Újrahasznosítás, megújuló energia, elektromobilitás: a jövő jelszavai

A június 5-ei világnapon a helyi erőforrások használatára és a szemétképződés csökkentésére hívják fel a figyelmet.

Fotó: Kiss Annamarie

A környezetvédelmi világnapról az 1972. június 5-16. között Stockholmban megrendezett I. Környezetvédelmi Világkonferencia nyitónapjához igazodva emlékeznek meg szerte a világon. Azóta a világnap központi rendezvényeit minden évben más országban és más témában tartják. A megrendezés célja, hogy széles körben felhívja a figyelmet a környezetszennyezés káros következményeire, valamint szorgalmazza az együtt gondolkodást és a közös cselekvést. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyt fektetnek a helyi erőforrások minél szélesebb körben történő felhasználására, a szemét- és hulladékképződés csökkentésére, valamint a környezetszennyezés megelőzésére. A hazai, illetve a hajdú-bihari aktuális környezetvédelmi problémákról a megyei kormányhivatalt kérdeztük.

A szálló por problémája

Hazánkban a légszennyezés terén a legnagyobb problémát a PM10 (kisméretű szálló por) részecske-szennyezettség jelenti. Ennek forrása a közlekedés (különösen a dízel gépjárművek) mellett a lakossági szilárd tüzelés. A nitrogén-oxidok kibocsátását szintén a közlekedés okozza, de az egyéb tüzelési, termikus eljárások is hozzájárulnak. Az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor, 2004-ben készültek levegőtisztaság-védelmi intézkedési programok, amelyeket a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek állítottak össze. Ezek tartalmaznak minden olyan intézkedést, amely az adott zóna, terület levegőminőségének javításához hozzájárul. Számítások szerint az intézkedések hatására a PM10-kibocsátás tekintetében átlagosan 10-20 százalékos csökkenés érhető el.

A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet értelmében a 9. jelű légszennyezettségi zóna Debrecen környéke, a zónához Debrecen, Ebes és Hajdúszoboszló közigazgatási területe tartozik.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal idén kiemelt feladatként végzi az említett zónára vonatkozó levegőminőségi terv felülvizsgálatát.

Magyarország Kormánya fontos feladatának tekinti a lakossági tüzelési módokkal kapcsolatos tudatformálást, ezért indította el a „Fűts okosan” kampányt. A kampány célja megismertetni a lakosságot a légszennyező fűtési módok egészségügyi veszélyeivel, felhívni a figyelmet a helyes fűtési technikákra és a hulladékkal való tüzelés veszélyeire. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal e téren végzett hatósági feladatellátása során a téli időszakban a lakossági tüzelőberendezésekkel okozott levegőszennyezéshez kapcsolódóan végez hatósági ellenőrzéseket.

Zaj az utak mellett

Nagy területen terhelik a környezetet a közlekedési létesítmények és a jelentősebb ipari üzemek. Az utak, vasutak, repülőterek zajcsökkentése azonban nem könnyű feladat. A legjelentősebb zajforrás-csoportok kezelésére vonatkozó intézkedési tervek készítése, stratégiai jellegű döntések megalapozása stratégiai zajtérképek alapján történik. A 100 ezer főnél több lakosú városok stratégiai zajtérkép készítésére kötelezettek. Debrecen Megyei Jogú Város Stratégiai Zajtérképe 2018 végén elkészült, majd tavaly az intézkedési terv is. A stratégiai zajtérkép egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint a jelentősebb ipari üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Az ötévente megújítandó stratégiai zajtérképek alapján az érintett önkormányzatok ugyancsak ötévente kötelesek intézkedési tervet készíteni. Ezekben nemcsak a zajos területek terhelésének mérséklésével, hanem a még háborítatlan területek védelmével is foglalkozniuk kell.

Vasúti zajterhelés Debrecenben a 100-as vasútvonal mellett, kisebb mértékben a Nyírábrányba menő vasút környezetében mérhető.

Az üzemi zajterhelés nem jellemző a városra. A repülőtér zajterhelése kizárólag a repülőtér közvetlen környezetét érinti mérsékelten.

A közúti közlekedés okozta zajterhelés általánosságban egész Debrecenre jellemző. Igaz, alacsony mértékben.

A főutak bevezető szakaszain és a közvetlen környezetében azonban ez a terhelési forma drasztikusan megemelkedik. Kiváltképp a 4-es, a 33-as főúté, de emögött nem sokkal marad el a 471-es és a 48-as és a 35-ös főúté sem.

Dr. Árnyas Ervin Mihály, a megyei kormányhivatal biológusa ellenőrzi a vízminőséget Hajdúszoboszlón, a Keleti-főcsatorna mellett | Fotó: Kovács Péter

Ellenőrzött telepek

Hajdú-Bihar megyében közel száz olyan létesítmény van, amelyek egységes környezethasználati engedéllyel rendelkeznek. Ezek között találhatók energiaipariak, vegyi üzemek, hulladékkezelők, élelmiszeripariak, a létesítmények mintegy kétharmada azonban állattartó nagyüzemi mezőgazdasági telephely. A megyei kormányhivatal illetékes szakemberei ezeket a termelőegységeket rendszeresen ellenőrzik. Az érintett környezethasználati engedéllyel rendelkező gazdasági társaságoknak emellett évente adatszolgáltatási kötelezettségük is van a kormányhivatal felé, továbbá több létesítmény üzemeltetőjének folyamatos mérési kötelezettsége van. Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy tevékenységeiket öt évente felül kell vizsgálniuk, amit szintén a kormányhivatalnak kell jóváhagynia. A kormányhivatal az ellenőrzései során feltárt szabálytalanságok és a határértékek feletti károsanyag-kibocsátás esetén azonnal intézkedik.

Harc az illegális lerakók ellen

Hajdú-Bihar megyében egy sem fizikai, sem kémiai úton le nem bomló hulladékot fogadó hulladéklerakó üzemel Hajdúszoboszlón, három regionális hulladéklerakó található Debrecenben, Berettyóújfaluban és Hajdúböszörményben, valamint egy települési szilárd hulladéklerakó működik Nádudvaron. A regionális rendszerekhez lerakó, válogatómű, illetve komposztálótelep tartozik. A bezárt lerakóval rendelkező települések legnagyobb része ezekhez, kisebb része pedig a szomszédos megyékben alakult regionális rendszerekhez csatlakozott. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a lerakók ellenőrzését rendszeresen végzi.

Július 1-jével kezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása. A hulladék helytelen gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, feldolgozása, lerakása esetén a lehető legszigorúbb intézkedéseket vezetik be.

Ösztönzik az újrahasználható termékek elterjedését, és hasznosítják az újrafeldolgozható hulladékot. Az ezzel kapcsolatos részletes intézkedéseket a kormány tavasszal fogadja el.

Fókuszban a klímaváltozás

A klímasemleges kibocsátást 2050-re kell elérni, ez több elemből áll majd össze.

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, hiszen mindannyian tiszta vizet, tisztább levegőt, tisztább környezetet szeretnénk. A Magyar Kormány célja, hogy 2030-ig a villamosenergia-termelés 90 százalékban karbonsemleges legyen, 2050-re pedig a klímasemleges kibocsátás a cél, ami a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével és átfogó közlekedészöldítési programmal érhető el. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az év végéig dolgozza ki a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges hosszú távú, átfogó Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát.

Az éghajlatváltozás, a szélsőséges időjárási jelenségek gyarapodása a világon mindenütt egyértelműen érzékelhető, az általuk okozott természeti, gazdasági és társadalmi hatások egyre több embert érintenek. A nemzeti klíma- és energiapolitikával szemben négy szinten fogalmazódnak meg meghatározó követelmények: igazodni kell a klímavédelmet szolgáló nemzetközi és európai uniós vállalásainkhoz, az egész Kárpát-medencét érintően érvényes válaszokat kell adni, és a hazai környezetet tekintve is meg kell felelni minden előttünk álló kihívásnak. Elsődleges feladat a Kárpát-medence természeti környezetének, gazdag vízkészletének, termőföldjeinek, erdeinek, változatos élővilágának megóvása, megőrzése.

Kovács Zsolt

Több erdő és elektromos buszok

A szaktárca már kidolgozta a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelynek az alábbiak a főbb elemei.

2021-től betiltjuk az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, így különösen a műanyag poharakat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és bevásárló táskákat.

Július 1-jével megkezdjük az illegális hulladéklerakók felszámolását. A hulladék helytelen gyűjtése, kezelése, ártalmatlanítása, feldolgozása, lerakása esetén a lehető legszigorúbb intézkedéseket vezetjük be.

Az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot energiává alakítjuk át, hogy azt a magyar családok, magyar vállalkozások használhassák fel.

Szigorúan fellépünk a multinacionális cégekkel szemben, hogy környezetbarát technológiákat alkalmazzanak. A magyar KKV-k megújuló energiatermelését pedig 32 milliárd forinttal támogatjuk.

Minden újszülött után tíz fát ültetünk. Ez évente egymillió fát jelent. 2030-ra az ország erdővel borított területe 27 százalékra nő.

Tíz év alatt meghatszorozzuk a naperőművek kapacitását. Segítünk, hogy a háztartások áramszámlája tartósan alacsony szinten maradjon. Olcsó, innovatív energiát biztosítunk a magyar családok számára.

Segítjük a magyar háztartásokat, hogy saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. 2030-ig legalább egymillió okos fogyasztásmérőt telepítünk a villamosenergia-fogyasztás szabályozhatóvá tételére.

Nem leszünk Európa roncstemetője, a szennyező autók behozatalát szigorúan korlátozzuk. Megreformáljuk az elektromobilitás ösztönzési rendszerét, megteremtjük annak lehetőségét, hogy a kis és olcsó autók nagyobb támogatást kapjanak.

A tiszta levegő biztosítása és a klíma védelme érdekében indított Zöld Busz Program keretében 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken.