Mégis mi legyek, ha felnövök?

Van, aki már óvodában tudja, van, aki csak azt hiszi, de akad olyan is, aki közben jön rá, hogy mégse tudja. Mégis mik legyünk, ha nagyok leszünk?

A pályaválasztás nehézségeit boncolgattuk egy fiatalos, szakértő csapattal: Bakó Pannával, Kisfaludy Lillával és Pántya Ágnessel.

– Régen könnyebb volt életpályát választani. A hivatások szinte nemzedékeken át öröklődtek, így nem kellett azzal megküzdeni, mit is válasszon magának az ember. Manapság kisebb káoszban találják magukat a fiatalok. Sokszor nincsenek azzal tisztában, melyik szakma mit takar pontosan, mik a lehetőségeik, miben tehetségesek, mivel szeretnének foglalkozni, hogy a világ rohamos változása mit hoz a jövőben, vagy hogy melyik szakma fogja megadni a vágyott életet. Vannak, akik egész fiatalon tudják, mivel akarnak foglalkozni, míg mások az érettségi előtt találják ki.

A szükséges erőforrások befektetése a legtöbbször meghozza a gyümölcsét, legyen az évtizedes vagy csak pár hónapos cél is – mondta a Naplónak Kisfaludy Lilla szervezetfejlesztő. Nem azon múlik az egyén sikeressége, hogy óvodás korától már egy adott szakmára készül. Pántya Ágnes HR-es úgy véli, pályaismeretünk fejlesztésével már akkor is foglalkozunk, mikor még nem is vagyunk tudatában. Ilyen az is, mikor gyerekként nagyjából el tudjuk mondani, mit csinálnak például a szüleink a munkahelyükön.

– Hogy ennek mekkora szerepe van pályaválasztásunk alakulásában, jól mutatja, hogy az általános iskola kezdetén sok gyerek tanár akar lenni: azzá akarunk válni, amit ismerünk.

A pályaismeret azért hálás dolog, mert egyszerűen fejleszthető, és nagyon sokat tud segíteni abban, hogy jól válasszunk szakmát. Fejlesztéséhez már az is elegendő, ha a környezetünkben lévő emberektől kérdezősködünk a munkájukról – tette hozzá.

Pályaorientáció

Sokszor hallott fogalom, manapság igen népszerű. De mit is jelent pontosan?

Egyik oldalról a munkaerőpiac ismerete (hozzátartozik a pályaismeret is), másik oldalról pedig az egyén önismerete. Célja, hogy az összegyűjtött ismeretek fényében olyan döntést hozhassunk, ami végül kielégítő pályaválasztást fog eredményezni.

Munkaerőpiaci nyomás

Nagy csapdája lehet döntésünknek, ha az alapján választunk egy bizonyos pályát, mert úgy véljük, azzal mindig lesz munkánk, holott nincs hozzá érzékünk vagy nem szeretjük.

Bakó Panna – szintén a humán erőforrás területén dolgozó szakemberként – a következőképp látja: – Napjainkban a technológia és digitalizáció térhódítása hatással van a munkákra, ezzel a szakmákat is befolyásolja. Lesz olyan szakma, amelyre a jövőben alig vagy egyáltalán nem lesz szükség. Ilyen szinten természetesen figyeljük a munkaerőpiacot, de a választáskor önmagunkra koncentráljunk. Létezik sok teszt, mely segít minket behatárolni abban, hogy mi felé induljunk el, ha bizonytalanok vagyunk. Összességében azt gondolom, legyünk tisztában bizonyos szinten a munkaerőpiaccal, de ne ez alapján válasszunk – mutatott rá.

Útközben módosítani

Akkor sem szabad kétségbe esnünk, ha időközben jövünk rá arra, hogy rossz úton haladunk. Soha sincs késő változtatni, főleg nem egy, a jövőnket ilyen mértékben érintő kérdés esetén. Váltani persze mindig nagyon nehéz, tele van bizonytalansággal.

A szakértők úgy vélik, a személyiség érésével, az önismeret mélyítésével a pályára való rálátás is módosulhat.

– Mindig fordítsunk időt önmagunk megismerésére is. A pályamódosítás – inkább használjuk ezt a kifejezést, mint a pályaváltást – mindig új készségek, képességek fejlesztésével is jár. Gondoljuk át, valójában el akarjuk-e hagyni az adott pályát, vagy inkább csak más kihívásokra van szükségünk, de az adott területen belül – tette hozzá Bakó Panna.

Érdemes-e elmennünk pályaválasztásunk előtt szakemberhez? A szakértők azt tapasztalják, egyre többen keresik fel őket. Ezt rendkívül tudatos döntésnek értékelik, azonban úgy vélik, nem minden esetben szükséges hozzájuk fordulni. Mielőtt úgy határozunk, hogy felkeresünk egy tanácsadót, bizonyos szintű önismerettel, nyitottsággal és belátással érdemes rendelkeznünk, és nem azt várni, hogy majd ő megmondja, mit tegyünk.

– A tanácsadó a pályák, a munkahelyek és munkaerőpiac ismeretével kiválóan tudja támogatni az egyén érdeklődési körének megfelelő, az egyén karaktere és beállítódása szerinti pályaválasztást, ahol kiteljesedhet, kiaknázhatja adottságait és tudását, viszont a döntéshez szükséges motivációt az ügyfélnek kell hoznia – mondta Kisfaludy Lilla.

Többlépcsős folyamat

Először tisztázzuk, mi is érdekel minket igazán. Ha szükséges, próbáljunk ki új dolgokat szabadidőnkben, s nézzük meg, mennyire képes lekötni, mennyire szeretjük.

Ha ezt megtaláltuk, következő lépésként azt kell megvizsgálnunk, kellően megfelelünk-e az adott foglalatosságnak.

– Nem az számít, ki mennyire jó matekból vagy fizikából, inkább azok a háttértényezők, amik megalapozzák az egyes tárgyakban való teljesítményt. Ilyen például a számolási készség, a logikai gondolkodás, valamint a kommunikációs készség és az érzelmi intelligencia is.

Az érdeklődésen és a képességeken túlmenően fontos az önismeret a munkaértékekhez és a munkastílushoz kapcsolódóan; ezek azonban általában csak a pálya későbbi szakaszain jönnek elő, amikor már nem csupán foglalkozást, hanem munkahelyet is választunk – tette végül hozzá Pántya Ágnes.

Laszkács Denise