Egyre gyakrabban okoznak balesetet a „horrorkaravánok”

Naponta több száz túlterhelt autószállító szeli át Magyarországot, a híradásokban pedig egyre gyakrabban szerepelnek árokba borult horrorkaravánok. Főként román autószállítóknál látható a „vontató vontat egy vontatót” mutatvány, s miközben a benzinköltségen spórolnak néhány tízezer forintot, mások életét veszélyeztetik, hiszen elég egyetlen rossz mozdulat, borul az egész.

– A közúti közlekedésben olyan extrém terheléssel, bizarr utánfutókkal útnak induló autószállító trélereket, járműszerelvényeket értjük horrorkaravánokon, amelyek a közutakat úgy veszik igénybe, hogy a rakomány elhelyezése, súlya veszélyes, nem a jogszabályi előírásoknak megfelelő, így magukra és másokra veszélyt jelentenek – ismertette a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság a Napló kérdésére.

Megyénkben is egyre gyakrabban találkozhatunk veszélyes járműszerelvényekkel, ennek oka lehet, hogy több száz kilométernyi autópálya és főút szeli át Hajdú-Bihart, valamint határátkelőhelyeinken több ezer áruszállító jármű kel át Romániába.

Megtudtuk, ezekre a járműszerelvényekre az 561/2006 EK rendelet alapján a vezetési és pihenőidő-előírások nem vonatkoznak, nem tachográfkötelesek.

Veszélyt hurcol, országokon át

– Ezek általában a 3,5 vagy 7,5 tonna össztömeget nem haladják meg, és nem végeznek kereskedelmi áruszállítást, ezért nem vonatkozik rájuk az előírás. Ezen járművek vezetőinek vezetésre képes állapota kipihentség szempontjából nem ellenőrizhető – tudatta a rendőr-főkapitányság.

Mindig túlsúllyal

A horrorkaravánok kapcsán egy debreceni autószállítóval is beszélgettünk, aki nap mint nap testközelből tapasztalja meg a véget nem érő kisteherautó-vontatmányok közúti veszélyeit.

– Először is meg kell különböztetni autómentést és autószállítást, teljesen más felépítményt igényel a kettő. A törvény úgy mondja, hogy autómentés az, ami 100 kilométeren belül történik, de én ezt úgy gondolom, autómentés az, amikor egy sérült járművet viszünk. Az autószállítás pedig az, amikor kimegyünk külföldre, veszünk egy járóképes autót, s azt hazahozzuk. Az autómentéshez sokkal laposabb platós jármű kell, amire a sérült autók könnyebben feljönnek, míg a szállításhoz egy pofon­egyszerű tréler szükséges – mondta el Molnár Gergő, aki évek óta foglalkozik autószállítással. A vontató jellemzően kétezres évekbeli Iveco Daily, esetleg Mercedes Sprinter vagy Ford Transit autómentő. A hátán személy­autót, kisteherautót visz, de többnyire trélert is vontat, amelyen további két autó vagy kisteherautó utazik.

– A szállításkor két csoport van: vagy egy terepjáróval húzzák az utánfutót, vagy olyan kisteherautóval, ami magára is vesz autót, és még utánfutót is húz. Ezek a gépkocsik mindig túlsúllyal járnak. Egy autómentő 2300 kiló általában, még beleül a sofőr, felszereléssel 2400 kilóból jön ki, s ezek 3,5 tonnában futnak. Egy 1100 kilós kocsit lehetne felrakni rá, egy Suzuki Swift mondjuk 800 kiló, 1100 kilóba körülbelül egy Ford Focus méretű kocsit lehetne felrakni rá, úgy férne bele hivatalosan a 3,5 tonnába. Ami ezen felül van, mondjuk egy Škoda Octavia, azzal már fixen túlsúly van – magyarázta Gergő.

A megengedett súlyhatár átlépése esetén a jármű menetstabilitása megváltozik, még akkor is, ha a súlyhatárt betartva a maximális terhelhetőséget kihasználva közlekedünk, és ha ehhez például sebességhatár be nem tartása is társul, akkor még veszélyesebb lehet például egy hirtelen fékezés, megállás.

Körültekintően vezetni

A dupla trélernek is van két kategóriája: a tandemnek középen van két vagy három tengelye, ezek az utánfutók 8-8,5 méter hosszúságúak, amire két kisautó felfér. A másik típusúnál elöl van egy tengely, hátul kettő, ezek sokkal biztonságosabb, masszívabb felépítmények.

– Ez a duplafutós „történet”, amikor két kocsit hoznak, az esetek 80 százalékában túlsúllyal jár. Számoljunk egy tonnát egy futóra, akkor már csak 2,5 tonna terhet helyezhetünk rá, nagyon ritka, amikor tényleg két 1250 kilós kocsit raknak rá. Mostanában rengeteg baleset emiatt történik, Mercikkel borulnak fel, hiszen egy négyméteres kocsival húzunk egy nyolcméteres szerelvényt. Bár megvan a teljesítménye, fék­ereje is hozzá, de ha rosszul pakolja az ember az utánfutót, a négy tonna vontatmány a kéttonnás autót oda teszi, ahova akarja. Körültekintően kell velük közlekedni, a fékezésre, gázadásra, előzésre nagyon oda kell figyelni, hiszen ez tiszta fizika. Messze van a vontató és a vontatott jármű tengelye, a legkisebb kormánymozdulatra a hátulja akár 30 centimétert is mozoghat, így ha rosszul van pakolva a jármű a szerelvényen, akkor nagyon egyszerűen fel lehet vele borulni – mutatott rá Gergő.

Akármire tesznek egy utánfutót…

A horrorkaravánokat a spórolás hívta életre. A viszonylag olcsó német használt autókból a román piac profitál, főként, ha egy füst alatt minél több járművet sikerül leszállítani.

– Spórolásról szól. Látjuk, hogy ebből az irányból mennek Németországba, ilyenkor már egy autómentőre felraknak egy futót, az húz egy futót, azon is egy autómentő, azon futó, tehát az egyik irányba már az üzemanyagot megspórolják. Ki lehet számolni, hogy egy ilyen szerelvény 12-13 litert eszik, elmennek Münchenig, az körülbelül 1000 kilométer, megspórolnak 130 liter üzemanyagot, körülbelül 60 ezer forintot. Valamennyivel többet fogyaszt ugyan a húzó jármű, de nem hatvanezer forinttal. A másik probléma az, hogy sokszor nem is autóval mennek ki, hanem repülővel, vagy egy kollégájuk mellé beülnek, és akkor ott vesznek egy autót, azon van egy vonóhorog, mögé tesznek egy trélert, vesznek egy másik kocsit is – ők bármire tesznek egy utánfutót. Rengeteget járok mentés és szállítás miatt az autópályán, látom, hogy 120-130-cal húzzák a trélert, elég egy rossz mozdulat, és könnyen fel lehet vele borulni. Ehhez jön még az, hogy vannak olyan sofőrök, akik kilométer után kapnak fizetést, rengeteget kell fordulni a sofőrnek, hogy a végén normálisan keressen, ami azt jelenti, hogy szinte megállás nélkül megy, ki van merülve, sokszor azért van sok baleset, mert elalszik, nem tud koncentrálni – mondta el Gergő.

Kiss Dóra