Kevés a józan paraszti ész

Hajdú-Bihar - Az államtitkár szerint napjainkra elfelejtettük az ásványi anyagok pótlását.

A növények ma már kevesebb ásványi anyagot tartalmaznak, mint évtizedekkel ezelőtt. Azért, mert a termőföldben is kevesebb az ásványi anyag – nem jutnak vissza azok, amiket a növények a gyökerükkel kiszívtak. A műtrágyák térhódításával (amelyek csupán néhány ásványi elemet tartalmaznak), a szervestrágyázás háttérbe szorult, pedig azzal a mikro- és makroelemek körforgalma folyamatos volna.

Megadni a talajnak…

Megkerülhetetlen lesz az ásványi anyagok visszapótlása, illetve a baktériumoltás, mert biológiai körforgás híján nincs egészséges, aktív talajélet, anélkül pedig nincs fenntartható növénytermesztés sem - jelentette ki Nagy István parlamenti államtitkár a portfolio.hu Kelet-Magyarországi Agrárfóruma hallgatóságának. – Hiába használunk egyre több és több műtrágyát, az egyre kevésbé fog felszívódni, mert nincsenek meg azok az ionok és oldószerek, amelyek révén hasznosítani tudná a növény.

Nélkülözhetetlen az ásványi anyagok szerepe, továbbá a szerves trágyák alkalmazása a talajjavításban. Már csak azért is, mert a talajban élő mikroorganizmusok száma az elmúlt ötven évben a 10 százalékára esett vissza. Ez megmagyarázza azt is, miért nem olyan ízű a répa, mint amilyet nagyanyánk kertjében ettünk gyerekkorunkban. Azért is megkerülhetetlen, hogy ezekről beszéljünk, mert a termésátlag függ ettől, és ezáltal a versenyképesség is - emelte ki az államtitkár.

Korszerű ismeretek

Mivel a gazdálkodáshoz manapság már nem elegendő a józan paraszti ész, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy a mezőgazdaság szereplői a legkorszerűbb ismeretek birtokába kerüljenek - folytatta a politikus. Mint fogalmazott, az agrártárca is tisztában van az oktatás jövőt alakító szerepével, ezért hosszabb távon az a célja, hogy 2-3 agrárképzési központ jöjjön létre. Ezek az alapképzéstől kezdve a doktori iskolán át a kutatóintézetekig lefednék az oktatást és a kutatás-fejlesztést. A többi intézmény a területi igényeknek megfelelő specializált ismereteket szolgáltatná.

Ősztől új címke

A világpiac mennyiségi igényeinek a magyar mezőgazdaság nem képes megfelelni, a kereskedelem nyitottságának való „kitettségünket” minőségi termékekkel kell ellensúlyoznunk – hívta fel a figyelmet Nagy István. Ehhez minden adottságunk megvan, és ezt igénylik a hazai vásárlók is. Ezzel összefüggésben szólt a GMO-mentesség fontosságáról, és bejelentette: a GMO-mentesség jelölésével kapcsolatos rendelet október végére-november elejére hatályba lép. Ezzel a védjeggyel is erősíteni lehet a magyar termékek, élelmiszerek versenyképességét - hallhattuk.

HBN-BB

Új fehérjeprogram kell!

A megoldásra váró problémák sorában fontosnak nevezte az államtitkár egy új fehérjeprogram kialakítását. Magyarországon ugyanis az állatállomány takarmányozását nagyban befolyásolja az a 200 ezer tonna import szója, ami Dél-Amerikából érkezik, és ennélfogva „természetesen” génmódosított. – Állattenyésztésünknek jelenleg ez az alapja, ezt szigorúan ki kell váltani. Erre többféle lehetőség is van: fel kell fedeznünk a hagyományos takarmánynövényeket, amelyek másodvetés céljára is megfelelnek. Ráadásul évente 3,6 milliárd forint megy el az állati hullák kezelésére. Azért, mert kapzsiságból, hozzá nem értésből kérődző állatoknak is adnak húslisztet, ezért ezeket „ki kell vonni a forgalomból”. Komolyan át kellene gondolni az állati eredetű lisztek alkalmazását a takarmányozásban – vetette fel a Hajdúsági Expo szakmai közönségének.