Bemutatták a tájegység múltját

Nádudvar - Tizenkettedik alkalommal rendezte meg a Hortobágy szélén a pásztorok ünnepét a hétvégén.

A készülő birkapörkölt illata lengte be a pásztorkunyhó környékét. A puszta egykori használói csendesen beszélgettek, kavarták a készülő ebédet, majd előkerült a tárogató is és lassú, hallgató nótákba kezdtek. És, hogy még inkább élethű legyen a környezet, a kunyhó mellett felállított karámokban rackák, kecskék és szalontai vörösdisznók pihentek. Az illat, a régi munkaruhájukba bújt nyugdíjas pásztorok látványa, a nótaszó és az állatok odavonzották az embereket. Előkerültek a mobiltelefonok, fényképezőgépek, készültek a fotók, az önarcképek , háttérben a nap főszereplőivel, sebtiben felépített lakhelyükkel.

-Nincs utánpótlás, nem kell érteni az állathoz, ma már villanypásztor vigyáz a nyájra – mered a városközpontban lévő szabadidős terület forgatagára a kiszolgált pásztor, Molnár Imre. Negyven évig vigyázott az állatokra a hortobágyi pusztában, aztán végleg elszámolt. – Ünnepi alkalmakra még felvesszük a lajbit, a subát, elmegyünk a Hortobágyra is, ha hívnak, de a mi időnk már kitelt. Vagyunk néhányan pusztai emberek Nádudvaron, ilyenkor, a pásztorok ünnepén általában mindannyian együtt vagyunk, főzünk, nótázunk, beszélgetünk, emlékezünk. Egyébként meg a piacon futok össze egyikőnkkel másikónkkal.

Sárközi Lajos kis üvegből pálinkát kínál. Elfogadja tőle mindenki és egy-egy kedves szó kíséretében felhajtják az ebédnek megágyazó „erőt”. Az idős pásztor is múltba visz bennünket. Amikor még tíz hortobágyi pásztorból legalább nyolc nádudvari volt. Az állattartással most sem hagyott fel, otthon folytatja, mint ahogy fiai is örökölték az állatok szeretetét. Aztán ő is a villanypásztornál horgonyoz le.

Kiállítással kezdődött

-2018-tól nem engedélyezi a villanypásztorkodást a Hortobágyon az Európai Unió, ez biztosan gyökeres fordulatot hoz majd a pusztai állattartásba, a pásztorélet hagyományainak is jót tesz majd – ezt már Fazekas Istvántól tudjuk, aki a Nádudvari Pásztornap rendezvénysorozatot elindító Nádudvar Turizmusáért Egyesület egyik alapító tagja. – Az eseménnyel a Nádudvartól elválaszthatatlan pásztorhagyományok felelevenítése, megőrzése, továbbadása a célunk. Ide tartozik a péntek este a művelődésben Pásztorviseletek és tartozékok címmel megnyílt kiállítás is, ahová most először a megyeszékhelyről is kaptunk kiállítási tárgyakat. Ugyancsak fontos a nádudvari kézművesség bemutatása, ezúttal is a szakiskolások teszik ezt. És persze reggel a birkanyáj terelés, hatszáz állatot hajtottak be a juhászok Szőnyi Sándor tanyájáról. A pásztornap szervezésébe az idén bekapcsolódott a Debreceni Művelődési Központ is, és ezzel tágítottuk a fellépők körét.

HBN-KZS

Családdal, munkahellyel

Sok sátorban, sok féle étel készült szombat délelőtt. A legnagyobb sürgés-forgás Nádudvari Szociális Szolgáltató Központ majálisai „birodalmában” volt. Egy hatalmas üstben sertéspörkölt készült, tőle néhány méterre egy kisebb bográcsban pacalpörkölt füstölt csülökkel. – Mind a tizenkét alkalommal itt vagyunk a munkahelyi kollektívával, de én elhozom a családomat is, a gyermekeimet és mind a tizenegy unokámat! – mondja büszkén Majoros Sándorné. – A szolgáltató központban is és a családban is megbeszéljük, hogy mit főzzünk. Minden esztendőben mást. A gyermekeim és az unokáim most pacalt kértek! Jó alkalom ez arra, hogy együtt legyenek azok, akik szeretik, megbecsülik egymást, ezért is jövünk minden évben. Délelőtt főzünk, majd közös ebéd, délután beszélgetünk és sorra járjuk a sátrakat. Közben a színpadon megy a műsor. Este nyolcig, tízig van program. Késő délutántól már sokan nagyon jól érzik magukat, mindenki a maga vérmérséklete szerint.