Várják az M47-est a megye déli határán

Komádi Dél-Biharban van, városhiányos környezetben. Miként tudja betölteni a központi szerepét?

Berettyóújfalu kivételével nem található a környékünkön nagyobb város, ennek hiányát pótoljuk. Nemcsak Dél-Bihar, hanem Észak-Békés kisebb településeinek is központja tudunk lenni. Egyrészt kereskedelmi központ vagyunk, másrészt a szolgáltatásokban is, többek között az egészségügyben az orvosi ügyelettel és a gyógyszertárral, továbbá a hivatalos ügyek intézésében a kormányablakkal. Van gyermekorvos, fogorvos és mindhárom felnőttpraxisunk be van töltve, továbbá működik a mentőállomásunk. A katasztrófavédelmet a városi önkormányzati tűzoltóság biztosítja. A térség pályázati támogatásokkal tud előrelépni, és ebben a falvak konzorciumi partnerei, gesztorai vagyunk. A helyi infrastruktúrát folyamatosan fejlesztjük. A környező helységekkel közúton van összeköttetésünk. Berettyóújfalu felé kimondottan jó. Magyarhomorog irányába vannak gondok, és vélhetően előbb-utóbb Észak-Békés felé is jobb utak lesznek.

A térség és Komádi is hátrányos helyzetű. Ennek felszámolására miben reménykedhetnek?

Amiben nagyon bízunk, az az, hogy munkahelyek biztosításával Debrecen fejlődésének hatása elér a megye perifériáján lévő helységekbe is. Az autópályákon 45-50 perc alatt ott lehetünk a Déli Ipari Parkban. Most is vannak Debrecenbe dolgozni járók. A tervezett M47-es gyorsforgalmi út meglétével gyorsabban be- és hazaérnének. Helyben is próbálkozunk, mégpedig egy 5,6 hektáros ipari parkot hozunk létre pályázati segítséggel. Érdeklődő van, de csak érdeklődő. Ahhoz, hogy komolyra forduljon, kellene az M47-es is. Így könnyen elérhetők leszünk. Az M47-es segítene hozzá bennünket ahhoz is, hogy Nagyvárad és Békéscsaba felé építsük kapcsolatainkat. Az M47 a környezetvédelmi hatástanulmányok és a tervezés szakaszában van. A legoptimistább megvalósítás szerint a 2020-as évek közepe felé készülhet el. Komádi óriási problémája, hogy a rendszerváltáskor rengeteg munkahely megszűnt, köztük 500-600 embert foglalkoztatók is. Most már csak egy varroda működik 80-100 fővel. Ha most is meglenne a rendszerváltáskori 1500-2000 munkahely, sokkal nagyobb megtartóereje lenne a térségnek is.

Mivel foglalkoznak a komádi emberek?

Nagyon sokan a szolgáltatásban, kereskedelemben, illetve a mezőgazdaságban dolgoznak. Az utóbbira inkább a nagyüzemi, akár több száz, több ezer hektáros termelés a jellemző. A városban az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató. Munkahelyekre Debrecenbe, Körösladányba, Szeghalomba és Füzesgyarmatra járnak. Az önkormányzatnak az ipari befektetők odacsábítására az ipari park létesítésén túl nem sok eszköze van. Nézzük a pályázatokat, volt néhány ipartelepet, szabad munkaerőt kereső vállalkozó. Jelentkeztünk mi is. Korábban még nem volt autópálya, tehát igazából nem keltettük fel a figyelmüket. Az autópálya, a gyorsforgalmi út hoz majd a mi vidékünkön is érezhető mozgást. A 750-800 közötti közmunkásból még mindig van több mint 500. A közmunkában a mezőgazdasági mellett a helyi sajátosságok programja működik. Betonelemgyártás, járdalap- és mederelem-készítés. A szociális hálót egy kicsit kiterjesztve az idősek gondozásában nagyobb részt tudunk vállalni. De szól a közmunka a város parkosításáról, karbantartásáról, rendben tartásáról is.

Furta felől érkezve két objektum is feltűnik. Az egyik a tévéadótorony, a másik a tejfeldolgozó. Mi van ezekkel az objektumokkal?

A tévétorony ellátja a funkcióját. A másik a túrórudigyár volt régen, most sajtgyárként működik. A befektető részéről nagy beruházás volt, bízom benne, hogy sikerül piacot találni, és a piac bevonzza a további befektetéseket, mert terveik vannak a területen. A sajtgyárban 15-20-an dolgoznak, jobbára helyiek.

Évek óta beszélik, hogy büntetés-végrehajtási intézet épül Komádiba. Hol tart most ez?

2016-ban pályáztunk, és sikerült bekerülni a BV-intézetek építésére kiválasztott nyolc település közé; ez idővel ötre szűkült, és ebben is benne vagyunk. A tervezés az utolsó szakasznál, a közbeszerzés előtti fázisnál tart. Ezt állami cég végzi, és bízom benne, hogy minél hamarabb elkezdődik az építkezés. Elég sok dokumentumot láttam erről, és azokból kiderült, hogy a létesítés folyamata már a szándéknál előrébb tart. Meggyőződésem, hogy meg fog épülni a fegyintézet. A BV-intézet a város keleti részén, a lakosságszám csökkenése miatt már korábban lényegében elnéptelenedett területen lesz. A majdani fegyintézethez utat építettünk, ez az út egyben az ipari parkhoz is vezet, és a mezőgazdasági területek megközelítését is szolgálja. Az útnak az ipari parkhoz kapcsolódó első kétharmadát pályázati forrásból, az utolsó szakaszát a kormányzattól kapott célzott támogatásból valósítottuk meg. Az intézet 230 embert foglalkoztat majd. Befejeződött a fegyintézet számára a dolgozók képzése. A helyi börtön híján egy részük elhelyezkedett a civil életben, néhányan vállalták, hogy más BV-intézetben végzik munkájukat. Ha pedig itt is meglesz a börtön, akkor remélhetőleg visszajönnek Komádiba, aki pedig máshol helyezkedett el, visszatérhet ehhez a tanult szakmájához.

Elnéptelenedő utcákat emlegetett. Hogyan alakul a város lakosságszáma?

A hatvanas évek 10 ezer 800 fős lakosságához képest most 5 ezer 700-an vagyunk. Ez a hatvanas évek elejétől tartó folyamat, nem csak a rendszerváltás hatása. A népességfogyást nagyon nehéz megállítani. Próbálkozunk, vannak is már pozitív jelek. Segítjük a fiatalság letelepedését, könnyítjük a gyermeknevelést. Megkönnyítjük a telekhez jutást, a házvásárlást 250 ezer forint támogatással. A szociálisbérlakás-hálózatunkat pályázati pénzből fejlesztjük. A vályogházprogramban nyolc lakást tudtunk biztosítani. És itt vannak a különböző támogatások, a bölcsődei indulástól kezdve az óvodai segítségen át az iskolás korúak családját is segítjük. Az elvándorlókénál szerényebb számban ugyan, de vannak betelepülők is. Voltak korábban Nagyváradról érkezők is, de nem jellemző, ahhoz már egy kicsit távol vagyunk. Hazatelepülők szintén vannak.

Milyen fejlesztések folynak Komádiban?

A Zöld város projektben új piacot szeretnénk létrehozni, annak alapozása már megtörtént. A könyvtár tetejére napelemeket telepítünk, az épületet külső szigeteléssel látjuk el és akadálymentesítjük. Felújítjuk a helytörténeti kiállítás épületét. Építettünk játszóteret, felújítottuk a Köztársaság úton lévőt. Ez többgenerációs, hiszen ott edzőgépeket is felállítottunk, és egy 200 méteres rekortán futókört is építettünk. A kisgyerekeknek a szánkódomb mellett mászóvárat, kötélcsúszdát alakítottunk ki. A Bocskai utcának egy szakaszát és a Fő utcai zugot leaszfaltoztuk, a Bocskait parkosítottuk. Kerékpárutat építettünk 2,3 kilométer hosszan. Ennek egy része külterületi. Ezt a futók, a gyermeküket sétáltató szülők is használják, mellé pihenőpadokat helyeztünk ki. Sportparkot adtunk át nem túl régen a sportpályán. Bővítettük, felújítottuk az orvosi rendelőt. A belügyminisztériumi sikeres pályázatokkal felújítottuk a Szent László és a Hajnal utca aszfaltútját. Kulturális intézmények erősítését szolgáló pályázat segítségével 105 gyereket táboroztattunk Komádiból és a környező kisebb településekről Perkupán. Mezőgazdasági földutat tettünk járhatóbbá. Zártkerti programban vettünk részt. Vannak még pályázataink, kerékpárútra, ipari parkra, a város rehabilitációjára. A polgármesteri hivatal épületfejlesztése előtt állunk. Folytatjuk az önkormányzati utak megújítását. Jelenleg 85-90 százalékos az aszfaltozott utak aránya. Az elmúlt 2-3 évben önerőből és pályázati forrásból csaknem 20 kilométer út épült nálunk. Nagyon szeretnénk egy nagyobb közösségi házat, ahol már megfelelő színpadtechnika lesz, színházi előadásokra is alkalmas. Összességében több mint 2 milliárd forint a ciklus hozadéka. Ebben benne van az ivóvízjavító programunk, a gazdaságfejlesztő pályázatunk révén pedig a hűtőraktárunk is.

Komádi körül egykor kiterjedt tanyavilág volt. Vannak még külterületi lakott helyek?

Dobaipusztán 80-100 ember él. Mindennapjaikat a tanyagondnoki szolgálat könnyíti meg azzal, hogy a gyereket óvodába, iskolába szállítja, de ugyanúgy hordjuk a felnőtteket a városba, illetve az ételt kivisszük nekik. Ott is működik a házi segítségnyújtás. Ebbe nálunk belefér az is, hogy a házi segítségnyújtásra éppen még nem szoruló embereknek a szociális étkezésbe és a házimunkába besegítünk. Dobaipusztán most újítunk fel egy épületet, abban a közösségi részben internetelérési lehetőség lesz. Az irodahelyiségben pedig heti egy-két alkalommal a polgármesteri hivatal dolgozói helyben intézik az ott lakók hivatalos ügyeit. Kendergyárban néhányan laknak, ők is részesei a tanyagondnoki programnak.

Nagyszámú roma közösség él Komádiban. Tudom, jól megszervezik programjaikat. Az önkormányzat mivel tudja segíteni őket?

Több irányból is támogatjuk a romákat. A roma önkormányzattal nagyon jó a kapcsolatunk, sok közös programunk is van a városban. Egyik alapja és anyagi forrása a pályázatokból a leromlott városrészek rehabilitációja. Ebben közösségi eseményeket szervezünk nekik, életviteli tanácsokat adunk. Lényege, hogy egy biztos utat mutassunk nekik akkorra, amikorra a pályázat infrastrukturális része már megvalósult. Ebben négy bérlakást újítunk fel és kialakítunk egy közösségi teret. Ennek része egy közösségi kert is, abban játszótérrel. Ezt hamarosan átadjuk. A romák által nagyobb arányban lakott városrészben is utakat újítottunk fel. Komplex felzárkóztatást szeretnénk, ezért a helyi esélyegyenlőségi programunk kidolgozásában jelentős számban segítettek a civil szerveztek és az oktatási intézmények. A kisebbség részéről is jöttek ötletek. Nagyon jól működik az országban elsők között létrejött, mintegy óvoda-előkészítőként ténykedő Biztos Kezdet Gyerekház, amely jól kiegészíti a bölcsődénk funkcióját. Hiszen itt a szülő megélheti a közösségi élményt és még életviteli tanácsot is kapat. Az iskolásokkal a Kankalin Közösségi Házban a Bihari Gyermekesély Iroda a szorgalmi időszakban is tud foglalkozni. Délutáni tanulásukban is segíti őket. Két tanoda is működik a városban. Közmunkaprogramunkban szintén jelentős számú a roma munkavállaló. Mindezek támogatják a beilleszkedést, felzárkózást, integrálódást.

A városnak volt egy strandfürdője. Mi lesz a sorsa?

Anyagilag nem bírunk vele. Egy vállalkozó még a 2010-es évek elején geotermikus energiát szeretett volna nyerni, és esetlegesen másodlagos hasznosításként fürdőt üzemeltetni. Anyagi forrásai azonban nem voltak. Azóta a célunk az, hogy a nagyon jó minőségű vizet adó kutat megőrizzük. Az engedélyezés folyamatban van. Egy közkifolyót hoztunk létre, és azon keresztül kaphatja Komádi lakossága a gyógyvizet. Van igény a strandfürdőre. Súlyos százmilliók kellenének, hogy újraindítsuk a fürdőt.

Az iparűzési adó adhatna erre egy kis mozgásteret.

Az iparűzési adó évente 160 millió forint körüli. Ennek nagy része a kőolaj- és gázkutatásnak, illetve az ott lévő kutaknak köszönhető. Ez a jövőt nézve bizonytalan. Termelőüzemekkel lehetne stabilabb ez a bevétele a városnak.

Közrend, közbiztonság?

Nagyon jól működő polgárőrségünk van. A rendőrséggel karöltve elértük azt, hogy 2010 óta drasztikusan csökkent a bűncselekmények száma. Tavaly mindössze 73 ilyen eset történt. Kamerarendszerünk több irányban van, ennek fejlesztésére folyamatosan pályázunk.

Indul az őszi polgármester-­választáson?

Igen, indulok. A város lakosságával közösen sok eredményt sikerült már elérni, vannak azonban még feladataink, ezek megoldásai­nak szeretnék részese lenni.

Kovács Zsolt