Ritkultak a jégverések

Miközben a szabadban havazott, addig a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei székházában a nyári jégkárok csökkenéséről, az új jégkár mérséklő rendszer eredményes működéséről számoltak be hétfőn az illetékesek. Szólláth Tibor a szervezet elnöke elmondta: a klímaváltozás miatt egyre szélsőségesebb az időjárásunk. Például a hosszú száraz időszakokat rövid, de annál csapadékosabb időszakok követik, ami nagyon megnehezíti a mezőgazdaságból élők dolgát. A csapadék sokszor zivatarok formájában, jéggel kísérve érkezik. – A jégkármérséklő úgy működik, hogy ezüstjodidos anyagot kell felpárologtatni a jég kialakulásának a helyszínén. Ennek hatására a jég sokkal kisebb szemű lesz és bőséges csapadékkal jön, így lényegesen kisebb kár keletkezik – magyarázta az elnök.

A környező országok jege

– Az látszik, hogy az elmúlt két évben rendkívüli mértékben csökkentek a jégkárok a mezőgazdaságban megyénkben – jelentette ki Szólláth Tibor. Arról is beszámolt, hogy a jég gyakran nem Magyarország fölött, hanem határainkon túli felhőkben képződik, ott ahol nincs ilyen védelem, de nálunk, a mi határ menti területeinken hullik le. A probléma megoldásáról tárgyalásokat kezdtek a környező országokkal – derült ki a tájékoztatón.

A jégkár mérséklő rendszer egyes részei automatikusan lépnek működésbe, más részét emberek indítják. (A Hajdúszováton élő Szöllősi László idén 62 jég-gyanús esetben avatkozott közbe időben a generátorral, mindannyiszor eredményesen, arra nem volt jégverés, amiért most oklevéllel ismerték el a munkáját.)

A kaotikus időjárás hatása

Szólláth Tibor megyénk mezőgazdaságának idei teljesítményéről is beszélt. Mondandója elején arról számolt be, hogy a tavalyi rendkívül száraz őszt hasonlóan csapadékszegény tél követte. (Akkor egyes helyeken már öntözték a búzát azért, hogy kikeljen.) Aztán jött a nagyon esős, hűvös idei május, majd a sok hőségnappal tarkított nyár. Az idei ősz nagy része megint aszályt hozott. – Most az őszi vetésű növények nagyon jól indultak, talán már túl jól is – jellemezte a pillanatnyi helyzetet.

Egész jó termésátlagokkal

Örvendi László, az agrárgazdasági kamara általános alelnöke a folytatásban arra emlékeztetett, hogy Hajdú-Bihar az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági területe. Fő növényeink hagyományosan a kukorica, a napraforgó és a gabonafélék. A gazdák 12-13 ezer hektáron csemege kukoricát, csaknem 5 ezer hektáron zödlborsót termesztenek. A rendkívüli időjárás ellenére az országos átlagnál jobb terméshozamokat értek el megyénkben ezekből a növényekből – emelte ki. Hangsúlyozta: a jó eredmény elsősorban a nagyobb műtrágya felhasználásnak köszönhető. – Hiába volna meg a tudás más növények termesztéséhez, azokra sajnos nincs megfelelő kereslet – fogalmazott Örvendi László. Arra is panaszkodott, hogy a csemege kukorica és a zöldborsó felvásárlási ára egyre alacsonyabb, miközben emelkednek ezek előállítási költségei.

Az általános alelnök szerint viszont Hajdú-Biharban ott ahol nem vitte el a tavaszi fagy, szép lett idén az alma, a meggy, a cseresznye és a kajszibarack termés.

Örvendi László végül a kukorica alacsony felvásárlási árait is kritizálta. – Tavaly 43 ezer forint volt a kukorica tonnája, idén csak 39 – 40 ezer, forint miközben a költségek növekedtek – fejtette ki.

Az erdőtelepítés lehetősége

Antal Szabolcs, a megyei agrárgazdasági kamara növénytermesztési osztályvezetője a dél-nyírségi, Hajdúsámson környéki rész idei mezőgazdasági eredményeiről elmondta: a gyengébb minőségű, néhány aranykoronás földeken elsősorban a kertészeti tevékenység a jellemző. Ezeken a részeken 2019-ben örvendetesen nőtt a torma és a paradicsom termőterülete.

Beszámolójából kiderült, hogy Hajdú-Biharban az étkezési burgonya vetésterülete csökkent idén, amely elsősorban az aszály és a burgonyavész nevű növénybetegség miatt alakult így. – Az ilyen növények művelése mindig is sok kézimunkát igényelt. Most is így van ez, miközben megjelent a munkaerőhiány a térségben, ez okozza a legnagyobb problémát – fejtette ki a szakember. Úgy vélte, hogy ezeken a rossz adottságú területeken, a csekély haszon miatt egyre többen gondolkodnak az erdőtelepítésen.

Öntözésfejlesztés várható

Szólláth Tibor a tájékoztató ezen pontján megjegyezte, hogy a gazdák körében végzett igényfelmérés alapján a következő években komoly öntözésfejlesztés várható, melyhez a vizet a Keleti-főcsatornából akarják biztosítani.

Oláh Péter, a megyei agrárgazdasági kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajnából jelentős mennyiségű kukorica és napraforgó került be Európába, ami az itteni árakra is hatással van. Romániában 1 millió 300 ezer sertést vágtak le a sertéspestis miatt. Így az a kukorica mennyiség, amelyet ezek az állatok fogyasztottak volna el, minden bizonnyal szintén megjelenik majd az európai piacon.

Szavaiból az is kiderült, hogy közben Dél-Amerikából, főleg Brazíliából óriási mennyiségű csirkehús érkezik, ami lenyomja az itteni csirke árakat. – 3-6 hetes csirkékkel megpakolnak egy nagy hajót. Amíg átjön Európába addig megnőnek a jószágok, majd állategészségügyi ellenőrzés nélkül feldolgozzák őket. A trágyát, a melléktermékeket menet közben az óceánba öntik – magyarázta a szakember.

OCs