Huszárként és vívóként a hazát szolgálta

Debrecen - Békessy Béla földi maradványait hazaszállították, sírja ma a Debreceni Köztemetőben található.Csapatünnepét tartja a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja április 20-án, szerdán. Az ünnep részeként megkoszorúzzák a helyi születésű olimpiai ezüstérmes vívó és honvédtiszt Békessy Béla emléktábláját, halálának centenáriuma júliusban lesz.

Testgyakorlás az akadémián

Az 1875-ben született Békessy 16 évesen jelentkezett a Ludovika Akadémia tényleges állománybeli tisztképző tanfolyamára. Az intézmény akkoriban lényegében egy négy évfolyamos, középfokú, bentlakásos katonai nevelőintézet volt, ami a korabeli császári és királyi hadapródiskolának felelt meg. A tantárgyak között általános műveltségi és katonai szakismereti tárgyak szerepeltek. Mivel az ifjak katonai pályára készültek, fontos szerepet kapott a testgyakorlat tárgy is, elsősorban céllövészet, tornászás, úszás és vívás. Az akadémia különös gondot fordított a növendékek általános emberi nevelésére, feddhetetlen erkölcsű, jó modorú, magas szintű katonai szaktudással rendelkező hadapródok kibocsátására törekedett.

Békessy Bélát 1895. augusztus 18-án, a korabeli szokások szerint az uralkodó születésnapján avatták hadapród-tiszthelyettessé, katonai pályája gyorsan ívelt felfelé. Ezután a debreceni 2. honvéd huszárezred II. osztályához került. Katonai pályája töretlenül ívelt felfelé, egy év múlva hadnagyi rangot kapott, 1899-ben áthelyezték a váci 6. honvéd huszárezred I. osztályához. 1900-ban már főhadnagy, 1908-ban a csapatszolgálatban tanúsított igen sikeres tevékenységéért „okiratilag megdicsértetett”. Két év múlva kitűnő szolgálataiért ismét uralkodói elismerésben részesült és még ebben az évben századosi rangot kapott. 1911-ben, 12 év távollét után visszatért a debreceni 2. honvéd huszár­ezredhez.

Engedély a katonasportolóknak

Huszárként jól úszott és lovagolt, több, a hadsereg számára szervezett díjlovagló és akadályverseny helyezettje is volt. És persze kitűnően vívott. Első kardvívó bajnokságát 1902-ben, a Magyar Atlétikai Club versenyzőjeként nyerte. Következő évben tőrvívó versenyt nyert. A Budapesti Hírlap Borsódy mester tanítványaként emlegeti. Borsódy László őrnagy, a Bécsújhelyi Katonai Akadémián működött Tiszti Vívó- és Tornatanári Intézet tanfolyamát végzett tanár volt, és 1900-tól a Ludovika Akadémián tanított.

Az 1912-ben rendezett stockholmi olimpia teremtette meg azt a lehetőséget, hogy a magyar sportolók, bár az osztrák csapat mögött, de önálló táblával és saját zászló alatt vonulhattak a megnyitó­ünnepélyen, a katonasportolók részvételét az uralkodó is engedélyezte. A katonatiszti vívókkal megerősített kardcsapat fényes sikert aratott, Békessy ezüstérmet szerzett.

A nyolcas döntőbe csak egy olasz, Nedo Nadi jutott be. „Egymás közt intézték el tehát vívóink a világbajnokság sorsát, mert a betévedt Nedo Nadi, vajmi keveset számított. S most megismétlődött a londoni döntő. Miként akkor, most is Fuchs Jenő dr. ragadta magához a győzelmet. Már a csapatversenyen kitűnt nagy formája, s emiatt nem is meglepetés, hogy megvédte világbajnokságát. Hidegvérének és nagy energiájának köszöni győzelmét, mert a legyőzött vívók között nem egy különb művésze a kardforgatásnak. Versenyezni azonban egy sem tud úgy, mint Fuchs Jenő. A második Békessy Béla huszárszázados lett, a régi gárda legjobb embere. Valamikor verhetetlen bajnoka volt a kardvívásnak és még most is, íme, a legjobbak élére került.”- írta a Budapesti Hírlap 1912. július 19-én.

A keleti fronton harcolt

A következő, 1916-os berlini olimpiát már elsodorta a háború. Békessy Béla 1914. augusztus 20-án az ezredtörzzsel együtt, az első század élén indult a keleti frontra. Novemberben már az I. huszárosztály parancsnoka. A lovas alakulatok a fronton jellemzően századnyi erővel tevékenykedtek, fő feladatuk a felderítés és harc­érintkezés fenntartása volt. Békessy gyakran volt különítményparancsnok. Huszárjaival hol felderítést végzett, hol rajtaütöttek az ellenségen. Kitüntetései, két signum laudis, a katonai érdemkereszt 3. osztálya, a német vaskereszt 2. osztálya és a vaskoronarend igazolják hősiességét bátorságát. A vaskoronarendet a galíciai harcokban 1915. május 12-én tanúsított vitéz és bátor személyes magatartásáért kapta. Az üldözőkülönítmény huszárjait harcról harcra lelkesen előrelendítette, harcvezetése igen eredményes volt. 200 foglyot ejtettek, igen fontos iratokat, sok értékes hadianyagot, egy élelmiszerraktárat és egy tábori sütödét zsákmányoltak.

1916. július 5-én a Kovel birtoklásáért folyó harcokban Békessy százados – segédtisztje Streicher Andor zászlós oldalán – haslövést kapott. Még sikerült őt élve Stochod mögé hátraszállítani, de három nap múlva Werchyn meghalt. Békessy halálával az ezred legjobb és legbátrabb tisztjeinek egyikét vesztette el. Ideiglenesen Soszysznon temették el. Sírja ma a Debreceni Köztemetőben van. 1916-ban a Ludovika Akadémia tanárának akarták kinevezni, de Békessy Béla nem fogadta el a lehetőséget, huszárjait nem hagyta egyedül a fronton. Erre tanította a sport, a Ludovika Akadémia és a katonatiszti hivatás. Szellemiségét, sport- és katonahagyományait a Békessy Béla Vívócentrum és a Bocskai-dandár katonái viszik tovább.

- Csákvári Sándor, Martinkovits Katalin -