Helyi közélet

2015.10.28. 11:09

Több száz hajdú-bihari méhészcsalád sorsa a tét

Debrecen - Hajdú-Biharból is részt vesznek méhészek a budapesti és a brüsszeli demonstrációkon.

Debrecen - Hajdú-Biharból is részt vesznek méhészek a budapesti és a brüsszeli demonstrációkon. „A hazai akácméz ár szempontjából még éppen tartja magát, de ha ez így megy tovább, akkor sok magyar méhész tönkremegy, a fogyasztók pedig silányabb termékhez jutnak majd méz gyanánt, mint amihez hozzászoktak” – válaszolta a Naplónak Király László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) hajdú-bihari elnöke.

Komolyan aggódnak

Megyénkben is több száz család foglalkozik méhészettel, ezek az emberek fokozott aggodalommal szemlélik a kínai méznek nevezett „élelmiszeripari tákolmány” piaci térhódítását. Király László szerint az országos érdekképviseletük hiába kérte a földművelésügyi minisztériumtól annak a rendeletnek a szigorítását, ami a méz összetevőinek a jelenleginél szigorúbb ellenőrzését tenné lehetővé, ezért a termelők kezében egyetlen lehetőség a hazai és a külföldi tiltakozás maradt. – A kínaiak külön gyárat építettek arra, hogy cukorszirupból, mindenféle enzimek hozzáadásával „méznek látszó valamit” állítsanak elő, ami azonban önmagában emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ezért egyes kereskedők némi magyar akácméz hozzáadásával javítják fel a kínai árut annyira, hogy eladható legyen. Természetesen olcsóbb pénzért, mint amennyi nálunk a termelői ár – fogalmazott a megyei elnök, aki szerint ha ez így megy tovább, az eredeti magyar akácméz szinte eladhatatlan lesz, a fogyasztók pedig kapnak majd a pénzükért valamit, amiről azt gondolják, hogy az, pedig nem is…

Kimutatták róla…

Informátorunktól megtudtuk, hogy ezen a héten pénteken egyidejűleg két tüntetést rendeznek; az egyiket Budapesten, a másikat pedig Brüsszelben (Király László ez utóbbin lesz jelen). – Az OMME korábban kiküldött mintákat Bérmába, a nemzetközi akkreditációval rendelkező laboratóriumba, ahol megállapították, hogy a kínai termék nem tartalmazza azokat az összetevőket, amelyek miatt a méz méznek nevezhető. Mivel ezt követően sem történt érdemi lépés az európai (s benne a magyar) piac védelme érdekében, a kezünkbe vettük a sorsunk irányítását – mondta Király László, akit kollégáival együtt komolyan aggaszt az, hogy az Európai Unióba érkező importméz fele már ma is Kínából származik.

HBN-PA

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában