2015.10.13. 09:56
A helyi közoktatást féltik Balmazújvárosban
Balmazújváros - A megyében nem Komádi az egyetlen település, ahol a közelmúltban indult egyházi általános iskola kapcsán az integrált és szegregált oktatás kérdése témát szolgáltat a közéletnek.
Balmazújváros - A megyében nem Komádi az egyetlen település, ahol a közelmúltban indult egyházi általános iskola kapcsán az integrált és szegregált oktatás kérdése témát szolgáltat a közéletnek. A Napló október 3-án megjelent riportjában (a Hajdú Online-on itt olvashatják) feltártuk annak okait, mi vezethetett odáig, hogy a komádiak református egyházi iskolában láthatták a megoldást a közoktatás szembetűnő gondjaira.
Akkor is jeleztük: a jelenség az országban korántsem egyedülálló – még ha a bihari városban némileg összetettebb is helyzet –, és komoly társadalmi problémákra világít rá. Azzal ugyanis, hogy az egyházi intézménybe nem minden diákot kötelező felvenni – az iskolák maguk határozhatják a bekerülés kritériumait –, az elvi lehetőség adott a diákok közötti szelekcióra. Ezúttal a lehetséges következményekkel foglalkozunk a Balmazújvárosi Református Általános Iskola és Óvoda júniusi beszámolója alapján. Radácsi István igazgatóhelyettes tájékoztatójából kiderül, rövid idő alatt olyan népszerű lett az intézmény, hogy – mint fogalmazott – idén már gyerekek felvételét kellett visszautasítaniuk.
Az Intézményfelügyeleti, Szociális és Közbiztonsági Bizottság ülésén a beszámolóhoz hozzászólt Bényei Sándor, a helyi tankerület, illetve Molnárné Kiss Mária, a Balmazújvárosi Általános Iskola igazgatója, és mindkettejük mondandójából a féltés és figyelmeztetés olvasható ki arra az esetre, ha a református iskola nem vállal nagyobb szerepet hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatásában.
Érzékeny pont
A tankerületi igazgató érzékeny pontnak nevezte a református iskola integrációs szerepvállalását, megjegyezve, hogy nagy a szülői nyomás e tekintetben. „Nálunk általában azok a gyerekek maradnak, akik BTM-esek (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő – a szerk.), részképesség zavarosak” – fogalmazott. Azt mondta, létkérdés, hogy hat tanulócsoporttal működhessen az iskola, mivel ellenkező esetben 22-ről 27-28-ra növekedne az osztályok létszáma, „rendkívül terhelt tanulói populációval”. A tankerületi igazgató szerint egyfajta szokásjog alapján a cigány származású szülők elsősorban oda viszik a gyermekeiket, ahol a többiek vannak. Molnárné Kiss Mária igazgató élesebben fogalmazott: „Ha a létszámadatokat egy kicsit boncolgatjuk, akkor ehhez az is hozzátartozik, hogy olyan arányú lesz a csoportokon belül az etnikai tanulók aránya, hogy átbillenünk az 50 százalékon. Abban a pillanatban, azt gondolom, hogy elveszett Balmazújváros mindenféle szempontból, ha az oktatásügyet nézzük”.
A tankerületi igazgató szerint az értelmi képességekben áldottabb gyerekek nem az állami iskolába fognak kerülni, s a folyamat nem fog megállni. Azzal kell számolniuk, hogy egyre több lesz az olyan rétegből kikerülő gyermek, akiket munkára kell nevelni. Mint mondta, az iskola Kalmár és Dózsa tagintézményében a lakókörnyezet miatt ez később következik be, a Bocskaiban viszont már birkóznak ezzel. Ezt Szabóné Sándor Judit (Jobbik) a speciális feladatokat ellátó intézmények helyi hiányára vonatkozó felvetésére felelte, hozzátéve, „a magyar köznevelést időnként romokban érzem”. Az ülésen a jegyzőkönyv tanúsága szerint ezekre nem reagált az egyházi iskola igazgatóhelyettese.
Tartsák be vállalásukat!
A másnapi testületi ülésen dr. Veres Margit (független) polgármester arra kérte Radácsi Istvánt, hogy az egyházi iskola tartsa be a hátrányos helyzetű gyerekekre vonatkozó vállalását azért, hogy ne haladja meg a 25 százalékos különbséget egyetlen intézményben sem a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya.
HBN
Papíron kevesebb…
Bényei Sándor tankerületi igazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyermekvédelmi törvény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek minősítését megváltoztatta – felmenő rendszerben. Vagyis aki most halmozottan hátrányos helyzetű, amíg ki nem fut a rendszerből, az is marad. Így papíron kevesebb lesz a HHH-s gyerek, de mi nagyon jól tudjuk, hogy ugyanaz a nyomorúság kíséri ezeket a sorsokat – jegyezte meg.
Ezért lett kevesebb a hátrányos helyzetű tanulók száma, ami a táblázatban is látható.
Komádi, Magyarhomorog - Komádiban nem az történik, amit az „emberminisztérium” és az Európai Unió elvár.
Komádi - A bihari város esete a legkomolyabb társadalmi kihívásra mutat rá, de válaszokat nem ad.
omádiban a közoktatás terén valami nem kerek – akinek efelől kétsége van, olvassa el a következő sorokat. Ebben persze semmi rendkívüli nincs, hiszen Magyarországon ez sok területre igaz. Az iskolaügy kapcsán senki nem mondja ki az igazságot. Szabó Zsolt László jegyzete.
