Ennyire futotta a debreceni ellenzéknek – mutatjuk, hogy áll össze a közgyűlés

Címkék#Fidesz-KDNP #Papp László #választás #közgyűlés

Ciklusonként duplázza a mandátumait egy kis egyesület, de ez édeskevés. Bár új arcok is lesznek a debreceni közgyűlésben, maradt a fideszes többség, még az újakat sem tudták megszorongatni a 2024-es választáson.

BDR Média

Bár lesznek új arcok a debreceni közgyűlésben, maradt a fideszes többség

Forrás: Napló-archív

Huszonkét éve képtelen ellenzéki szereplő – ne nevezzük politikusnak – akár csak egyéni választókerületet nyerni Debrecenben. A várost 2014 óta vezető Papp László (Fidesz-KDNP) első alkalommal 56,4 százalékkal, 2019-ben 61,7 százalékkal nyert. A magát városmenedzsernek tartó, kereszténydemokrata gyökerű politikus a június 9-i választáson a voksok 48,3 százalékát szerezte meg.

választás, debrecen, közgyűlés, ellenzék, fidesz — Papp László a harmadik választását is megnyerte
Forrás: Napló-archív

Papp Lászlót a kihívói egyetlen alkalommal sem tudták megszorongatni. Három választás során a legjobb eredményt Gondola Zsolt Zoárd – a Civil Fórum Debrecen Egyesület elnöke, egyben polgármesterjelöltje – mutathatja fel a mostani 22,8 százalékával. Az ügyvédként dolgozó Gondola 2002 óta a debreceni közgyűlés tagja, s ugyan több mint húsz éve a konstans gyöngécske debreceni ellenzék része, egyesülete ideológiai alapon és országos botrányok miatt nem, kizárólag helyi ügyek mentén támadja a Fideszt. Azonban csak debreceni témákra fókuszálni egyet jelent a megkülönböztethetetlenség magas kockázatával. Ez köszön vissza abban, hogy bár az akkumulátorgyár-ellenességével Gondola Zsolt Zoárd szerepelt a legjobban az ellenzéki polgármesterjelöltek között, a saját választókörzetében – 15 százalékkal elmaradva a győztestől – labdába sem rúgott. Pedig a Fidesz-KDNP ott új jelöltet állított Bognár István személyében.

Debrecent 1998 óta vezeti fideszes polgármester – Papp László előtt Kósa Lajos négyszer nyert – és 2002 (!) óta kizárólag a Fidesz győzött egyéni választókerületekben. Ennek megfelelően a következő közgyűlésben a 33 hely közül 24-et a Fidesz-KDNP (a 23 egyéni választókerület nyertese és a polgármester), 4-et a Civil Fórum Debrecen Egyesület, 3-at az Összefogás a Cívisvárosért, 2-t a Mi Hazánk képviselőjelöltjei foglalhatnak el. A 9 ellenzéki, ugye, a települési kompenzációs listáról jutott be.

A képviselőknek is sima volt ez a választás is

A fideszes képviselő-jelöltek között találhattuk a városvezetés három tagját: Barcsa Lajost, Széles Diánát és Balázs Ákost. Az alpolgármesterek 20-25 százalékot vertek a második helyezettekre, tehát a megválasztásukat a világon semmi nem veszélyeztette. Ugyanakkor amíg öt évvel ezelőtt 55-61 százalékot szereztek, addig most egyikük sem tudott 52 százalék fölé menni.

A fideszes képviselő-jelöltek közül a volt kulturális alpolgármester, jelenlegi iskolaigazgató Komolay Szabolcs szerepelt a legjobban 54,26 százalékkal (2019: 65,61 százalék). Egyben ő érte el a legnagyobb különbségű győzelmet is: közel 40 százalékot vert a teljesen ismeretlen Szabó Józsefre (Civil Fórum Debrecen) a Lencztelepet és a Biczó István kertet magában foglaló választókerületben.

A legszűkebb fideszes győzelem Orosz Auréliáé, aki „csak" 12 százalékkal nyert a szintén ismeretlen Szabó Krisztián (Civil Fórum Debrecen) előtt a belvárosra, a Széchenyikertre és a Postakertre is kiterjedő választókerületben. Orosz egyben a városi Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője és 2014 óta a közgyűlés tagja.

A Fidesz-KDNP új indulói közül a pedagógus Dankuné Nagy Gyöngyi – a 2017-ben elhunyt fideszes önkormányzati képviselő, Danku Attila özvegye – szerepelt a legjobban 49,97 százalékkal, míg a már említett Bognár István a leggyengébben, 43,25 százalékkal. Utóbbi jelenleg az MCC debreceni központját vezeti, korábban a Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának élén tevékenykedett.

A közgyűlés fideszes padsoraiban Dankuné Nagy Gyöngyi ül Türk László helyére (aki a Debreceni Tankerület Központ igazgatójává avanzsált). Sánta János Csaholczi Attilát, Bognár István Kiss Sándort váltja a fiatalítás jegyében. Juráskó Róbert Majer Tamást, Barcza Dániel Fodor Leventét, míg Szűcs Sándor Bordásné Gyuris Katalint váltja (Újkert, Sestakert). Összességében hat helyen változik a Fidesz-frakció, amelyik 2024-ben is magabiztosan megőrizte megfellebbezhetetlen vezető helyét az önkormányzat legfontosabb döntéshozó testületében.

Nőket küld az egyesület

A debreceni ellenzék túlnyomó része évtizedek óta egy olyan társaság benyomását kelti, amelyik azt sem tudja, melyik irányban kellene támadnia a pályán. Ha pedig feléjük pattan a labda, előbb botlanak meg benne, mintsem képesek lennének bármilyen akciót felépíteni. Márpedig Debrecen, ahová százmilliárdok ömlöttek az állami költségvetésből az elmúlt időszakban, a város, amelyik érezhetően léptékváltásra készül, egyébként is kifejezetten nehéz terep lenne az ellenzék számára. Így meg aztán...

2019-hez képest a legjelentősebb változás, hogy egy erőforrásokat tekintve „vacak" kis helyi egyesület szerezte a legtöbb közgyűlési mandátumot az ellenzék részéről. Hiszen a már említett Gondola Zsolt Zoárdéknak 4 képviselőjük lesz 2 helyett. Illés-Rácz Mariann már nem zöldfülű, Badár Gyöngyi és Balláné Csontos Ildikó viszont most először próbálhatják ki magukat ebben a szerepben (jól olvassák, a négyből három nő). A Civil Fórum Debrecen 2014-ben egy helyet tudott elérni, 2019-ben ezt megkétszerezték, most azt is megduplázták.

Az Összefogás a Cívisvárosért nevű formáció az LMP, a Momentum, az MSZP, a Nép Pártján és a Szikra Mozgalom választási együttműködéséből született, az ötöknek együttesen 3 mandátumra futotta. Egyikük, Mándi László momentumosként vált ismertté, ő harmadik lett a polgármester-választáson 19,96 százalékkal. Mándit és a Momentumot mi sem árazza be jobban annál, minthogy egyéniben tükörsimán kikapott egy újonctól, a KDNP debreceni szervezetének titkárától, Szűcs Sándortól.

A roncsellenzék tagjaként folytathatja a közgyűlésben a szocialista Madarasi István, aki Papp Lászlóval együtt 1998 óta tagja a testületnek. Ezzel ők ketten a rangidősek. A 64 éves Madarasi a maga visszafogott, technokrata stílusával évek óta különleges státuszt élvez a fideszesek előtt, mint a letűnt világok mohikánja. Miközben habkönnyűnek találtatott most, az ellenzék által legtámadhatóbbnak tűnő déli iparzóna környékén, öt éve a Nagyerdő, Alsó-Józsa és Pallag háromszögben és 2014-ben polgármesterjelöltként is.

Ki lesz a DK hangja?

Mándi és Madarasi mellett az a Pákh Károly is az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület képviselője lesz a közgyűlésben, aki korábban a Demokratikus Koalíció debreceni elnökeként tevékenykedett. Megjegyzés: a DK debreceni országgyűlési képviselője, Varga Zoltán 2023 őszén még álcivilnek nevezte az egyesületet, ahol aztán a párttársa a jelek szerint valahogyan mégis puhára érkezett.

Ha már a DK: amíg Gyurcsány Ferencék 2014-ben 2, 2019-ben – az MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás trióval együttműködve – 4 képviselői helyet szereztek a közgyűlésben, most névlegesen egyetlen egyet sem. A gyakorlatban viszont Pákh lehet Varga Zoltán szócsöve az üléseken.

A Mi Hazánk korábban nem szerzett mandátumot, így Salánki Kuti Zsuzsanna és Hunyadi Máté szintén új arcok lesznek. Előbbi polgármesterjelöltként indulva 8,84, képviselőjelöltként 14,04 százalékot ért el Józsán (Balázs Ákos ellenében). Hunyadi szintén nem sok vizet zavart, ő a Fidesz frakcióvezetőjével, Papp Viktorral szemben lett tök utolsó négy jelölt közül.

A kieső képviselők közül Kőszeghy Csanád Ábel és Szabó Bence ismertebbek. Előbbi 2010-től – jobbikosként – volt tagja a közgyűlésnek, 2020-ban viszont szakított az identitását teljes mértékben elveszítő párttal, és utána függetlenként tevékenykedett. Nem rejtette véka alá, hogy egy sor ügyben inkább egyetért a városvezetéssel, mint az ellenzékkel.

Szabó keveset beszélt a közgyűlésben, ha megszólalt, akkor is inkább kérdezett. Jellegzetes hajviselete és öltözködése mellett onnan lehet ismerős, hogy nélküle alig rendeznek politikai demonstrációt Debrecenben. A napokban fővárosi plakátrongálásokkal került a hírekbe.