arcon például egy lassan vándorló függőleges piros csík utalhat Lyme-fertőzött kullancs csípésére – részletezte dr. Szabó Imre Lőrinc, aki arra is felhívja az olvasók figyelmét, hogy a rovar okozta csípés általában tünetmentes, tehát nem társul hozzá sem viszkető érzés, sem fájdalom.

Forduljunk orvoshoz!

Amennyiben egy kullancscsípés után tehát legalább egy nap késéssel, fokozatosan növekvő és legalább három napig tartó, ovális bőrtünetet észlelünk magunkon, mindenképp forduljunk orvoshoz.

– Egyértelmű erythema migrans esetén antibiotikumkúra szükséges, a megfelelő és kellő ideig (akár 20-40 napig) adott kezelés pedig effektív. Ez azért is fontos, mert a Lyme-betegség labordiagnosztikája (vagyis a fertőzöttség igazolása) nem tökéletes, ezért csak indokolt vagy kétes esetekben javasolt. A klinikai tünetek alapján pedig még a laborvizsgálattal negatívnak minősített beteget is szükséges kezelni. A sikeres kezelés a bőrtünet megszűnésé mellett megakadályozza a Lyme-betegség későbbi szövődményeinek kialakulását – magyarázta a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, gyakran úgy jelentkezik ez a bőrtünet, hogy a beteg nem tud beszámolni a kullancscsípésről, mert nem emlékszik rá. Előfordulhat az is, hogy valamilyen antibakteriális kenőccsel, vagy más tünetek miatt adott antibiotikummal sikerül kezelni a jelentkező tüneteket. Ez viszont megnehezíti a diagnózis felállítását, ráadásul a bőrtünet eltűnésének ellenére a baktérium jelen marad a szervezetben. Ezért az esetlegesen már alkalmazott kezelésekről is mindenképp számoljunk be a minket vizsgáló orvosnak.

Főleg idegrendszeri panaszokat okoz

A Lyme-betegségnek a látható jelek mellett szív-, ízületi és neurológiai tünetei is lehetnek. A kullancscsípés a fent említetteken kívül más, főleg idegrendszeri panaszokat (például vírusos agyvelőgyulladást) okozó fertőzéseket is terjeszt, amelyeknek vagy nincs, vagy csak ritkán jelentkező és nem jellegzetes bőrtünete van.

„Ezek közül a bőrgyógyászati szempontból fontosak a Rickettsia baktériumok, amelyeknek több tagja képes „foltos lázat” okozni. Európában hozzávetőlegesen tíz ilyen ismert.”

– Amerikában a legsúlyosabb típus a sziklás-hegységi foltos lázat okozza, amelynek jellegzetes bőrtünetei a súlyos általános tünetek (láz, kimerültség, fejfájás, valamint étvágytalanság) után keletkeznek. Ez Magyarországon igen ritka, azonban súlyos, így távoli utazásokról hazatérőknél kell inkább gondolni rá – tette hozzá bezárólag a Debreceni Egyetem szakembere.

Berecz Dorina