Hogyan lehetne igazságos az alapjövedelem? Ezt írtátok Ti!

Debrecen - Az Agorán tetszik az alapjövedelem ötlete, de sok a fenntartás is.

Az alapjövedelemről szóló cikkünk (Az alapjövedelem nem okozna „munkaundort” és Jövedelem, akár feltétel nélkül?) nyomán többen megszólaltak a Hajdú-Bihari Napló levelezési fórumán, az Agorán.

Jónás Imrének tetszik az ötlet, úgy véli, itthon, ahol a számítások szerint 90 ezer forint lehetne a megfelelő alapjövedelem, cserében semmilyen egyéb juttatást nem kapna a polgár (csak az egészségbiztosítást), ez a rendszer kedvezőbb lenne, mint az eddigi kifizetések mindenféle jogcímen. Így a munkabérrel, nyugdíjjal együtt már megfelelőek lennének a jövedelmek, „kiegyenlítődne az alsó szegény osztály helyzete. A hajléktalanok havi 90 ezer forintból talpra tudnának állni, mert ez egy biztos havi fix jövedelmet adna. Az a gondolat, hogy bárhogyan alakul, havonta 90 ezer forint biztos jövedelemmel számolhatok, megnyugtató. Lehet, hogy sokkal jobb kedvűek lennénk” – írta.

Kategóriák

Baranyai György egy korábbi tanulmányra utal, ami szerint 3 jövedelmi kategória lenne: 25 ezer forintot kapnának a 18 év alatti gyermekek, 50 ezer forintot a többség és lenne egy 75 ezres csoport (pl. várandós nők). A fix alapjövedelem mindenkor feltételek nélkül mindenkinek járna, és a jövedelem feletti rész lehetne a fizetés vagy a nyugdíjak 50 ezer forint feletti része. Szerinte ez elsődlegesen azokon segítene, akik havi 50 ezer forint alatti összegből kénytelenek megélni, másodsorban pedig azoknak a munkavállalóknak, akik elvesztik az állásukat. Nem sok, de nem is az a cél, hogy ez legyen az egyetlen jövedelemforrás – hangsúlyozza, megjegyezve, az ösztönzés ugyanúgy megmarad, mert 50 ezer forintból nem lehet megélni, „állítsanak bármit a politikusaink”…

Nem ösztönözne

Jónás Imre szerint azonban, ha az alapjövedelmet levonják a munkabérből/nyugdíjból, és a felette lévő rész a fizetés/nyugdíj, akkor ez a rendszer igazságtalan lenne. „Hiszen aki dolgozik, azt nem ösztönzi munkára, mivel kevesebbet kap a munkája után, és még dolgoznia is kellene. Ha mindenki egyformán megkapja a feltétel nélküli jövedelmet, akkor arra ösztönöz, hogy egyéb forrásból még tegyek mellé, hiszen akkor olyan dolgokat is meg tudok venni, amit a másik ember nem tud megvenni, mert nem tud/vagy nem akar dolgozni. Hallottam olyat, hogy van család, amely mindenféle támogatás/nevelési/ápolási segély, stb. révén többet kap havonta, mint aki dolgozik. Az alapjövedelem rendszere ezt az igazságtalanságot is megszüntetné”.

Újratermelődik

Ábrahám László úgy véli, a rendszer akár jó is lehet, ha az emberek valóban motiváltak. De ma is küzdünk sok közmunkás munkába való visszaterelésével; ha ők megkapják ezt a jövedelmet, akkor még nehezebb lesz a helyzet, és ami a legnagyobb gond, hogy ez a réteg ma is újratermelődik, és az alapjövedelemmel még intenzívebben fog újratermelődni – írta.

A szegény réteg újratermelődése most is megvan és meg is lesz – reagált ismét Jónás Imre. Felvetett még egy szempontot: az automatizálással és robotok munkába állításával a termelékenység megtartása mellett, nem kellene annyi embernek dolgoznia, ezért kísérleteznek a Finnországi példában. Ők már tudják, hogy 20 év múlva a robottechnika miatt nem lesz annyi munkahely a napi munkaidőt pedig nem lehet végtelenségig csökkenteni, hogy legyen mindenkinek munkája. Azzal, hogy a termelés robotokkal történik, a javakat előállítják, annak ellenére, hogy kevesebben fognak dolgozni, a vásárlóerőt viszont biztosítani kell, mert ha nem lesz pénze az embereknek, nem lesz fogyasztás sem. „Egy biztos, valamilyen irányú megoldást találni kell a mélyszegénység és elöregedés veszélyeinek gazdasági értelembe vett megoldására” teszi hozzá.

HBN